Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Komoróczy György: Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében / 11–55. o.

c) A járási igazgatás A felszabadulás megváltoztatta a megye 1940 és 1944 között fennállott közigazgatási beosztását; általánosságban visszaállt az 1920—1940. évek közötti állapot. Ennek megfelelően az ún. Nyugat-Bihar vármegyéhez 1944. november 15. óta az alábbi járások tartoztak: berettyóújfalui járás 13 községgel; bihar­keresztesi j. 13 községgel; cséffa-nagyszalontai j. 11 községgel (később sarkadi j.); derecskei j. 8 községgel; sárréti j. 8 községgel (időnként: biharnagybajomi j.); székelyhídi j. 8 községgel. A járások az új szervezetben csakhamar megkezd­ték működésüket s beosztásuk csak a megyék területének megváltoztatása, 1950. március 15 után alakult át. A cséffa-nagyszalontai járás november 30-án Sarkadra költözött; irat­anyaga nagyrészt megsemmisült.78 A biharkeresztesi járás a székhelytől távolabb eső községek számára december 28-án kialakította a Komádiban megszervezett „Szolgabírói Kör"-t Magyarhomorog, Körösszakál és Kom­ádi községekkel. Ez a kör 1945. január 1-én kezdte meg munkáját. Január 31-én Ujhráz is szeretett volna ide kapcsolódni, leválva Csökmő község mellől és elszakadva a berettyó­újfalui járástól, de a főispán ezt nem engedélyezte.79 A székelyhidi járás elneve­zése 1945 februárjában „nagylétai járás"-ra változott.60 A főszolgabírói intézmény a felszabadulás után tovább élt. A hivatalve­zető neve 1945 júniusában járási főjegyzővé változott ugyan, de a korábbi jog­szabályok szerinti hatásköre ezzel nem módosult. Magának a hivatalnak politi­kai jelentősége azonban kétségtelenül megnőtt azáltal, hogy feladata most már nem a kizsákmányolók támogatása volt, hanem a kialakuló munkás-paraszt szövetség érdekeiből adódott. A közvetlenül a felszabadulás után kinevezett fő­szolgabírók illetve járási főjegyzők nagy része azonban — mint látni fogjuk — előbb-utóbb elmaradt az új társadalmi-politikai igények ütemétől, és nem tudott megfelelni ezeknek. A főszolgabírók kinevezésének jogkörét az 1942. évi XII. tc. alapján a főispán gyakorolta. A kettős megyei igazgatás első napjaiban a főszolgabírók kinevezése még Nagyváradon történt.81 A demarkációs vonal kialakítása után aonban e jogkört is a berettyóújfalui főispán vette át.82 Ennek megfelelően, amíg november első felében a főszolgabírók még Nagyváradra, a későbbiek folya­mán már Berettyóújfaluba tettek jelentést.63 E jelentések mindjárt az élet megindulásának első napjaiban és heteiben a felmerülő problémák sokrétűségéről tanúskodtak: a közrendre, közbiztonságra, vagyonbiztonságra, politikai helyzet ismertetésére, csapatok átvonulására stb. vonatkozóan adtak tájékoztatást.64 A jelentések tartalmilag sok olyan kérdést érintettek, amelyek korábban nem merültek s nem is vetődhettek fel. Emellett a főszolgabírók működésében megfigyelhetők lettek olyan új vonások, melyek­nek legdöntőbb oka maga a felszabadulás ténye s az ezáltal teremtett nyilván- 78 DÁL, Fp. közig., 195/1944. 79 DÁL, At., 213/1944 és Fp. közig., 323/1945. 80 DÁL, Fp. közig., 393/1945. 81 DÁL, Bal., 25 013/1944. 62 Lásd pl. DÁL, Bp. közig., 24/1944 és 31/1944. 83 DÁL, Derecskei fszk, 4001/1944. nov. 6. és nov. 13. • 84 Többek között DÁL, Ai., 31/1944.

Next