Látó, 2019 (30. évfolyam)

2019 / 8-9. szám - Stewart Parker: Észak Csillaga (Mesterházi Márton fordítása)

(Russell hangát utánozva) „A mi Urunk emez 1791-ik évében...”­ Neilson és Hope Szent Patrik-nap este! RUSSELL Kérem Kegyelmeteket, fegyverezzék föl magukat! (Fedeles kupát nyújt oda Neilsonnak és Russellnek, majd nagy korsóból sört tölt mindhármuknak. McCracken közben egy szál gyertya világánál az ágy­hoz vezeti Maryt, s a gyertyát elfújja.) McCracken Egyetlen rövid éjszaka. Miért nem valamelyik hosszú decem­beri éjszaka akkor már? MARY Belesántulnánk. McCracken Akkor ami a kezünk ügyébe esik, azt emeljük ki az időből.­­Karjába kapja s fölemeli Maryt. A bodhran-dob halkan játszik. McCracken finoman az ágyra teszi Maryt, s melléje fekszik. A hold elbúvik egy felhő mögött. Sötét.) McCracken Nincs jövő. Nincs múlt. Csak te meg én. És ez az éjszaka, Mary. Kiemeljük az időből.­­A bodhran-dob sürgetően pörög. A Kísértet-Menyasszony alakja megjelenik a földszinti ablakban, benéz. Neilson, Russell és Hope alakja mozdulatla­nul, köszöntőre emelt kupával áll a Kísértet-Menyasszonyból áradó külön­leges fényben. Russell hirtelen rávág az asztalra az elnöki kalapáccsal. A bodhran-dob el­hallgat. A Kísértet-Menyasszony eltűnik.) RUSSELL, Neilson és Hope Minden Kontároknak egészségekre! (Amint kupájukat egymásra emelik, a földszintet megvilágító fény a kan­dalló fölött egy jókora fatáblára esik, melyen ezen felírás olvasható: „Kontá­roknak Klubja”.) Russell Rajta! (Versengéseknek tárgya: ki issza elébb kiskörméig a kupa­sort. A szín árnyék­ba borult hátteréből kilép a korcsmárosné, Peggy Barclay, a szín előterébe megy, s a közönséghez fordul.) PEGGY Lármának s­imító pribékségnek micsodás éjtszakája! Becsülletes ember maga árnyékában meg nem bízhatik, engem üecsegéljen, meg nem bízhatik. De még a maga álmodta álmában sem, ha aludtában el találná böffenteni magát, mert amint a szállás tartja: füle vagyon a fal­nak is. Soha még becsülletes korcsmárosnénak illyen kelepcét nem ál­lítottak, mint énnékem! Dévaj, bohó ifjak múlatják az időt estéről esté­re korcsomámban, s nagy hangon hánytorgatják, mint fogják ebrúdon­ ­ George Farquhar stílusában­­ Csokonai Vitéz Mihály.

Next