LITERATURA - A MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének folyóirata, 2019 (45. évfolyam, 1-4. szám)
2019 / 3. szám
326 HAJDÚ PÉTER der von Humboldt Ansichten der Natur mit wissenschaftlichen Erläuterungen című munkája, valamint szintén tőle a Kosmos is, amelynek negyedik kötete rengeteg adatot tartalmaz Kínára vonatkozólag. Sok kínai részletet Jókai Johann Christoph Wagner Das mächtige Kayser-Reich Sina und die asiatische Tartarey című könyvéből vett, főleg a legabszurdabbakat. Mindezek a könyvek megtalálhatók a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol Jókai könyvtárának egy jelentős részét őrzik (mintegy ezer kötetet). Ha azon tűnődne valaki, hogy juthatott az író eszébe a Hoang-Cso- Ja nevű állat, amely télen hal, de nyáron madár, vagy a honani repülő teknősök (II. 134), hát úgy, hogy készen találta őket Wagner könyvében. Jókai azonban nyilvánvalóan nem a Kunlun hegységet nevezte Khokonoornak, hiszen a Kunlun egy másik hegység a Kin-Tseut határoló három közül. A képzeletbeli országot két valóságos és egy fiktív hegység fogja körül, csakhogy a fiktív hegység egy valóságosan is létező tó egzotikus nevét viseli. Valószínűsíthető, hogy Kin-Tseu nevéhez Humboldt Ansichtjeiből merítette az ihletet, ahol is megemlíttetik egy Kiung-Tscheu nevű várost (valószínűleg Jingzhou, Hubei tartományban). Fogta a város nevét, és egy ország nevévé tette, kicsit átalakítva az írásképet, majd elmagyarázta, hogy a titokzatos ország kínai neve valójában magyarul van. A helyes kiejtés „kincse” (II. 155), ami arra utal, mennyire szeretik lakói a szülőföldjüket. Jókai utópikus regénye valójában két alternatív Kin-Tseu utópiát is tartalmaz. A regény egésze azt meséli el, hogyan fog átalakulni a jövő világa globális utópiává, de Kin-Tseu, a magas hegyek által körülzárt közép-ázsiai ország mindig is egy működő utópia volt. Mindazonáltal az országot a szöveg két különböző nézőpontból is leírja. Az egyik, a megbízható információval egyáltalán nem rendelkező kínaiak korlátozott nézőpontja, a másik mindentudó elbeszélőé, ami alapesetben egy nyugati nézőpontot jelent. Azt is mondhatnánk, hogy az írott, de hamis utópia áll szemben az eleven, igaz utópiával, ahol azonban mind az írott és az eleven, mind az írott és megélt az írott fikció világán belül értelmezendő. Bármennyire megközelíthetetlen is Kin-Tseu, a kínaiaknak van róla némi homályos tudásuk, elvégre „Kína szélén” helyezkedik el. Amikor Severus, mint afféle fordított, fekete Jago, féltékenységet akar ébreszteni Rozáliban, Tatrangi feleségében, csak annyit árul el neki, hogy a férje gyakran repül Kin-Tseube, de Rozáli aztán hamar megtalálja a területre vonatkozó kínai forrást, és egy sinológusnővel lefordíttatja. A szöveg állítólag része egy : Alexander von Humboldt, Ansichten der Natur mit wissenschaftlichen Erläuterungen, I—II. kötet (Stuttgart-Augsburg: Cottascher Verlag, 1859-1860). 5 Johann Christoph Wagner, Das mächtige Kayser-Reich Sina und die asiatische Tartarey (Augsburg: Koppmayer, 1687). 6 E. Csorba Csilla, szerk., „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk". A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa (Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2006), 62., 233. és 234. sz. valamint 146., 900. sz. 7 Jókai Mór, A jövő század regénye, szerk. D. Zöldhelyi Zsuzsa, 1. köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982), 601.