LITERATURA - A MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének folyóirata, 2019 (45. évfolyam, 1-4. szám)

2019 / 1. szám

36 BOZSOKI PETRA tudott megszólalni, hiszen beszédmódja variációs lehetőségeit elsősorban az őt kö­rülvevő diszkurzív közeg politikai nyelvének variációs lehetőségei határozhatták meg. A Kánya Emíliáról formált kép A Kánya Emíliáról szóló írások négy csoportba oszthatók: (1) az életében megjelent írásokra, (2) nekrológokra, (3) 20. századi esszékre, rövidebb cikkekre és (4) tudo­mányos írásokra, főként a 21. századból, illetve a 20. század végéről. 1. Az életében megjelent cikkek Az életében megjelent cikkek egyik jellegzetessége, hogy Kánya jelentőségét a Csa­ládi kör magyar kultúrában betöltött szerepével teszik egyenlővé. Alakját kiemelke­dőnek tartják; szükségesnek vélik, hogy neve fennmaradjon, ennek okát pedig a lap sajátságaiban és funkciójában jelölik meg, abban a pozícióban, amelyet betöltött a magyar divatlapok kontextusában a 19. század közepén. „Lapja csakhamar elterjedt és rendkívül nagy hatással volt a magyar hölgyekre, kik eddig csakis külföldi divatlapokat járattak. Emilia lapja körül csoportosultak az irodalom legjelesbjei: Jókaitól kezdve minden nevesebb író munkatársa volt.”11 Kánya Emília és a Családi kör egyenlővé tételének legszemléletesebb példája Kürthy Emil megemlékezése (még Kánya halála előtt): „A rettegett Prottmann mindent elkövetett, hogy a lelkes honleányt eltérítse szándékától. [...] Rámutatott a magyar nők szellemi elmaradottságára és a vállalkozás meddőségére. Hát, ha nem is lehet az akkori magyar nők műveltségéről oly lenézőleg vélekedni, a hírhedt rendőrfőnöknek annyiban mégis igaza volt, hogy a magyar leányokat a Bach-korszakban német nevelőnők német műveltséggel telítették meg. A legtöbben nem ismerték, vagy nem szerették a magyar irodalmat. Ennek megkedvelését, a magyar hazaszeretet ápolását, a nemzeti öntudat izmosítását tűzte ki czélul Szegfy Mórné [...].”12 A Kürthy-cikk apropója 1905-ben az volt, hogy akkor éppen huszonöt éve szűnt meg a lap, Kürthy szerint tehát illő róla megemlékezni. Ebből következően a Csalá­di kör sokkal logikusabb címadás lett volna az Emilia helyett. Az Emilia cím azon­ban világosan jelzi, abban az időszakban a Kánya Emíliáról formált kép szinte kizá­rólag lapja jellemzőit és funkcióját jelentette. Faylné Hentaller Mariska, A magyar írónőkről, (Budapest: a szerző sajátja, 1889), 84. Kürthy Emil, „Emilia”, Vasárnapi Újság, 1905. nov. 12., 735.

Next