Létünk, 1987 (17. évfolyam, 1-6. szám)

1987-09-01 / 5. szám

sa”235 a diákmozgalom már említett elméletellenes jellegével hozható ösz­­szefüggésbe. Ez a fajta marxizmus—leninizmus 1970-ben, az SDS széthullásával tű­nik le a színtérről és semmilyen hatással sem volt a hetvenes évek mar­xista és radikális gondolkodására. A hatvanas években két figyelemre méltó, a marxizmus megújítására irányuló törekvés is jelentkezett, egyetemi körökben. Olyan törekvésekről van szó, amelyek közvetlenül ugyan nem kötődtek a diákmozgalomhoz, de serkentették a diákság eszmei-politikai radikalizálódását, és részben el­méleti hatást is gyakoroltak rá. Az 1959 és 1967 között megjelent Studies on the Left folyóiratra gondolunk, valamint a Socialist Scholars Conferen­ce 1965 és 1970 között megtartott hat összejövetelére. A Studies on the Left megindítására akkor került sor, amikor „1900 óta először a szocialisták balszárnya nemcsak hogy koherens elmélet és perspektíva, hanem szervezett mozgalom nélkül is, maradt”.236 E folyóirat tett kísérletet először a szocialista, illetve marxista gondolat fejlesztésén, az egyetemen. A folyóiratot a Wisconsin Egyetem professzorainak és vég­zős hallgatóinak (főként történészek) egy csoportja indította el. Legaktí­vabb munkatársai Martin Sklar, John Steinke (Wisconsin Egyetem) va­lamint James Weinstein, Philip Foner, Eugene Genovese, Gabriel Kolko, Martin Nicolaus ismert marxista történészek és teoretikusok voltak. Közü­lük néhányan korábban tagjai voltak a kommunista pártnak, illetve a párt ifjúsági szervezetének. A folyóirat köré a régi baloldal és a dogmatikus marxizmus kudarca és fogyatékosságainak felismerése tömörítette őket, valamint az a törekvés, hogy a radikális elmélet fejlesztésével serkentsék az új, szocialista és forradalmi mozgalom létrejöttét és fejlődését az Egye­sült Államokban. A folyóirat szerkesztőinek és munkatársainak — saját bevallásuk szerint — „nem voltak illúziói a baloldal politikai mozgalmá­nak közvetlen lehetőségeit illetően”, de szilárdan hitték, hogy egy ilyen­ mozgalmat mindenképp „az amerikai társadalom, különösen pedig az Egyesült Államok világban betöltött szerepének egy valóban új átgondo­lása és értelmezése kell hogy megelőzze”.237 A folyóiratra jelentős hatást gyakorolt az egyik kiemelkedő amerikai­ történész-marxista, Williams Applemans Williams, a Wisconsin Egyetem tanára.­­Tekintélyét bizonyítja, hogy a hetvenes években megválasztották az Organization of American Historians — az Amerikai Történészek Szer­vezete elnökévé.) Könyveiben az amerikai expanzionizmusnak és imperializ­musnak az Államokon belüli viszonyokra gyakorolt hatásával foglalko­zik.238 Williams kutatásai rámutatnak arra, hogy az Egyesült Államok az ex­­panzionizmust, illetve az imperializmust a „vadnyugati” térhódítások, a megművelhető földterületekért folyó harc kapcsán kialakult tizenkilencedik századi amerikai ideálokkal igyekezett szentesíteni, és arra, hogy az Egye­sült Államok lakossága — beleértve a farmereket és munkásokat is — tö­megesen támogatta ezt az expanzionizmust. Az imperializmus növelte аз­­amerikai társadalmon belüli gazdasági egyenlőtlenségeket, létrehozta a 712

Next