Asszonyok, 1966 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1966-08-01 / 8. szám
repét játszom. Ez a feleség kispolgári származású, aki nagyon jól megvan férje és egyetlen fia mellett, de már kevésbé érzi jól magát a munkáscsaládban, az egyszerű rokonok között. Ebből sok félreértés és összeütközés származik. Irén nagyon jól tudja, hogy a munkás származású főmérnök tehetséges, és értékes ember, akinek az oldalán nyugodt, biztos és kiegyensúlyozott élete van, de ritkán mulasztja el az alkalmat, hogy férje orra alá ne dörgölje a munkáscsaládot, az anyós óvatos beavatkozásait a család életébe. Rendkívül összetett és sokszínű alakítást kell nyújtani ahhoz, hogy Irén ne váljék ellenszenvessé, bár nagyon sokszor — egy-egy családi összetűzés után — a hallgatók leveleinek százai követelték, hogy a férjem váljon el tőlem, keressen méltóbb feleséget. Szerencsére szeretjük egymást, a férjem nagylelkű ember, aki mindig túlteszi magát bosszantásaimon, s én — lassan-lassan — mégis csak megnyugszom, megtalálom helyem a családban, a társadalomban. SÜTŐ IRÉN A kisebbik fiú, Szabó László volt autóbuszsofőr, most taxisofőr feleségét játszom. Elég különös körülmények között kerültem a családba. Mai férjem autóbusszal elütötte első férjemet, egy Wágner Zsiga nevű részeges vízvezetékszerelőt, akinek az oldalán sokat szenvedtem. A volt férj betegágyánál találkoztunk, s ebből a találkozásból szerelem, majd házasság lett. Szabó Laci, a mostani férjem, magához vette első házasságomból származó fiamat, Ferkót is,akit igazi apai érzésekkel nevel, csakúgy, mint kislányunkat, Évikét. Laci nagyon jó ember, végtelenül türelmes és gyöngéd, én viszont akaratos és ingerlékeny vagyok. Egy nagy textilgyárban dolgozom mint szövőnő, egy nőbrigád vezetője vagyok. Nagyon sok bajom van a brigáddal, de igyekszem munkatársaim gondjain, bajain asszonyi megértéssel segíteni. Anyósommal van a legtöbb összetűzésem, főleg a gyerekek nevelése miatt, meg azért, mert közös lakásban lakunk, ahonnan szeretnék a saját lakásomba költözni, ez azonban nehéz, mert anyósomék miattunk cserélték el a lakásukat nagyobbra. A hallgatók önző teremtésnek tartanak, pedig nem vagyok az. Csak nagyon szeretem férjemet és a gyerekeimet, mednyánszky Ági escát, az orvostanhallgatót, az elvált asszonyt játszom, a család legkisebb gyermekét. Ebből már következik, hogy Icu elkényeztetett s meglehetősen önfejű teremtés. Én tulajdonképpen alig fél éve vagyok a Szabó család tagja, mert elődöm, Vörösmarty Lili színésznő, aki hat évig alakította Icut, tragikus autószerencsétlenség áldozata lett. Munkám nagyon nehéz, hisz olyan figurát kell hétről hétre a mikrofon elé vinnem, akit más hangon ismertek és szerettek meg a rádióhallgatók. Icu kissé felszínes teremtés, aki a mai fiatalság sok jellemző vonását hordozza, de van szíve, mérhetetlenül ragaszkodik a szüleihez, ám a válópere óta nem találja helyét az életben. Nekem mint színésznőnek minden igyekezetem arra irányul, hogy Icut a szerep adottságain belül kivezessem abból az érzelmi zűrzavarból, amelyben él, s felkészítsem gyönyörű hivatásának, az orvosi hivatásnak méltó betöltésére. Ehhez természetesen a magam színészi törekvései mellett a szerzőkre is szükség van, mint ahogyan végül is mindnyájunk sorsa a Szabó családon belül a szerzőktől függ . .. * A három szerző közül a vallomásokat lejegyezte és hitelesíti. BARÓTI GÉZA I VISSZÉRTÁGULAT Az orvosi rendelőket gyakran keresik fel kétségbeesve a 25-40 éves nők azzal, hogy visszértágulatuk van. Ez az egyik legelterjedtebb érmegbetegedés. Nemcsak kellemetlen, hanem a lábat is deformálja. Mi okozza a visszértágulatot? A betegségre