Lányok, Asszonyok, 1983 (39. évfolyam, 1-12. szám)

1983-03-01 / 3. szám

BARÁTSÁG, KAPCSOLATOK, TALÁLKOZÁSOK Szeretek itt dolgozni Galina Volcsek, a moszkvai Szov­­remennyik Színház főrendezője há­rom darabot állított színpadra a Pécsi Nemzeti Színházban: Mihail Ros­­csin két színművét, valamint Cse­hov Cseresznyéskert című drámá­ját. A Cseresznyéskert premierje 1982. október 2-án volt. Munka­társunk, Galina Akszjonova ebből az alkalomból beszélgetett a rende­zővel. — Már a harmadik színművet rendezte Magyarországon. Érdekes volt ez a munka? — Nagyon! Magyarország csoda­szép. És Pécset, ezt a nagy, gyö­nyörű egyetemi várost nagyon meg­szerettem. A szovjet művészet — úgy érzem — nagyon népszerű Magyarországon. Amikor hazaértem Moszkvába, hallottam, hogy óriási sikert aratott Elem Klimov filmje, az Agónia. Velem egy időben Ma­gyarországon dolgozott színházi kol­légám, Oleg Tabakov és Jurij Lju­­bimov, a moszkvai Taganka Szín­ház főrendezője. Kodály Zoltán jubileuma „Minden jó zene a békéről vall, és békét követel.” Ma is időszerűek Kodály Zoltánnak, a magyar nép kiváló fiának, a zeneszerzőnek, nép­zenegyűjtőnek és zenepedagógusnak bölcs szavai: „A népek küldetése c­ak a békéről szóló művekben nyert világos kifejezést.” A Háry János tiszteletre méltó szerzőjének gondolatait Moszkvá­­ban, a Zenei Kultúra Központi Glinka Múzeumában megrendezett fotókiállítás tablóin olvastuk. Az érdekes kiállítást a világhírű ma­gyar zeneszerzőnek, több muzsikus­nemzedék nevelőjének 100. szüle­tésnapja alkalmából rendezték. Kétszáz fénykép mutatta be Ko­dály Zoltánnak, a szovjetország nagy barátjának életét és munkás­ságát a kiállítás látogatóinak. A kiállítás meggyőzően bizonyította, hogy nem lehet elképzelni Magyar­­ország zenei kultúráját, művészetét Kodály nélkül. A zenében a nép hangját szólaltatta meg. A tablókon látni lehetett a zene­szerző műveinek kéziratait, peda­gógiai munkáit, lemezeit. Az idősebb zenebarátok megőriz­ték emlékezetükben Kodály meg­ható találkozásait szovjet muzsiku­sokkal. Itt látható Dmitrij Soszta­­koviccsal, Szvjatoszlav Richterrel. Az egyik fotón Tyihon Hrennyikov a Szovjet Zeneszerzők Szövetsége nevében gratulál Kodály Zoltánnak abból az alkalomból, hogy a Moszk­vai Konzervatórium tiszteletbeli professzorává választották. De lát­ható volt a magyar zeneszerző a ké­peken Aram Hacsaturjan és David Ojsztrah társaságában is. Kodály Zoltán , Kodály és T. Hrennyikov : A Zenei Kultúra Központi Glinka Múzeumában, ahol fotókiállítást rendeztek a m­a­­gyar zeneszerzőről készült képekből iiminniiiiiiiiiMiinnmmiiimiiHiinH tmiiiirrn Jelenetek Csehov Cseresznyéskert című drámájából, amelyet Galina Volcsek rendezett a Pécsi Nemzeti Színházban Szeretek Pécsett dolgozni, mert kiválóak a színészek. Odafigyelnek. Pontosan végrehajtják a rendezői utasításokat, pedig külföldi rendező­vel dolgozni köztudomásúlag nem könnyű. A Ranyevszkaját megszemélyesítő színésznő, a kiváló Meszléri Judit szintén nehéz helyzetben volt: öt éve nem játszott színházban, mivel sokat filmezett. De tehetsége átse­gítette a nehézségeken. Nem tudom, hogyan vélekednek a velem együtt dolgozó színészek, de nekem nagy élmény volt ez a közös munka. — Mik a további tervei? — A negyedik magyarországi színházi évadomra készülök. Sze­retném színpadra állítani Goncsarov Hétköznapi történet című darab­ját. Búcsúzóul a rendező még hozzá­tette : — Nem szeretnék elmaradni munkaszeretetben magyar kollégáim mögött.

Next