Létünk, 1987 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1987-09-01 / 5. szám
sa”235 a diákmozgalom már említett elméletellenes jellegével hozható öszszefüggésbe. Ez a fajta marxizmus—leninizmus 1970-ben, az SDS széthullásával tűnik le a színtérről és semmilyen hatással sem volt a hetvenes évek marxista és radikális gondolkodására. A hatvanas években két figyelemre méltó, a marxizmus megújítására irányuló törekvés is jelentkezett, egyetemi körökben. Olyan törekvésekről van szó, amelyek közvetlenül ugyan nem kötődtek a diákmozgalomhoz, de serkentették a diákság eszmei-politikai radikalizálódását, és részben elméleti hatást is gyakoroltak rá. Az 1959 és 1967 között megjelent Studies on the Left folyóiratra gondolunk, valamint a Socialist Scholars Conference 1965 és 1970 között megtartott hat összejövetelére. A Studies on the Left megindítására akkor került sor, amikor „1900 óta először a szocialisták balszárnya nemcsak hogy koherens elmélet és perspektíva, hanem szervezett mozgalom nélkül is, maradt”.236 E folyóirat tett kísérletet először a szocialista, illetve marxista gondolat fejlesztésén, az egyetemen. A folyóiratot a Wisconsin Egyetem professzorainak és végzős hallgatóinak (főként történészek) egy csoportja indította el. Legaktívabb munkatársai Martin Sklar, John Steinke (Wisconsin Egyetem) valamint James Weinstein, Philip Foner, Eugene Genovese, Gabriel Kolko, Martin Nicolaus ismert marxista történészek és teoretikusok voltak. Közülük néhányan korábban tagjai voltak a kommunista pártnak, illetve a párt ifjúsági szervezetének. A folyóirat köré a régi baloldal és a dogmatikus marxizmus kudarca és fogyatékosságainak felismerése tömörítette őket, valamint az a törekvés, hogy a radikális elmélet fejlesztésével serkentsék az új, szocialista és forradalmi mozgalom létrejöttét és fejlődését az Egyesült Államokban. A folyóirat szerkesztőinek és munkatársainak — saját bevallásuk szerint — „nem voltak illúziói a baloldal politikai mozgalmának közvetlen lehetőségeit illetően”, de szilárdan hitték, hogy egy ilyen mozgalmat mindenképp „az amerikai társadalom, különösen pedig az Egyesült Államok világban betöltött szerepének egy valóban új átgondolása és értelmezése kell hogy megelőzze”.237 A folyóiratra jelentős hatást gyakorolt az egyik kiemelkedő amerikai történész-marxista, Williams Applemans Williams, a Wisconsin Egyetem tanára.Tekintélyét bizonyítja, hogy a hetvenes években megválasztották az Organization of American Historians — az Amerikai Történészek Szervezete elnökévé.) Könyveiben az amerikai expanzionizmusnak és imperializmusnak az Államokon belüli viszonyokra gyakorolt hatásával foglalkozik.238 Williams kutatásai rámutatnak arra, hogy az Egyesült Államok az expanzionizmust, illetve az imperializmust a „vadnyugati” térhódítások, a megművelhető földterületekért folyó harc kapcsán kialakult tizenkilencedik századi amerikai ideálokkal igyekezett szentesíteni, és arra, hogy az Egyesült Államok lakossága — beleértve a farmereket és munkásokat is — tömegesen támogatta ezt az expanzionizmust. Az imperializmus növelte азamerikai társadalmon belüli gazdasági egyenlőtlenségeket, létrehozta a 712