Labdarúgás, 1960. január-december (6. évfolyam, 1-12. szám)

1960. január / 1. szám

Sportéletünk Labdarúgó körökben is élénk figyelmet keltett az MTST elnökségének néhány héttel ezelőtt született nagy­­jelentőségű határozata az egységes sportminősítési, átigazolási és nyilvántartási rendszer bevezetéséről. A sportemberek előtt ismere­tes az egységes sportszer­vezési elvek alkalmazásá­nak jelentősége, hiszen az állami sportirányítás meg­valósulása után éppen ez a rendszer jelentett for­dulópontot a magyar sport­­mozgalomban. Mennyire jellemző volt, hogy az el­lenforradalom erői pün­kösdi királyságuk­­idején éppen ezt a nagyjelentő­ségű szocialista szervezési rendszert igyekeztek a leg­elsők között megszüntetni, szétzilálni. Múlhatatlanul szükséges volt tehát, hogy az utóbbi három esztendő­ben elért jelentős magyar sportsikerek megalapozá­sához ismét lerögzítsék a sportélet valóságos „alkot­mányát” — természetesen hozzáigazítva mai életünk­höz, mai sportbeli fejlett­ségünkhöz. Az új sportminősítési, át­igazolási és nyilvántartási rendszer 1960. január 1-én lépett életbe és az két esz­tendeig, tehát 1963-ig lesz érvényben. A labdarúgás szempontjából is igen nagy jelentősége van a minősí­tési rendszernek, hiszen ennek segítségével teljes egészében fel lehet mérni a labdarúgás­­ erejét és olyan szervezettséget lehet teremteni ebben a sport­ágban is, ami felülmúlja a régebbi idők igen magas színvonalú szervezettségét is. Jelen cikkünkben nem lehet feladatunk az új mi­nősítési rendszer teljes is­mertetése, hiszen az MTST elnökségének határozata arról is gondoskodik, hogy az megjelenjen könyvalak­­ban, s ezáltal valamennyi sportvezető számára elér­hetővé tegye. Viszont szük­ségesnek látszik a minősí­tési rendszer néhány jelen­tős vonásáról szót ejteni. A labdarúgók átigazolá­sáról szóló rész bizonyára a legnagyobb érdeklődést váltja ki. A rendelet pon­tosan rögzíti az átigazolás tényét és meghatározza a új „alkotmányos bajnokságok fogalmát. Pon­tos elvként szögezi le, hogy a labdarúgó ugyanabban a bajnoki évben csak egy­­ sportegyesület színeiben játszhat. Rögzíti a rendelet az átigazolási kérelem be­nyújtásához szükséges ira­tokat, ezek: 1. a labdarúgó saját ke­zűleg aláírt írásbeli kérel­me, 2. a kiadó sportegyesület nyilatkozata, az utolsó baj­noki szereplés feltüntetésé­vel, 3. az új sportegyesület nyilatkozata a labdarúgó átkérésére vonatkozóan. Ellentétben több más sportággal, a labdarúgás­ban a várakozási idő to­vábbra is a legutolsó baj­noki szerepléstől számított egy év. Külön fejezetben tárgyalja a rendelet az egyetemre, főiskolára be­iratkozott, a tényleges ka­tonai szolgálatra bevonult, az ipari tanuló intézetekbe beiratkozott sportolók át­igazolását. Csak üdvözölni lehet azt, hogy a szabályzat határo­zott intézkedéseket tartal­maz a sportorvosi igazo­lással kapcsolatosan és ki­mondja, hogy érvényes sportorvosi engedély nélkül senki nem szerepelhet mér­kőzésen, azonkívül fe­gyelmi eljárást helyez ki­látásba a sportorvosi el­lenőrzés elmulasztását el­követő játékvezetők, egye­sületi képviselők ellen. Bár csak néhány ízelítőt adtunk a sportminősítési, átigazolási és nyilvántar­tási szabályzatról, ebből is kitűnik, hogy nagy hord­erejű rendeletről van szó, amely jobbá, eredménye­sebbé, szervezettebbé teszi labdarúgó sportunk életét is. Elsőrendű feladata te­hát minden labdarúgó szak­osztályvezetőnek, elnök­ségi és vezetőségi tagnak, intézőnek, sőt játékosnak is megismerkedni az új rendelettel. — b. I.