Lemezbörze, 2011 (17. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1. szám
egy helyen a lemezbörze,...plusz nem jött össze az Operabálon... árizsban jártunk Alain Delonnál. Igen, annál a világsztárnál, aki évekkel ezelőtt nem jött el Magyarországra az Operabálba, de az L+nak nem tudott nemet mondani. Amikor meséltük neki, hogy honnan jöttünk, tudta, hová tegye kis hazánkat. Ez a találkozás nagyban köszönhető párizsi tudósítónk, Schall Antal előkészítő munkájának, kitartásának. Talán még most is Monsieur Delonnal társalognánk, ha az általunk csak egyszerűen „Louis de Funes"nek becézett személyi titkára nem fontoskodott volna. Alain Delon a párizsi Bouffes Parisiens színházban, az „Une journée ordinaire" („Egy átlagos nap") című darabban játszott több mint két hónapon keresztül. Mi ezúttal énekesi oldaláról közelítettük meg a művészt, aki miközben aláírta az elé tett lemezborítókat („Laetitia", „Parole, Parole"- duett Dalidával), váltakozva dúdolta a dalokat... Legnagyobb hatással volt rá egy, a kolléganőnk által átnyújtott, Lopez Dávid Delont ábrázoló grafikája, amelyet még figyelmesebben dedikált. Szóval mi nem csak láttuk Delont. Pedig a sztár puszta látványa is nagy dolog, olyannyira, hogy Pierre Ferdinand et les Charmeurs nevű formáció most megjelent kislemezének („Ich habe Alain Delon geseh'n") ez a témája. . Apropó, Anouchka. 20 éves, csodaszép és közvetlen, aki mosolyogva küldi üdvözletét a Lemezbörze,...plusz olvasóinak. S jó a jövő nagy ígérete. Fogunk még róla hallani!