Labdarúgás, 1958. január-december (4. évfolyam, 1-12. szám)
1958. május / 5. szám
Játékvezetői oldal Az oktatási bizottság javaslatára az Elnökség elhatározta, hogy azok a játékvezetők, akik nem vettek részt az ellenőrző tanfolyamon, illetve két alkalomnál többször hiányoztak, nem fejthetnek ki semmilyen működést, nem bíráskodhatnak, nem ellenőrizhetnek. Akik ebben az időben kórházban, vagy vidéki kihelyezésen voltak, azok ügyét egyenként felülvizsgálják és utólag letett vizsga után részt vehetnek a munkában. Az I. sz. Ellenőrző bizottság m. é. augusztustól kezdve 1060 esetben, a II. sz. Utánpótlási bizottság 892 esetben, a III. sz. Ellenőrző bizottság 608 esetben végzett ellenőrzést. A határbíró és határbíráskodás! A határbíró, ha csak nem figyelnek különösképpen működésére egyáltalában nem tűnik fel. Ezzel szemben a vezetőbíró az, aki reflektorfényben tündöklik. A határbíró ezért azt hiszi, hogy az ő szerepe alárendelt, ami pedig egyáltalában nem áll. Soha ne felejtse el, hogy rajta kívül még mások is követik a játék menetét és hogy viselkedése a pályán folyó játékra jelentős kihatással van. Ezért legyen mindenképpen a játékvezető segítségére. Egy pillanatig se gondoljon arra, hogy ,,ott a vezetőbíró a középen, ha valami baj van, majd ő viseli a következményeket.“ Igen nagyfokú koncentrációra van a határbírónak szüksége, hogy figyelmen kívül hagyja a közelében lévő közönség megjegyzéseit. Szükséges, hogy a határbíró jelzése erélyes, gyors és biztos legyen. Ha a határbíró jelzéseivel addig vár, amíg a bíró rátekint, úgy azt a látszatot kelti, mintha a nézők befolyására oldaná fel korábbi határozott álláspontját. A becsületesen végzett munka a határbírót csaknem olyan mértékben veszi fizikailag igénybe, mint a vezetőbírót. A jó határbírónak állandóan résen kell lennie, hogy jelezzen olyan szabálytalanságokat, melyeket a vezető bíró elnézés vagy rossz helyezkedése következtében nem büntetett. Ha a partjelző a játékvezető figyelmét valamely szabálytalanságra akarja felhívni emelje zászlóját magasra. Ha a játékvezető úgy találja helyesnek, hogy tovább engedi a játékot ne ragaszkodjon álláspontjához, hanem engedje le zászlaját és folytassa tovább a munkát. A játékvezetőnek ugyanis bizonyára alapos oka van arra, hogy büntetlenül hagyja a szabálytalanságot. (A zászlójelzések felsorolásával ezen cikk keretében ez alkalommal nem foglalkozunk). Ha véleményét kérdezik, adjon határozott választ. A saját térfelén megítélt szabadrúgásnál ügyeljen a partjelző arra, hogy a labda helyesen legyen elhelyezve. Ne menjen be a pályára, ha a játékos előbbre tette a labdát, hanem jelezze zászlóval a játékvezetőnek. Ha a különbség igen csekély ne törődjön vele mert ez már szőrszálhasogatás lenne és csak késleltetné a játékot. * A JT új fegyelmi szabályzata — tekintettel arra, hogy a jelenlegi bizonyos fokig elévült kidolgozás alatt áll. Az Elnökség a tervezetet a közeljövőben megvitatás céljából a tagság elé terjeszti. * Az orvosi igazolvánnyal kapcsolatban az MLSz álláspontja az, hogy csak akkor játszhatnak a játékosok, ha 6 hónapon belüli orvosi igazolásuk van. Ugyanez vonatkozik az ifjúsági csoportokra is, azonban ha ifjúsági játékos felnőtt csoportban játszik, úgy nem lehet 3 hónapnál régebbi orvosi igazolása. Csak a fényképes, tokkal ellátott orvosi igazolvány érvényes. Rajt engedély, valamint minden más külön engedély megszűnt. A határozat betartásáért a játékvezetők felelősek. * Dankó György bejelentette, hogy egészségi állapota miatt visszavonul az aktív működéstől. Több évtizedes eredményes munkássága, sporttársaihoz való szívélyes kapcsolata mindenki elismerését és megbecsülését kiérdemelte. A jövőben az ellenőrző bizottságban fog működni. A Dunakupa mérkőzésekre az Elnökség Bálla Károlyt Hernádi Vilmost, Gere Gyulát, Bállá Gyulát, és Emsberger Gyulát jelölte mérkőzés vezetőknek, Fehérvári Józsefet, Bihari Sándort, Tausz Károlyt, Siklósi Györgyöt, Petri Sándort, Gruber Józsefet, Horváth Jánost (Zala m) Valkár Istvánt (Fejér m.), Sós Gábort (Pest m.) és Kasza Ferencet (Csongrád m) pedig partjelzőknek. * A múlt hónapban megtartott alapfokú játékvezetőképző tanfolyam elméleti vizsgáján 31 részvevő kitűnő, 52 megfelelő eredménnyel levizsgázott. A becsúszó szerelésről A becsúszó szerelés végrehajtása komoly technikai felkészültséget, kiváló tempó érzéket igényel. A labdarúgás fejlődésével, ez a múltban alig használt szerelési mód mind szélesebb körben elterjedt és ma már világviszonylatban is mind sűrűbben élnek vele. Ennél a szerelésnél, nemcsak a nézőközönséget, de a játékvezetők egy részét is a szerelés következménye téveszti meg, mert beleesnek abba a hibába, hogy szabályellenesnek minősítik a becsúszást akkor, ha a labda birtokában lévő játékos elesik. Szabályos a becsúszó szerelés akkor, ha az ellenfelét így szerelni akaró játékos, becsúszó lábával eléri a labdát és a lábszára a talajon, vagy a talaj fölött alig pár centiméterrel csúszik. Ha azután az ellenfél játékosa el is bukik később a becsúszó lábban, miután az már érintettea labdát, nem történt semmi szabálytalanság. A becsúszó játékos mozdulata a labdára irányult, azt érintette is, buktatási szándékról tehát nem lehet beszélni. Nem lehet becsúszásnak minősíteni azt a cselekményt, amikor a szerelni akaró játékos oldalról vagy hátulról elébelép a futó játékosnak. Ez ugyanis gáncsnak minősül, még akkor is, ha a játékos a labdát igyekszik ezáltal megszerezni. Ügyelni kell játékvezetőinknek arra, hogy közönséges gáncsot, vagy elkaszálást ne minősítsenek sikerült becsúszószerelésnek. Még annyit, hogy bármelyik lábbal be lehet csúszni. 22