Látó, 1992 (3. évfolyam)

1992 / 8. szám - DOKUMENTUM - KOVÁCS ISTVÁN: Száz éve született Sipos Domokos

DOKUMENTUM Száz éve született Sipos Domokos (1892. Vili. 4. — 1927. XII. 23.) Nagyjából két esztendeje jelent meg e sorok összeállítójának kötete Sí­pos Domokosról , és máris kiegészítésre szorul. Nemhiába minősítette a könyvet csupán "érzelmes vallomás"-nak (és nem tudományos munkának) a Látó recenzense (1990. 11. sz.). Csupán az író volt felesége, Komáromi Gráciána halála után (1990) vált lehetővé, hogy özv. ifj. Sipos Domokosné Solty Márta szíves meghívására és készséges segítségével a teljesnek hitt "hagyatékot" átnézhessem. Sok mindent, amit meglévőnek hittem, nem találtam meg, viszont birtokába ju­tottam néhány olyan dokumentumnak, amellyel az eddigi kutatók vagy nem foglalkoztak, vagy nem is (?) láttak. Ifj. Sipos Domokosné kiegészítésként leírta a Sipos család lemenő ágát 2, az unokák, dédunokák adatait, kik mindannyian kegyelettel őrzik az író emlékét, szeretettel beszélnek róla. Egyébként a családból mindenki meghalt, aki személyes emlékekkel gazdagíthatta volna a Sipos Domokos-képet. I. Bölcső és koporsó Megkísérlem bemutatni az író szüleit. Nagy Pál (és nemcsak ő) József Áronhoz, Attila édesapjához hasonlítja Sipos György vándor kelmefestőt , nyughatatlan vére, vándorló természete miatt. Sőt, Szentimrei Jenő ezt alá­húzván, azt is tudni vélte, hogy Sipos György peregrinus hajlamát onnan örökölte, hogy felmenő ágon volt valami ereiben a Körösi Csornák véréből, így aztán el-eltűnt, majd előkerült, vagy húsz évig nem tudtak róla, mert megjárta Görögországot, Galacon a zsidó temető gondozója volt, Törökor­szágba készült, aztán többé nem adott hírt magáról. Ennyit tudtak Sipos Györgyről a Sipos Domokos-kutatók, ezt vettem át tőlük magam is. Egyébként az igaz, hogy József Áron és Sipos György nyug­hatatlan, egy helyben ülni nem tudó természete hasonlított egymáshoz. Csakhogy özv. ifj. Sipos Domokosné megmutatta az író keresztlevelét! Ki­derült, hogy valami másban még inkább hasonlított egymáshoz nem a két apa, hanem a két fiú: Attila és Domokos: eredetükben! József Attila A Dunánál című versében írta: Anyám kún volt, az apám félig székely, félig román, vagy tán egészen az. 74

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék