Látóhatár, 1967. július-december (17. évfolyam, 7-12. szám)

1967-09-01 / 9-10. szám

idegenforgalmi szezonra 400 ágyas korszerű szállodája lesz Keszthelynek. Nagymérték­ben javította a város kulturális ellátottságát az 1966 nyarán megépült reprezentatív mű­velődési ház, s a volt Festetics-kastély is teljességében a művelődést szolgálja immár. To­vább épül benne a nagyértékű Helikon Könyvtár - melynek évente mintegy százezer látogatója van­­új kiállítótermek nyíltak, a hangversenyteremben rendezett nyári kama­rakoncerteknek mindegyike telt házat vonz. A múlt minduntalan elénk lép a kedves kisvárosban. Hangulatos régi utcái, öreg há­zai sajátos és vonzó légkört teremtenek. A nyolcvanezer kötetet őrző Helikon Könyv­tárban ritka becsű ősnyomtatványok, metszet- és éremgyűjtemények, régi porcelánok, antik festmények jelenítik meg az elfutott századokat, a Balatoni Múzeum pedig a tóvi­dék történelmi múltjáról és néprajzáról őriz változatosan gazdag anyagot. Az utcákon lépten-nyomon emléktáblák állítanak meg. Jelzik az irodalom, a művészet, a tudomány valamelyik neves művelőjének születési- vagy lakhelyét. A középkori eredetű Pethő kú­riában Goldmark Károly született, a Szabadság Szálló öreg épületében - amikor még az Amazon fogadó cégérét viselte - Csokonai szállt meg. Márvány emléktábla és Simon István verse emlékeztetet rá: Esik kint sírva, nekikeseredve a zöldelő nyár permeteg esője lepokrócolt lovakra, szekerekre, s füstölögve a tenger esernyőre. Kocsmából nézem, amelynek falán a kegyelet­ része, fakó márványtábla hirdeti, (mert költőnek kijár) itt járt Csokonai Vitéz Mihály. A helyi hagyomány szerint Csokonai késő este érkezett Keszthelyre, s az Amazonban már csak az ivóban kapott helyet. Ott szándékozott tölteni az éjszakát, az egyik zsíros ló­cán végigheveredve. Épp a csizmáját húzta lefelé, amikor Festetics György, aki közben tudomást szerzett érkezéséről, megjelent a fogadóban, s a költőt - mielőtt mindkét csiz­máját felhúzhatta volna - szinte erőszakkal kocsijához vonta és kastélyába vitte. Akár valóság, akár csak anekdota ez a kis história, jellemző a Georgikon alapítójára, aki min­dennél többre becsülte és tisztelte az írókat. Berzsenyi jegyezte fel Kazinczyhoz intézett egyik levelében, hogy az ősz Festetics kalaplevéve sietett eléje az utcára... Az emléktáblák tovább kísérnek keszthelyi sétánkon. Az egyik Csányi Lászlónak, a szabadságharc vértanú miniszterének egykori lakását jelzi, a másik Fejér György tör­ténetíró szülőházára hívja fel a figyelmet, a nagy tudós Keszthelyről írt gyermeki val­lomásával : Engem is e kies hely szült, táplált gyenge koromban, Általam is viszont, vajha növelje becsét! A Jókai utca egyik házában Kacsóh Pongrác komponálta a János Vitéz dallamait, az Újmajor hajdani ispánlakásában pedig Szendrey Júlia, a „feleségek felesége” született

Next