való hajlam gyakran örökletes. Máskor a megterhelő ,,álló foglalkozás" is elősegíti a visszértágulatot. Ilyen foglalkozás a pincéreké, fodrászoké, mosónőké, nyomdászoké, sebészeké stb. Oka lehet a betegségnek az öltözködés is: a nőknél például a térd felett elhelyezett harisnyakötő stb., mely körkörös gumival elszorítja a combot, akadályozza, hogy a láb gyűjtőereiből a vér a szív irányába haladjon. Milyen panaszokat okozhat a visszértágulat? A láb formáját eltorzító kékes ércsomókon kívül a legjellemzőbb panasz a lábak fáradékonysága, különösen hosszabb ácsorgás után. Gyakran társul ehhez a boka vagy lábhát duzzanata is, mégpedig zsibbadás vagy éjszakai lábikragörcsök kíséretében. Igaz, e panaszokat gyakran egészen más baj okozza, például a lúdtalp, az ágyéki csigolyák reumája, nőgyógyászati betegség vagy más, egyéb megbetegedés. Milyenek a kezelés lehetőségei? Az orvosnak minden esetben egyénileg kell eldöntenie, hogy az adott esetben melyik a legcélravezetőbb gyógymód. A betegség kezdetén egyszerű sarokemeléssel is javíthatjuk a láb vérkeringését. Alacsony sarkú cipő viselése következtében az állófoglalkozásúaknál a lábikra izomzata megfeszül, és ez akadályozhatja a vér elfolyását a gyűjtőereken keresztül. Sok esetben elégséges, ha gumiharisnyát vagy rugalmas pólyát visel a beteg. Gyakori a kérdés, hogy a gumiharisnya vagy a pólya felel-e meg jobban? Célunk mindkettővel egy, kívülről nyomást gyakorolva a kitágult visszerekre, megakadályozni azok további tágulását, és elősegíteni a láb vérkeringését. A gumiharisnya felvétele egyszerűbb, viszont, ha veszít rugalmasságából, már hatástalan. A pólya felcsavarása valamivel bonyolultabb művelet, de feszességét naponta szabályozhatjuk. Bármelyiket választja is a beteg, leglényegesebb, hogy reggel, felkelés előtt, vízszintes helyzetben, a lábujjaktól kiindulva helyezze fel. A gumiharisnya vagy a pólya állandó viselése, különösen meleg időben, kényelmetlenné, terhessé válik a betegek számára, s nem utolsó sorban, esztétikailag sem kifogástalan. így érthető, ha — különösen a fiatal nők — mindenáron radikálisan, műtét útján akarnak megszabadulni a kellemetlen betegségtől. A műtétnek többféle módja ismeretes, de mindegyiknek a tágult, kanyargós erek kiirtása a célja. Napjainkban gyakran kérik a betegek, hogy visszereiket injekciós kezeléssel szüntessük meg. Valóban van lehetőség arra, hogy a vért a tágult erekbe fecskendezett vegyi anyagok segítségével megakasszuk, de tudni kell, hogy ez a kezelési mód nem teljesen veszélytelen. Minden esetben a kezelőorvosnak kell eldöntenie, hogy a visszértágulat alkalmas-e az injekciós kezeléssel való gyógyításra. A kismamáknál a terhesség alatt külön gond, ha váratlanul azt veszik észre, hogy lábukon az erek kezdenek kidagadni. A terhesség első felében az erek ellazulása főleg hormonális hatásokra jön létre. Később pedig a megnagyobbodott méh gyakorol nyomást a kismedencebeli erekre, miáltal megnehezíti a vér elvezetését az alsó végtagokból. Ilyenkor általában nincsen ok aggodalomra. Szülés után az esetek többségében a visszértágulat magától viszszafejlődik. Erősen kidagadó erek, lábfejduzzanat esetében — amennyiben a vizeletvizsgálat semmi kórosat nem mutat — elégséges a pólya vagy a gumiharisnya viselése. A terhesség előtt már régebben kifejlődött, nagyfokú visszértágulat komplikációkat okozhat a szülés és a gyermekágy ideje alatt, ezért ajánlatos a terhesség első három hónapjában műtéti úton eltávolítani. A mozgás, a könnyű séta, az izmok aktív működése, ritmikus összehúzódása és elernyedése meggyorsítja a vérkeringést, vagyis nem engedi kifejlődni a betegséget. DR.MOLNÁR LAJOS 27