Látó, 2019 (30. évfolyam)
2019 / 1. szám - Havas Judit: Ady - Latinovits
a fekete lemez, amelyen hites üzenete szólal meg a halála előtt nem sokkal. Ady gondolataival vall magáról, vágyairól, magyarságtudatáról, istenkereséséről, félelmeiről, bizakodásairól, szerelméről, elbukásról és újrakezdésről. Mindenről beszél, üzen nekünk, itt maradóknak. Igen, vallomás ez a lemez. A lemez nyitóverse, a Sem utódja, sem boldog őse már tudatos zenei kompozíció. Ne mulasszuk el megemlíteni Török Tamás nevét, akivel szívesen dolgozott együtt Latinovits Zoltán, s ez az Ady-lemez rendezőként is őt jegyzi. (A borítón társként Böjti János neve is szerepel.) A művész megbízott a rendezőben, s az elképzeléseit, javaslatait is elfogadta. Ezen a lemezen Latinovits Zoltán előadói stílusa bensőségesebbé, zártabbá vált. A költővel való azonosulás képességét így fogalmazta meg: „.. .a színésznek a költő szerepét kell eljátszania - hol Petőfiét, hol Adyét, hol Weöres Sándorét. Ahogy Illyés írja: »az alkotás hosszú folyamatát kell összesűrítenie egy vers előadási idejére«.” Önéletrajzi elemeket is ki kell emelnünk a lemezről. Az anyám és én 1906-ban született vers mindjárt a második az összeállításban. A Gundelfamíliából származó anyja, Gundel Katalin egész életében meghatározó személyiség volt fia életében. Ahogy Ady is „idősnek” írta meg legbensőbb érzéseit, szándékait, Latinovits is heroizálta őt. (Édesanyja később Frenreisz Károly belgyógyászhoz ment férjhez, e házasságból született Bujtor István színész és Frenreisz Károly zenész. Latinovits tisztelte nevelőapját.) „Csak azért volt ő olyan szép, / Hogy ő engem megteremjen, / Hogy ő engem megfoganjon / S aztán jöjjön a pokol. // Bizarr kontyán ült az átok. / Ez az asszony csak azért jött, / Hogy szülje a legbizarabb, / A legszomorúbb fiút.” Születése után édesapja, Latinovits Oszkár elhagyta őket. Hogy ki is volt ő? Kerényi Sándor visszaemlékezése alapján tudhatjuk, hogy Latinovits Oszkár (1905-1954) délvidéki földbirtokos (Madaras - szerb-magyar határ, Bácsalmás közelében) volt. „Közvetlensége, bohémsége miatt a kisgyerekektől a legidősebbekig mindenki csak Oszkárnak nevezte. Nem vetette meg az italt, a kártyát. Sokszor hetekre eltűnt birtokáról, és a budai vagy pesti vigadókban, kaszinókban költötte a nagyszerű és Madarasért sokat áldozó ősei pénzét, így adódhatott, hogy birtokának egyharmadára rátette kezét valamelyik bank, majd a nagycsaládosoknak azt hosszú lejáratú kölcsönre eladta. Apám is vett a kastély közvetlen szomszédságában nyolc hold földet, így lettünk 1939-ben szomszédjai Latinovits Oszkárnak. A mezőn