Lapok Pápa Történetéből, 2018 (1-6. szám)
2018 / 1. szám - Molnár Lajos: Petőfi Sándor 175 éve költővé éretten távozott a pápai kollégiumból
2.000 könyvoldalon. A költő életét és költészetét kutató és feldolgozó Hatvany Lajoson kívül még más irodalomtörténészek (Fekete Sándor, Kiss József, Kerényi Ferenc) is tártak fel addig lappangó ismérveket, úgymond Petőfi életének a „látleletei”t. A visszaemlékezésekből jelen tanulmányban csak elenyésző töredék lett idézve, de ezek is jól prezentálják a pápai iskolaév alatt Petőfi életét. Fókuszálva a költő jellemének és pallérozódásának változásaira, a tehetségének kibontakozását elősegítő fontos mozzanatokat, hatásokat a tanulmány befejező részében összegzem. Petőfi Sándor pápai iskolaéve alatt a jellemében, az életkörülményeiben, szellemi felkészültségében beállt változások a korábbi időszakhoz képest Érdemes elemezni Petőfi pápai tartózkodásának, az 1841/42 tanévben ismert tényeit, az eseményeket és életkörülményeit. Megkísérlem összegezve bemutatni a költővé I. válását segítő motívumokat. Szocializálódása: Fontos körülmény, hogy részben a családja és nagyobb részt a vándorló életformája miatt már kisgyerek korától nem lehetett elsődleges közösség tagja (család, vallási felekezet...), így számára a másodlagos közösség vált dominánssá (iskolai osztály, katonai egység, vándorszínésztársulat...). A másodlagos közösségben élés két szélsőséges magatartásforma kialakulását feltételezi. Az egyik, a mindenkinek megfelelés, hajlékony, még a toleráns szerepet is meghaladóan megalkuvó. A másik, a szabadságszerető, a függéstől menekülő, öntörvényű és zárkózott mentalitás. Petőfinél az életrajzának tényadatai által Pápára jövetele előtti időkben ez utóbbi magatartásformát ismertük meg. A pápai iskolaévben jól látható változások: * Zárkózottságából sokat levetkőzve, osztályában, a képzőtársaságban mindinkább egyik vezéregyéniség lett, akire a többiek már „felnéztek”. * Hetykesége („füttyentek rád zord világ”) felszínessége mögött már ott rejtezik a költői pályára készülődés tudatossága, bújja a kollégium könyvtárát, írásainak műfaji sokszínűsége az egyén eredményességének próbakövei. II. Anyagi bizonytalanságában beállt változások: Szerény, de mégis biztos megélhetése lett, a korábbi életéhez képest nyugodtabb körülmények létrejötte lehetővé tették az iskolai tanulmányainak folytatását egy teljes tanévre. * Apja, korábban megvonta támogatását Selmecbányai tanulmányainak rossz eredménye miatt. * 1841 őszén Pápára érkezésekor fizetős tanítványt szereztek neki (Tarczy professzor, vagy Parragh Gábor diáktársa), megélhetését segítette a Horváth ügyvédnél az alkalmi segédíródeák munkából származó jövedelem (Tarczy ajánlotta be a szépírású ifjat). * Tanulótársai a különc természetével együtt elfogadták, Petőfi erősen viseltes ruházatát saját ruhatárukból pótolták, telet, hideget átvészelni segítették (Kerkápoly Károly, Pethes Soma, Kozma Sándor...) Az iskolai közösség nevelő, emberformáló ereje érvényesült, ehhez Petőfi is fogadóképesen viszonyult. Napi étkezését részben segítette a konviktusba bejárásának lehetősége (iskolatársak vitték magukkal), s mikor tehette, megkeresett díjazásból fedezte önön ellátását. III. Lakhatása hosszútávon megoldódott: * Pápára 1841. október közepén érkezett, a Sopronban megismert Lantay Sándor szálláshelyén, a ferencesek templomával szembeni épültben meghúzódhatott. * 1841 karácsony körüli időben megérkezett Pápára unokatestvére, Pethes Soma, a továbbiakban vele együtt béreltek lakószobát a főiskola mellett. IV. Szellemi pallérozódás az iskolában: Tanárai, ahogy megismerték és felismerték rendkívüli tehetségét, a tanórákon is, és azok látogatásában is tettek felé engedményeket. 1139