Látó, 2019 (30. évfolyam)
2019 / 1. szám - Hegyi Katalin: Egy muzeológus vallomása a költőről és örökségéről
ta” jelzője, mint ahogy a költő fényképén a „kúnfajta nagy szemű legény”-t láttam, s Ides (Édesanyja) képe is két verssort illusztrált: „Sötét haja szikrákat szórt, / Dió szeme lángban égett.” 1982-ben, amikor a Petőfi Irodalmi Múzeum épületének lepusztult kapuján megilletődve beléptem, tudtam, ha rajtam múlik, innen megyek nyugdíjba. Ismerkedtem a kollégákkal, köztük Sára Péterrel, aki az én szememben idős embernek számított akkor, halk szavával, bölcs mosolyával szerette volna átadni az Ady-gyűjtemény örökségét akár nekem is. 1977- ben az ő feladata volt, hogy a Veres Pálné utcai Ady-Csinszka-lakás érvényes, érdekes tartalommal, tárgyakkal teljen meg a látogatók örömére. Korabeli fényképek tanulmányozásával, a Márffy örökösök által megőrzött s eladásra felajánlott bútoraival rendezte be a lakást. Újsághirdetéseket adott fel, hogy az esetleg másoknál megbúvó Ady-relikviákat megszerezhesse a köz javára. Akkor még nem gondoltam, hogy későbbi szakmai életemre ennyire komoly hatással lesz. Ő hamarosan nyugdíjba vonult, több kollégám nagyon magas szinten foglalkozott a költővel és hagyatékával: Láng József, E. Csorba Csilla, W. Somogyi Ágnes, Benkő Andrea, de helyet találtam magamnak én is ebben a sorban. 2001-ben az én szervezésemben, közreműködésemmel jelent meg az Ady-lakásról készült katalógus, Fráter Zoltán Nincsenek itt már farsangi hajnalok című tanulmánya, Dobóczi Zsolt fotóival a Láng József által vezetett Argumentum Kiadó gondozásában. A 2000-es évek elején Koczkás Sándor kérésére csatlakoztam az Ady kritikai kiadás munkatársaihoz. Hosszú éveken keresztül nagy tudású emberek társaságában lehettem. Eszembe jut Vitályos László nagypolgári lakása, ahol meleg kardigánban kávé vagy tea mellett olvastuk össze Ady levelezését, javítottuk az apró-cseprő hibákat, s közben hallgattam Vitályos tanár úr minden részletre kiterjedő kutatásainak eredményeit, az érdekesebbnél érdekesebb történeteket. Az Ady Endre levelezése II. kötetének így lettem egyik sajtó alá rendezője. Itt kerültem közelebbi kapcsolatba a már említett Koczkás Sándorral, később Schweitzer Pállal, aki az Ady szerelme: Ada című exkluzív múzeumi kiadványunk (amelyet Varga Katalinnal közösen készítettünk, a kötetet T. Nagy György tervezte) szakmai lektora is volt. Ugyanekkor egy fiatal generáció is bekerült az Ady kutatócsoportba, ami ígéretes folytatása lett, lehetett volna a folyamatos munkának. Most csak Borbás Andrea nevét említem, aki a PIM Kézirattárának munkatársa, s máig fő kutatási területe Ady Endre munkássága. Kiállítások! 1997-ben Ady 120. születésnapján kicsi kamarakiállítás, majd öt évvel később a nagy Ady-kiállítás, végül egy kis unikális tárlat