LITERATURA - A MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének folyóirata, 2019 (45. évfolyam, 1-4. szám)

2019 / 2. szám

192 NAGY HILDA A novella értelmezése során nem lehet eltekinteni attól a gyakorlattól, hogy Csáth a Johannát tartalmazó kötetben egy kivételével minden darabhoz ajánlást írt. A kötet kompozícióját tekintve ez mindenképpen újításnak számít Csáthnál, hiszen sem A varázsló kertjének (1908) egyetlen darabját, sem Az albíróék és egyéb elbeszélések (1909) című füzet szövegeit nem ajánlotta senkinek. Több novellánál viszonylag egyértelmű indok szolgál arra, hogy miért éppen az illető neve szerepel a cím alatt: Sassy Attila Ópium-álmok című sorozata ugyanúgy, mint a dajkájához vagy az édesanyjához szóló is érthető. Csáth Gézát és dr. Rajz Sándort nemcsak közös végzettségük köti össze, hanem az is tudható, hogy szoros barátságban álltak egymással. Levelezésük nagy része fennmaradt, jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában található.49 A dr. Rajz Sándornak szóló ajánlás mögött nem a szerző és az orvos fiatalkori életének referenciáját szeretném hangsúlyozni, hanem azt a feltételezést, hogy a Jo­hanna című novellát kazuisztikaként is érdemes olvasni. Az első szöveghely, ahol az elbeszélő többes szám első személyből egyes számba vált át a novellában, az a momentum, amikor Johanna felkeresi őt: „Szóval Idától nem tudtunk meg sem­mit. [...] Egyedül voltam, s esteledett már. [...] Kopogás, és Johanna lebbent be.”50 Beszélgetésük alaphelyzete a pszichoanalízisből ismeretes beszédkúrára, beszédte­rápiára emlékeztet. Csak az elbeszélő szűrőjén keresztül halljuk a nő vallomásait, önálló megszólalása egyenes idézetként nem hangzik el, mindössze szabad függő beszédben vagy parafrázisként. A beszélő hosszan reflektál a nő megnyilatkozá­saira, ítélkezik a nő felett, véleményét azonban nem mondja ki hangosan: „Ezeket gondoltam, de nem ezeket mondtam.”51 A novellának ez a része még inkább felerő­síti az esetleírások strukturális felépítésével való hasonlóságát. Elég felidézni ehhez Freud írásai közül Katharina52 vagy Dora53 esetét, illetve a magyar kontextusból ki­ 49 Wernitzer Julianna „Kedves Sándorkám!” Rajz Sándor levelezése Csáth Gézával és Brenner Dezső­vel a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárának anyagai alapján című tanulmánya jól mutatja, hogy mennyire szoros volt a viszony köztük akkor is, amikor Csáth már nem Budapesten, hanem vidéken vagy a háborúban teljesített szolgálatot. Csáth testvére, Brenner Dezső és Kosztolányi Dezső mellett Rajz Sándor is nagy szerepet játszott abban a többszörös sikertelen próbálkozás­ban, hogy Csáthot megmentsék, azaz leszoktassák a morfiumfüggőségéről. Wernitzer Julianna hivatkozik Schuszter Gyula Kosztolányi halálakor írt cikkére, amely a Magyar Hírlapban jelent meg Kosztolányi és az orvosok címmel. A viszonylag ismert nekrológ számomra most azért fon­tos, mert rávilágít erre a belső viszonyhálóra, amelyben a szakmai és a személyes kapcsolat is fontos részt képez. 50 Csáth Johanna, 165. [kiemelések tőlem - N. H.] 51 Uo„ 166. 52 Sigmund Freud, „Katharina”, in Kultusz és áldozat. A német esszé klasszikusai, vál., utószó és jegyz. Salyamosy Miklós (Budapest: Európa Könyvkiadó, 1981), 395-408. 53 Sigmund Freud, „Egy hisztéria-analízis töredéke (Dora)”, in Sigmund Freud, A Patkányember. Klinikai esettanulmányok­­., ford. Alpár Zsuzsa, Lőrincz Zsuzsa és Paneth Gábor, Sigmund Freud Művei (Budapest: Cserépfalvi Könyvkiadó, 1989), 17-110.

Next