Látó, 2000 (11. évfolyam)
2000 / 4. szám - Írni annyi mint hazatalálni. Gulyás Miklóssal Tófalvi Zoltán beszélget
ÍRNI ANNYI, MINT HAZATALÁLNI! Gulyás Miklóssal Tófalvi Zoltán beszélget „ Öregségemben az első tizenkilenc évre keresek magyarázatot. Rájöttem, hogy svédül sohasem tanulok meg és magyarul már nem tudok. Az ötéves svéd gyerek természetesebben beszéli a nyelvét, mint én, akkor is, ha az én svéd szókincsemet nem bírja. Ő ugyanis ismeri a «beszéd mögötti beszédet» A magyar szó, mondjuk, a jázmin (svédül «jászmin»-nak mondják) megindítja a fantáziámat, mert az «tapsikol». Visszanyerni az egyetlen lehetséges nyelvet, fanatikus célommá vált. ” (Részlet GULYÁS MIKLÓS HAZATÉRÉS című kötetének előszavából) Északi utazásaim során kétszer találkoztam Gulyás Miklóssal. Saját önbesorolása szerint: „stockholmi könyvtárossal”. Ezerkilencszázkilencvenhárom Húsvétjának hetében ismerkedtünk meg Marosvásárhelyen, az ugyancsak könyvtáros Fülöp Mária és az informatikus Fülöp Géza lakásában. Akkori beszélgetésünk summázata ott olvasható a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál megjelent kötet huszonegyedik oldalán. Gulyás Miklósnak kitűnő a memóriája: akárcsak Szolzsenyicin, a leheletfinom részletekre is pontosan emlékszik. Bár tiltakozik ellene, ez írói erényeinek egyik legfontosabb jellemzője: a részletekből kibontani az egészet. Stockholmban mindig Veress Zoltánék lakásában beszélgettünk, egészen pontosan vitatkoztunk. Mindkettőjüket irigyeltem svéd nyelvtudásukért, mert, lám, a számomra recsegő-ropogó Ebensbergsvagen utcanévnek is milyen szép magyar megfelelője van: Cseredomb-sétány, nem pedig Tölgyfa-hegy utca, ahogyan a szó szerinti fordítás szerint értelmeznem kellene. Ha Cseredombot mondok, akkor máris magam előtt látom gyermekkorom kedvenc helyét, ahonnan a nyári kánikulában a világ legfinomabb borvizét hordtuk a kaszálásban, aratásban megszomjazott családtagoknak. Gulyás Miklós is így van Óbudával. Bár már mindent belepett az enyészet, a feledés és felejtés pora, az ott eltöltött tizenkilenc évre keresi a magyarázatot. A közhellyé koptatott „másság” igazi leckéjét kaptam Gulyás Miklóstól! Tequi-