Látó, 1993 (4. évfolyam)

1993 / 12. szám - KUKORELLY ENDRE: Négy arckép(Esszék)

csoda marhaság. Amikor fogalmuk sem volt, a legjobb barátainak se, hogy ki él közöttük. Csokonai, Mozart, Lilla, egy jó kis nő. 1773. november 17.1805. január 28. Cs. V. M. Összes Művei, Génius, kiadták Harsányi és Gulyás. Kétezer oldal. Például Az elragadtatott veder című Tassoni-fordítását elégette. Harminckét év. Harmincegy és fél. 2. „Míg oly magas lesz, mint a csillagok” Vörösmarty Mihályról Vörösmarty egy tér, a Gizella, szoborral. Egy szobor, szobor­ Vörösmarty, car­­rarrai márvány. Vörösmarty cukrászda is, a Gerbaud, adott időszakban, amit nyilván az egyszerűség kedvéért (tér + szobor), nem pedig valamely költői meg­gondolásból neveztek el róla. Már nem cukrászda, csak szobor. Ül, fönn, szellemalakji között. Nevezett Vörösmarty Mihály a nemzet állapotján elborult kedélyű férfiú, igaz hazafi. Hazafi költő, hősei nagy lelkek. Vérben gázolt Árpád és Csaba, hősök trancsírozák az ellent. Nemes, dicső elődök. A korcs fajzatot ostorozta. Eltorzult nemzedék és nagyszerű apák. „Az ezredes veszély alatt nyögő hazát,/ Midőn se­rényen ébredez,/Imez fajultak átkosan kelő hada/Alázza, dúlja, dönti meg. ” Attila nyelvét megvetik. Holott „remegve tért ki a világ... ”,holott. Vörösmarty gyengéd polgári lélek. Nagy lélek, nagyszabású, egy kicsinyes korban (ő onnan látja úgy, noha mi, innen, mintha másképp), a polgári, ahogy, úgy ahogy, megvalósul, vérrel, elnyomás alatt, kisszerűen. Erények elmúltának, és nincs semmi, nem maradt semmi érdemes, ami hozzá illene. A század két leg­nagyobb magyar művésze, Vörösmarty és Arany kénytelen-kelletlen visszafelé kell dolgozzanak. Vörösmarty mennydörög. Ez a mai időjárás jelentéses korban kicsit sok. Az ilyen mennydörgést napi előrejelzések aktualizálják, az pedig senkit sem érde­kel. ,A nagyvilágon­­ kívül/ Nincsen számodra hely", állapítjuk meg rendezvényeken, amint futballmeccseken kéretik Kölcseytől Isten áldása a ma­gyarra. Néhány könnycsepp kigördül. És hallgat tehát, Vörösmarty hallgat nagyokat. Egy hallgatag szobor, nem ebbe a részletekben csillogó, korszerű jelen­ világba való. Hallgat vagy menny­dö­rög, ugyanaz: „ Valamint mikor Isten járja hatalmas/ Lábbal tengereit, hullám megy előtte tolongva. Ez a mű egy hatalmas tömb. Vörösmarty művészete összefoglal. Valami nagyszabású, a középkori Magyarország széthullásának néhány törté­nelmi pillanata, s egy alkat és tehetség kivételes, megrázó és megható egybeesése alkotta szintézis. A teljesség villan föl itt — és hullik szét azonnal. Mindez pedig a magyar nyelv teljességén zeng, ekkor utoljára talán, látszólag problémátlanul, noha igen erősen az elhallgatás, a teljes hallgatás felé mutatva. „Most tél van és csend és hó és halál", méltán a költő legidézettebb sora. Micso­da telt nyelvezet, telt és áradó. A szavak A Délsziget gyermekhőse még­ ártatlan 26

Next