LITERATURA - A MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének folyóirata, 2019 (45. évfolyam, 1-4. szám)

2019 / 3. szám

326 HAJDÚ PÉTER der von Humboldt Ansichten der Natur mit wissenschaftlichen Erläuterungen című munkája,­ valamint szintén tőle a Kosmos is, amelynek negyedik kötete rengeteg adatot tartalmaz Kínára vonatkozólag. Sok kínai részletet Jókai Johann Christoph Wagner Das mächtige Kayser-Reich Sina und die asiatische Tartarey című könyvé­ből vett,­ főleg a legabszurdabbakat. Mindezek a könyvek megtalálhatók a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol Jókai könyvtárának egy jelentős részét őrzik (mintegy ezer kötetet).­ Ha azon tűnődne valaki, hogy juthatott az író eszébe a Hoang-Cso- Ja nevű állat, amely télen hal, de nyáron madár, vagy a honani repülő teknősök (II. 134), hát úgy, hogy készen találta őket Wagner könyvében. Jókai azonban nyil­vánvalóan nem a Kunlun hegységet nevezte Khokonoornak, hiszen a Kunlun egy másik hegység a Kin-Tseut határoló három közül. A képzeletbeli országot két való­ságos és egy fiktív hegység fogja körül, csakhogy a fiktív hegység egy valóságosan is létező tó egzotikus nevét viseli. Valószínűsíthető, hogy Kin-Tseu nevéhez Humboldt Ansichtjeiből merítette az ihletet, ahol is megemlíttetik egy Kiung-Tscheu nevű várost (valószínűleg Jingzhou, Hubei tartományban). Fogta a város nevét, és egy ország nevévé tette, kicsit átala­kítva az írásképet, majd elmagyarázta, hogy a titokzatos ország kínai neve valójában magyarul van. A helyes kiejtés „kincs­e” (II. 155), ami arra utal, mennyire szeretik lakói a szülőföldjüket. Jókai utópikus regénye valójában két alternatív Kin-Tseu utópiát is tartalmaz. A regény egésze azt meséli el, hogyan fog átalakulni a jövő világa globális utópiává, de Kin-Tseu, a magas hegyek által körülzárt közép-ázsiai ország mindig is egy mű­ködő utópia volt. Mindazonáltal az országot a szöveg két különböző nézőpontból is leírja. Az egyik, a megbízható információval egyáltalán nem rendelkező kínaiak korlátozott nézőpontja, a másik mindentudó elbeszélőé, ami alapesetben egy nyu­gati nézőpontot jelent. Azt is mondhatnánk, hogy az írott, de hamis utópia áll szem­ben az eleven, igaz utópiával, ahol azonban mind az írott és az eleven, mind az írott és megélt az írott fikció világán belül értelmezendő. Bármennyire megközelíthetet­len is Kin-Tseu, a kínaiaknak van róla némi homályos tudásuk, elvégre „Kína szé­lén” helyezkedik el. Amikor Severus, mint afféle fordított, fekete Jago, féltékenységet akar ébreszteni Rozáliban, Tatrangi feleségében, csak annyit árul el neki, hogy a férje gyakran repül Kin-Tseube, de Rozáli aztán hamar megtalálja a területre vonat­kozó kínai forrást, és egy sinológusnővel lefordíttatja. A szöveg állítólag része egy : Alexander von Humboldt, Ansichten der Natur mit wissenschaftlichen Erläuterungen, I—II. kötet (Stuttgart-Augsburg: Cottascher Verlag, 1859-1860). 5 Johann Christoph Wagner, Das mächtige Kayser-Reich Sina und die asiatische Tartarey (Augs­burg: Koppmayer, 1687). 6 E. Csorba Csilla, szerk., „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk". A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa (Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2006), 62., 233. és 234. sz. valamint 146., 900. sz. 7 Jókai Mór, A jövő század regénye, szerk. D. Zöldhelyi Zsuzsa, 1. köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982), 601.

Next