Levéltári Közlemények, 43. (1972)
Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - Bakács István: A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárának története az Országos Levéltár keretében, 1934–1945 / 33–84. o.
A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM LEVÉLTÁRÁNAK TÖRTÉNETE AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR KERETÉBEN 1934—1945 A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárának az Országos Levéltár keretében kifejtett működése megrajzolásához elsőben is szükségünk van annak a megállapítására, hogy az 1934-ben milyen jellegű és terjedelmű anyagot őrzött, az iratanyag fizikai állapotát, elhelyezését és kezelését is figyelembe véve. Szükséges megvizsgálnunk annak okát, körülményeit és folyamatát, hogy miért halványul el fokozatosan önálló szerepköre s korábbi speciális gyűjtőköre miként alakult át az Országos Levéltár gyűjtőkörévé. E tekintetben nem lehet, és nem szabad figyelmen kívül hagynunk az ország életében bekövetkezett változásokat, a második világháborút és a nagybirtokrendszer megszűnését. Köztudomású, hogy 1945 januárjában az Országos Levéltár épületében az a raktárterem égett ki, amely 1926-tól a Múzeumi Levéltár iratanyagát foglalta magában. A családok, testületek és intézmények iratanyagában ekkor bekövetkezett pusztulásról mind ez ideig részletes beszámoló nem jelent meg. Minthogy 1934—1944 között számos család és intézmény adta át iratanyagát az Országos Levéltár megőrzésébe, a következőkben erről a gyarapodásról és arról, hogy ebből 1945-ben mi pusztult el, szintén számot adunk. Az Országos Levéltár és a Múzeumi Levéltár 1934 előtt a gyűjtőkör terén vetélytársak voltak, nem érdektelen tehát vizsgálnunk, hogy az Országos Széchényi Könyvtár kézirattára és az Országos Levéltár, illetőleg az Országos Levéltár és más intézmények között a gyűjtőkör kérdésében milyen álláspontok alakultak ki. A Múzeumi Levéltár 1934. július 1 előtt Amikor 1923. december 22-én Hóman Bálint a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói székét elfoglalta, megállapította, hogy „az Országos Széchényi Könyvtár túl nagy méreteket öltő levéltári osztálya is hovatovább megérik a különválásra anélkül, hogy a tőle eredetében és anyaga természetében is különböző Országos Levéltárral való egyesítésre gondolnánk". Ám Hóman Bálint volt az, aki az 1934. évi VIII. tc.-ben már a Magyar Nemzeti Múzeum intézményei között a „Magyar Királyi Országos Levéltár közös címébe foglalt Kormányhatósági Levéltár és Magyar Nemzeti Múzeumi Levéltár"-ról szól s a törvényjavaslat indoklása leszögezi, hogy az Országos Gyűjteményegyetemről szóló 1922. évi XIX. tc. nem volt figyelemmel a gyűjteményi egységek egyes osztályainak azonos anyagára és több vonatkozásban gyűjtési körére, így pl. az Országos Levéltáron kívül levéltári anyaggal rendelkezik . A Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának Kiadványai. I. Budapest 1937. 3. 1. 3 Levéltári Közlemények I.