LITERATURA - A MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének folyóirata, 2019 (45. évfolyam, 1-4. szám)

2019 / 1. szám

,A MAGYAR FEMINIZMUS ÚTTÖRŐJE’ 51 czi Kata Szidóniát vagy a Molnár Borbálával és Ujfalvy Krisztinával egy időben al­kotó Vályi Klárát.72 Berzsenyi Dániel episztolaköltészete Dukai Takách Judit „költő­női” pozícióját erősítette; Weöres Sándor 1983-as Három veréb hat szemmel című antológiája alternatív női irodalomtörténetet is felmutatott Londoni Sára, Árva Bethlen Kata, Molnár Borbála, Ujfalvi Krisztina, Fábián Juliánna, Ferenczy Teréz, Karay Ilona és Czóbel Minka szereplésével. Babitsné Török Sophie Majthényi Flórát tüntette ki esszéivel, valamint (befejezetlenül maradt) regényével­­ és a sor tovább folytatható. Ezen elbeszéléseknek azonban nemcsak a hősnői különböznek, hanem működé­sük is nagyon eltérő. A mindig minden fórumon nagy tiszteletet kapó Kánya Emília például az „első” megnevezéssel része a magyar nőtörténeti kánonképzésnek, a kul­tuszképzéshez szükséges gyakorlatok azonban elkerülték. Nem neveztek el róla közteret vagy intézményt, mint például Teleki Blankáról vagy Leőwey Kláráról; nem vált Hugonnai Vilmához, Jósika Júliához vagy Veres Pálnéhoz hasonlóan ifjú­sági regény főszereplőjévé;73 nem írtak róla színműveket, mint a korában és utána is ambivalens megítélésű Szendrey Júlia alakjáról;74 és nem ünnepelték meg születése vagy halála centenáriumát, mint Szendreyét 75 vagy Kaffka Margitét.76 Fontos továb­bi kutatás témája lenne e magyar nőtörténeti narratívák azonosítása, ütköztetése, módszerük és történetük elemzése. A kérdést pedig tovább árnyalja, hogy a Családi kör hétről hétre női példaképeket felsorakoztató rovatot indított. Kánya 1861-től 1863-ig szerkesztette a Magyar Nők Évkönyvét, majd 84 kötetben kiadta a Magyar Hölgyek Könyvtárát. Egy mai szer­kesztő, újságíró vagy kutató ehhez hasonló tevékenységét úgy írnánk le, hogy a tör­ténetírásban halványan látszó­dó nőket láthatóvá teszi; felhívja a figyelmet a női szerzőkre, hogy megakadályozza az irodalomtörténeti hagyományból való további szisztematikus kifelejtésüket. Ha tehát tekintetbe vesszük Kánya Emília újságírói és szerkesztői tevékenységének részleteit is, akkor láthatóvá válik, hogy ő maga nem csupán tárgya valamilyen nőtörténeti narratívának, de működtetője is. 72 Vő. Szilágyi Márton, Kármán József és Pajor Gáspár Urániája (Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 1998), 64-65; ill. Zilahy Károly, „Magyar írónők”, in Hölgyek lantja: Magyar költőnők műveiből, szerk. Zilahy Károly, 11-56 (Pest: Heckenast Gusztáv, 1865.), 11-12. 73 Lásd: Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony (1965); Csipkebolt Brüsszelben: Jósika Júlia életregé­nye (1974); Zöldfa utcza 38. (1987). 74 Lásd: Lavotta Rezső: Szendrey Júlia: Színmű három felvonásban (1930); Herczeg Ferenc: Szend­rey Júlia: Színmű három felvonásban (1933). 75 Szendrey születésének 150. évfordulójára jubileumi emlékünnepélyt rendeztek Keszthelyen 1978. április 17-18-án; születésének 190., halálának 150. évfordulója alkalmából pedig 2018. november 20-tól 2019. március 9-ig róla szóló életmű-kiállítást tekinthettünk meg az Országos Széchényi Könyvtárban. 76 Kaffka halálának 100. évfordulója alkalmából 2018. november 24-én emlékkonferenciát szer­veztek Nagykárolyban, 2019. március 28-án pedig a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Next