Levéltári Közlemények, 64. (1993)

Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - Balázs Péter: A levéltárügy rendezéséről szóló 1947. évi XXI. tc. útja Sopron vármegye 1935. évi kezdeményezésétől az 1947. évi kihirdetésig / 39–75. o.

A levéltárügy rendezéséről szóló 1947. évi XXI. tc. 7- ből megküldte a miniszterelnöknek és a minisztertanács többi tagjának. Az irat felzetén újra olvasható a — úgy látszik előre odagépelt — szöveg: Az 1946. évi november 22-én tartott mi­nisztertanács a fenti előterjesztés értelmében határozott. Majd alája írva: Újra levette, elha­lasztva. Anyagi rész a Gazdasági Főtanács elé. Aláírta: Keresztúry.46 Néhány minisztérium észrevételeket tett a törvényjavaslatra. A Belügyminisztériumból Benczúr József min. osztálytanácsos 1946. november 22-én kelt levelét a VKM Jánossy Dénesnek küldte meg válaszadásra. A Belügyminisztérium közölte: nem járul hozzá a ter­vezet 40. §-ának ama rendelkezéséhez, hogy a vármegyei, t­j.­városi, megyei városi és köz­ségi levéltárak feletti felügyeletet a vallás- és közoktatásügyi miniszter gyakorolja. Helyette olyan szövegrész beiktatását kérte, hogy a felügyeletet a Belügyminisztérium a levéltárak or­szágos főfelügyelőjének közreműködésével látja el. Az Országos Levéltár a tervezet szöve­gébe annak beiktatását javasolta, hogy ,,a belügyminiszter intézkedési jogának érintése nélkül". Elfogadhatónak tartotta az Országos Levéltár a tervezet 21., 22. és 27. § olyan mó­dosítását, hogy a vármegyei és t­j. városi levéltárak kezelésének és ügyvitelének szabályo­zását, a kutatás ügyében a végső fokon való döntést, illetve annak megengedését, hogy indo­kolt esetben a levéltárnoki tennivalókat egyelőre a megyei város és község esetében ne függetelenített levéltárnok lássa el, ne a vallás- és közoktatásügyi miniszter gyakorolja a bel­ügyminiszterrel egyetértésben, hanem a belügyminiszter az előbbivel egyetértésben (így ke­rült bele a törvénybe is). Az Országos Levéltár véleménye került a törvénybe a 42. §-ban abban a kérdésben, hogy ha a levéltárak országos főfelügyelőjének eljárása a levéltárfenntartóknál nem volt eredményes, a levéltárfenntartó utasítása végett kihez forduljon: a Belügyminisztérium sze­rint őhozzá, az Országos Levéltár szerint a levéltárfenntartó felettes hatóságához. A Belügy­minisztérium kérésére a VKM hozzájárult a tervezet 25. § (1) olyan módosításához, hogy a törvényhatóság nem az utóbbi, hanem az előbbi hozzájárulásával szüntetheti meg levéltárát és adhatja be 30 évnél régebbi iratait az állami kerületi levéltárba. Érdekes, hogy az Orszá­gos Levéltár szorgalmazta annak kimondását, hogy a törvényhatósági levéltárak fogalmazói minőségű alkalmazottait (pályázat és a levéltárak országos főfelügyelőjének jelölése alap­ján) ne a törvényhatósági bizottság válassza, hanem a belügyminiszter nevezze ki. A Bel­ügyminisztérium végül megfontolandónak tartotta, hogy a tervezet 20. §-a kibővíteni igyek­szik a törvényhatósági levéltárak által átveendő iratok körét, holott a törvényhatóságok nehéz anyagi helyzete ezt aligha teszi lehetővé. Az Országos Levéltár azonban megvédte ál­láspontját: ezek az iratok fontos forrásanyagot képeznek és nem egész terjedelmükben, ha­nem selejtezés után kerülnek be a levéltárba, így e teher, amit a levéltárak magukra vállal­nak, korántsem olyan súlyos, mint amilyennek első pillanatra látszik. (E szövegrész tehát változtatás nélkül került be a törvénybe.)4z 1947. január 17-én a Belügyminisztérium törvényelőkészítő osztályán tartottak értekez­letet a törvényjavaslatról, amelyen a VKM részéről Nagydiósi Géza min. osztálytanácsos, az Országos Levéltárból Jánossy Dénes, Kossányi Béla és Sinkovics István vettek részt. Az értekezleten véglegesítették a 40. § szövegét olyan értelemben, hogy a vármegyei, továbbá t­j. városi, megyei városi és községi levéltárak felett a szakirányú felügyeletet — a belügy­miniszter intézkedési jogának sérelme nélkül — a vallás- és közoktatásügyi miniszter gyako­rolja. A VKM és az Országos Levéltár képviselői kifejtették, hogy a szakirányú felügyelet pontosabb meghatározását a törvényjavaslat indokolásába is felveszik. (A „szakirányú fel­ügyelet "sokkal kifejezőbb, mint az 1929. évi XI. tc. 29. §-ában szereplő „történelmi jelen­tőségű anyagok tekintetében'' kitétel.) A résztvevők megállapodtak a törvényhatósági levél­tárak fogalmazói minőségű alkalmazottainak kinevezéséről (24. §. 1. bek.): a szóban forgó 46 MOL, K 726., 501/1946. 47 A 27.425/1946. II. 1. BM sz. megtalálható a MOL, Y 7., 232. doboz.

Next