Láthatár, 1936 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1936-03-01 / 1-2. szám
4 Csuka Zoltán: Új útszakasz előtt Az utóbbi esztendők sok tekintetben kedvező jeleket mutatnak, a komoly érdeklődés itt is, ott is felüti a fejét s főleg a magyar ifjúság körében lehet egészen komoly és nagy érdeklődést tapasztalni a magyar kisebbségi és középeurópai kulturális kérdések iránt. Az íróknak most is az első sorban kell állniok s elő kell készíteniük a megértést, amely háborús bonyodalmak helyett a kultúra békés útján igyekszik megoldani megoldhatatlannak látszó súlyos kérdéseket. A kisebbségi sorsban élő írók már csak helyzetüknél fogva is ennek a hitnek prédikátorai, de melléjük kell állnia többségi íróknak is és nem szabad az elzárkózás kényelmes, de merev álláspontján maradniok. Senkit ne riasszon el az, hogy eddig már annyi kísérlet csődöt mondott, ha száz kísérlet végződött balsikerrel, meg kell próbálni százegyedszer, mindaddig, amíg lehetőség van rá, míg ezt a munkát megengedik a fegyverek, amelyeket olyannyira csörtetnek ma az egész világon. A Láthatár új útszakaszához érve ma is azt a programmot vallja, amit vallott közel három esztendő előtt, mert az elmúlt esztendők csak igazolták ennek a programmnak a helyességét ez a programra pedig ma is az, hogy a különböző kisebbségi sorsba került magyar szellemi élet egységes arcát visszaadja, megteremtse a kulturális kapcsolatokat, közös folyóirat legyen, amely a különböző vonásokat gondosan megfigyeli, egybegyűjti, összeegyezteti és feltárja. Ez a munka nemcsak összefogó, hanem egyben értékmérő és egybehangoló is. A Láthatár a kisebbségi magyar szellemi élet ismertetésén túl az idegen nyelveken megjelenő és a magyar kisebbségi kérdésekkel foglalkozó művek rendszeres figyelését és bibliográfiájának közlését is végre fogja hajtani. Nagy figyelmet szentel a Láthatár a környező népek kulturális életének, ismerteti a Dunamedence népeinek irodalmi és kulturális életét, szemelvényeket közöl alkotásaikból és ezzel a magyarság nagy középeurópai feladatára mutat rá. Foglalkozik középeurópai gazdaságtudományi kérdésekkel is, amelyek a kisebbségi magyar néptömbök kulturális életével összefüggenek és arra hatással vannak. Mindent megtesz, hogy a törzsmagyar közönség minél jobban megismerje a kisebbségi sorsba szakadt magyar szellemi erőfeszítéseket s ezért igyekszik elősegíteni azt a munkát, amit a Magyar Kulturális Egyesületek Szövetsége eddig is oly dicséretreméltóan cselekedett: személyesen bemutatni a magyar közönségnek a kisebbségi sorsban működő magyar íróikat. Ezen túl azonban a kisebbségi proba-