Labdarúgás, 1958. január-december (4. évfolyam, 1-12. szám)

1958. október / 10. szám

LABDARÚGÁS évfordulónaptára OKTÓBER 6 . Ezen a napon fejezték be 1954- ben az újpesti Dózsa stadion kor­szerűsítését. A labdarúgópálya két és fél méterrel lett szélesebb, s ezzel 65X 110 méteres nagyságúvá alakult. A játékteret gyeptéglázták, vízlevezető csa­tornákkal látták el, s megnagyobbodott a futópálya is. A nézőtéren viszont a nagyobbítás következtében csökkent a befogadóképesség: a korábbi 48 000 néző helyett most 42 000 helyezkedhet el kényelmesen a Dózsa stadionban. A Nem sok bizalom kísérte 1955- ben Prágába a magyar csapatot az e napon sorra kerülő, Csehszlovákia elleni mérkőzésre. Több „törzsváloga­­tot“ hiányzott, s ezért az együttes így lépett pályára: Fazekas — Dudás, Kár­páti, Takács — Bozsik, Szojka —­ Ker­tész, Kocsis, Tichy, Puskás, Czibor. A csapat azonban — és elsősorban „a tartalékok“ — kitűnően játszottak és 3:1 (1:0) arányban biztosan és megérde­melten győzött.­­ A bajnokcsapatok részére kiírt ** Európa Kupáért 1957-ben a ma­gyar színeket képviselő Vasas szeptem­ber első napjaiban Szófiában a CDNA együttesétől 2:1 arányú vereséget szen­vedett. A visszavágóra október 3-án Budapesten került sor. A piroskékek már az első félidőben behozták a hát­rányt, 2:1 arányban vezettek. A játék második felében azután döntő fölénybe kerültek és 6:1-es győzelmükkel kihar­colták a továbbjutást. A A magyar labdarúgóválogatott egyik legemlékezetesebb mérkő­zését játszotta 1925-ben e napon. A nagyhírű spanyol válogatott volt az el­lenfele, amelynek soraiban sok kiváló játékos volt: Samitier, Gamborena, Pa­­sarin, s a világklasszist jelentő kapus: Zamora. Vele szemben az ugyancsak kivételes képességű Zsák Károly védte a magyar kaput. Felejthetetlen élmény volt a két nagyszerű kapus párharcát nézni. Zsák remekül védett, s mégis egy fatális hibája döntötte el a mérkő­zést: távoli, 40 méteres szabadrúgás labdája csúszott be a keze és lába kö­zött, így győztek a spanyolok 1:0-ra.­­ Érdekes bajnoki forduló volt e *y napon 1952-ben. A Bástya a Me­gyeri úton 5:2 arányban verte meg az Újpesti Dózsát Gellér — Kovács II, Börzsei, Lantos — Kovács I, Zakariás — Sándor, Hidegkúti, Palotás, Szolnok, Molnár összeállítású csapatával. A for­duló többi eredménye: Honvéd—Csepel 5:2, Vasas—Győr 4:2, Szegedi Honvéd— Pécs 4:0, Salgótarján—Diósgyőr 5:2, Szombathely—Dorog 2:2, Kinizsi—Pos­tás 4:2. . Október folyamán sok magyar— osztrák válogatott mérkőzés zaj­lott le az évek során. Ezek egyik leg­érdekesebbje 1918-ban Bécsben folyt le. Érdekes volt először­, mert az osztrák fővárosban ritkán született magyar győzelem, már pedig ezúttal 3:0 arány­ban győztünk. Másodszor a győzelem megszületésének körülményei is emlé­kezésre méltóak: a három gól közül egyet Pataky rúgott, kettőt pedig Payer szerzett, aki­­ balhátvédet játszott. 1956 őszén Bukovi Márton szöv­­­vetségi kapitánysága alatt szép fellángolása volt válogatottunknak. A sikersorozat egyik láncszeme a franciák ellen, Párizsban kivívott 2:1-es győze­lem volt, amelyet ez a csapat ért el: Grosics — Kárpáti, Börzsei, Kotász — Bozsik, Berendi — Sándor, Kocsis, Hi­degkúti, Puskás, Czibor. Később Ma­chos lett a középcsatár. Jól játszó el­lenfelet győztünk le, a franciák közép­csatára Just Fontaine, a legutóbbi VB gólkirálya volt.