— 4 WT • • rr r * r • I j minősítés a szovjet labdarúgásban A Szovjetunióban eddig a labdarúgó játékosok a csapatuk által elért bizo­nyos bajnoki helyezések­nek, valamint esetleges vá­logatottságuknak megfele­lően kapták meg az I., II., vagy III. osztályú minősít , tést. Most a magasabb köve­telmények, valamint a va­lósabb elbírálás elvének alapján a szovjet labdarúgó szövetség új minősítési módszert dolgozott ki. En­nek lényege, hogy megha­tározott, előírt gyakorlato­kat kell elvégezniük a lab­darúgó játékosoknak, s el­ért eredményeik alapján minősítik őket. Az első évben öt gyakor­latban kell megmutatni a labdarúgóknak képességei­ket: 1. gyakorlat: Célbarúgás a 16-os vo­nal közepéről, a függőlege­sen három részre osztott kapura. Ha a játékos a kapufák melletti részbe ta­lál bele 2 pontot kap, ha középre 1-et. A labdának a levegőben kell áthaladnia a gólvonalon, s a játékosok háromszor rúghatnak jobb, háromszor ballábbal. Az első osztályú minősítéshez 11, a másodikhoz 9, a har­madikhoz 7 pont szüksé­ges. Ugyanez ifjúsági szin­ten is megvalósítható. Itt a pontérték osztályok sze­rint: 9, 7 és 5 pont. 2. gyakorlati Dobott labdából kapura fejelés a 11-es pont tájéká­ról, háromszor jobb, há­romszor baloldalról. A gyakorlat értékelése ha­sonló az előbbihez. 3. gyakorlat: Labdavezetés. A játéko­sok a pálya közepétől ve­zetik fel a labdát s a 16- osról lőnek kapura kétszer jobb, kétszer bal lábbal. Az értékelés az első gyakor­latban foglaltak szerint történik. A kapuratörésnél azonban a labda nem pat­tanhat el 1 méternél mesz­­szebbre a játékostól. Az I. osztályú minősítést 6 pont és 20 mp-es labdavezetés jelenti, a II. osztályú szint eléréséhez 5 pont és 21 mp, a III. osztályúhoz 4 pont és 22 mp szükséges. A kapusok kézzel viszik a labdát előre, 3—4 lépés­nél a földhöz pattintják, majd a 16-osról kapura dobnak kétszer jobb, két­szer bal kézzel. A pontozás a következő: I. o. 7 pont, 20 mp, II. o. 6 pont, 21 mp, III. o. 5 pont, 22 mp. 4. gyakorlat: Az ötösre letett­ labdát rúgják a játékosok a kö­zépkörbe, tehát a gyakor­lat: táv- és pontrúgás. A kört hat szeletre osztják. Az első szeletbe eső labda értékelése 1 pont, a 2-be esőé 2 pont, és így tovább. Az utolsó szelet értékelése 6 pont. 5. gyakorlat: Partdobás a 16-os vona­lától a kapu felé, távolsági értékeléssel. Aki 10 m-re dobja a labdát, 1 pontot kap. Minden további 2,75 m-ért 1 pont jár. Az a já­tékos, aki a kapufa vona­lához dobja közel a labdát, 8 pontot gyűjt. Hat dobás kötelező, ezeknek mind­egyiknek­ szabályosnak kell lennie. Minősítési táblázat: I. o. 23 pont, II. o. 20 pont, III. o. 17 pont. A minősítési szabályzat szerint mind az öt gyakor­latot egy napon kell elvé­gezni, a lehetőség szerint egy vagy két óra alatt, il­letve ezen belül. Ha a ki­szabott időben nem tudja a különböző feladatokat el­végezni a játékos, meg kell ismételnie a vizsgát. Karcag László

Next