LITERATURA - A MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének folyóirata, 2019 (45. évfolyam, 1-4. szám)

2019 / 4. szám

Tanulmány Lengyel Imre Zsolt: KAPITALIZMUS ÉS/VAGY MŰVÉSZET (HATVÁNY LAJOS: ZSIGA A CSALÁDBAN) 1. Hatvany Lajos emigrációs évei alatt írt, a Geniusnál 1926 legvégén, tehát egy évvel szerzőjének nemzetgyalázási perbe és börtönbüntetésbe torkolló hazaköltö­zése előtt megjelent Zsiga a családban című regényét az irodalomtörténet mind ez idáig igen csekély figyelemben részesítette, Nagy Sz. Péter Hatvanyról szóló monográfiája pedig kifejezetten művészi kudarcként, „nagyszabású fiaskóként” jellemezte a művet,­ amely a korabeli hirdetések szerint is egy legalább három részesre tervezett, Urak és emberek című regényfolyamnak lett volna nyitódarab­ja, ám amelynek folytatásai csak a hatvanas években, a szerző halála után, letisz­­tázatlan és töredékes kéziratok alapján jelentek meg.A Nagy Sz. Péter elmaraszta­lása mindenekelőtt a szöveg vélelmezett ellentmondásos és anakronisztikus jellegének szólt, hogy újszerű szókinccsel megfogalmazott modern mondaniva­lóit a Jókai és Mikszáth nevéhez kapcsolt „magyar anekdotikus, népnemzeti ha­gyomány” formaelvei mentén írta regénnyé - amellyel szemben „az atmoszférát előtérbe állító”, illetve „analitikus” próza jelentette volna a naprakész alternatívát a monográfus szerint, aki csak alkotáspszichológiai síkon, a magyarságát modo­rában is kényszeresen bizonyítani igyekvő asszimiláns figurájára utalva vélte ma­­gyarázhatónak az esetet. De - főleg a kismonográfia születésének idején, a kilenc­venes évek elején - alighanem az egyenlet másik, tematikus oldala sem növelte a Hatvany-regény iránti szimpátiát: az annak leírására használt kategóriák („kriti­kai realizmus”, „naturalizmus”, „pozitivista családregény”) alighanem irodalom­szemléleti zsákutcák jelölőinek látszhattak leginkább, ahonnan pedig a fentiek értelmében nem is mutatkozott kiút.­ A regény irodalmi értéke tekintetében máig ez maradt az utolsó szó: az általam ismert egyetlen azóta megjelent terjedelme­sebb tanulmány, Szalai Anna könyvének fejezete részletes kivonatolását nyújtja csupán a mű korabeli kritikáinak és cselekményének - dokumentumként beiktat­­ . A szerző tanársegéd az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet Modern Ma­gyar Irodalomtörténeti Tanszékén. 2 Nagy Sz. Péter, Hatvány Lajos (Budapest: Balassi Kiadó, 1993), 75. 3 Hatvány Lajos, Urak és emberek (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1963). 4 Nagy, Hatvány Lajos, 74-76.

Next