­­ Biztatóan alakult 1929-ben az­­ Európa Kupa a magyar váloga­tott számára. Ebben a kiírásban igen szoros volt a küzdelem a szinte egyen­rangú négy részvevő között. A nagy­díj finisében úgy alakult a helyzet, hogy jobb gólarányával Magyarország került az élre az ugyancsak 9 pontos Olasz­ország előtt, míg mögöttük 8—8 pont­tal Ausztria és Csehszlovákia kö­vetkezett. Nekünk állt az Eb, a kü­szöbben azonban megbotlottunk és a döntő jelentőségű utolsó mérkőzésen az olaszoktól súlyos vereséget szenved­tünk. A labdarúgás őskorának egyik emlékezetes találkozása volt 1904 október 9-én, Bécsben. A mérkőzés kö­rülményei jellegzetesen világítják meg az akkori sportviszonyokat. A csapat csak az utolsó pillanatban, vasárnap reggel tudott elutazni. Bécsbe érkezé­sük után egy órával kezdődött a mér­kőzés. Ekkor derült ki, hogy a felsze­relés Pesten maradt. Kölcsönmezben, kölcsöncipőkben kellett játszaniuk, de így is megállták a helyüket — csak 5:4 arányban szenvedtek vereséget. •JA Az ifjúsági labdarúgás szerveze­­­­tének megteremtését még 1903 szeptemberében elhatározták. Néhány héttel később már megvalósult a szép terv és október 10-én a Millennium kávéház különtermében tíz egyesület részvételével kimondták az Ifjúsági Labdarúgó Szövetség megalakulását. El­nökké az ügyben legtöbbet fáradozott Herczeg Bélát választották. Az ILSz már első intézkedéseivel jelentősen segítette az ifjúsági labdarúgás kibontakozását.­­­ó E napon született 1889-ben a ma­­gyar labdarúgás múltjának le­gendás játékosa: Schlosser Imre. 1906 - 12 és 1927 között —m­ilyen hosszú időtar­tamú szereplésre alig van példa a vilá­gon — 72 alkalommal szerepelt a nagy­­válogatottban, s ha alkalmi szerepléseit is számítjuk, még többször. Évtizedekig fogalom volt a neve, Slózi a legnép­szerűbb pesti emberek közé tartozott. Nagy játéktudásával, lelkességével és sportszerűségével nagy része volt ab­ban, hogy hazánkban olyan népszerű lett a labdarúgás. 1947 október 12-én Bukarestben vendégszerepelt a magyar válo­gatott. A román csapatról jó hírek ér­keztek, a magyar együttes mégis köny­­nyen vette az akadályt, 3:0 (2:0) arány­ban győzött, s ezzel megnyerte a Bal­kán Kupát. A győzelmet ebben az ösz­­szeállításban vívtuk ki: Grosits — Ru­das, Kispéter — Bozsik, Nagymarosi, Marik — Egresi, Hidegkúti, Szusza, Puskás, Tóth III. J . A Vasas csapata 1955-ben angliai ** túrára kapott meghívást és szép sikereket aratott a labdarúgás őshazá­jában. Október 10-én esti mérkőzésen a Sheffield Wednesday együttesét 7:1 arányban győzte le. Csordás (3), Teleki, Raduly, Szilágyi I és II volt a gólszerző. Néhány nappal később, október 13-án a népszerű londoni csapattal, a Totten­ham Hotspurral kerültek szembe és 2:1 arányban ezúttal is győztek. A két gólt Teleki rúgta. H Ilyen is volt valamikor: 1900 ok­tóber 14-én rendezte meg a Sport Világ című lap a Millenárison az első hatos futballtornát, amelyen nyolc ma­gyar csapat és a bécsi Cricketerek együttese vett részt. A hatos összeállí­tású csapat így festett: kapus, hátvéd, fedezet és három csatár. A félidők hu­szonöt percesek voltak. A tornát a bé­csi vendég nyerte meg a BTC és az FTC előtt. Ezen a napon hozta meg az MLSz 1957-ben döntését, amely szerint a korábbi tervtől eltérően nem írják ki az NB I/B bajnokságot. Ki­mondták azt is, hogy az NB I létszáma 14 lesz, s a bajnokság mezőnyéből há­rom csapat esik ki. Az NB I/B helyett két NB II-es csoport született, ame­lyekben már a bajnoki évad elején ér­dekes és színvonalas küzdelmek alakul­tak ki. Bizonyos, hogy a két erős NB II-es csoport hozzájárul labdarúgóspor­tunk fejlődéséhez.­­ A Századszor került szembe e na­­­­pon 1955-ben a magyar és az osztrák labdarúgóválogatott. Vetélkedé­sükből nőtt naggyá mindkét ország fut­ball sportja. Sok szép és emlékezetes küzdelem volt a száz mérkőzés között. A jubiláris meccsen Schlosser Imre, a veterán válogatott tette meg a kezdő rúgást és a Fazekas — Buzánszky, Kárpáti, Lantos — Bozsik, Szojka — 15 ÖSSZEÁLLÍTOTTA:­­ J­ánczés Jlajfís

Next