Levéltári Közlemények, 64. (1993)
Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - Balázs Péter: A levéltárügy rendezéséről szóló 1947. évi XXI. tc. útja Sopron vármegye 1935. évi kezdeményezésétől az 1947. évi kihirdetésig / 39–75. o.
A levéltárügy rendezéséről szóló 1947. évi XXI. tc. 7- ből megküldte a miniszterelnöknek és a minisztertanács többi tagjának. Az irat felzetén újra olvasható a — úgy látszik előre odagépelt — szöveg: Az 1946. évi november 22-én tartott minisztertanács a fenti előterjesztés értelmében határozott. Majd alája írva: Újra levette, elhalasztva. Anyagi rész a Gazdasági Főtanács elé. Aláírta: Keresztúry.46 Néhány minisztérium észrevételeket tett a törvényjavaslatra. A Belügyminisztériumból Benczúr József min. osztálytanácsos 1946. november 22-én kelt levelét a VKM Jánossy Dénesnek küldte meg válaszadásra. A Belügyminisztérium közölte: nem járul hozzá a tervezet 40. §-ának ama rendelkezéséhez, hogy a vármegyei, tj.városi, megyei városi és községi levéltárak feletti felügyeletet a vallás- és közoktatásügyi miniszter gyakorolja. Helyette olyan szövegrész beiktatását kérte, hogy a felügyeletet a Belügyminisztérium a levéltárak országos főfelügyelőjének közreműködésével látja el. Az Országos Levéltár a tervezet szövegébe annak beiktatását javasolta, hogy ,,a belügyminiszter intézkedési jogának érintése nélkül". Elfogadhatónak tartotta az Országos Levéltár a tervezet 21., 22. és 27. § olyan módosítását, hogy a vármegyei és tj. városi levéltárak kezelésének és ügyvitelének szabályozását, a kutatás ügyében a végső fokon való döntést, illetve annak megengedését, hogy indokolt esetben a levéltárnoki tennivalókat egyelőre a megyei város és község esetében ne függetelenített levéltárnok lássa el, ne a vallás- és közoktatásügyi miniszter gyakorolja a belügyminiszterrel egyetértésben, hanem a belügyminiszter az előbbivel egyetértésben (így került bele a törvénybe is). Az Országos Levéltár véleménye került a törvénybe a 42. §-ban abban a kérdésben, hogy ha a levéltárak országos főfelügyelőjének eljárása a levéltárfenntartóknál nem volt eredményes, a levéltárfenntartó utasítása végett kihez forduljon: a Belügyminisztérium szerint őhozzá, az Országos Levéltár szerint a levéltárfenntartó felettes hatóságához. A Belügyminisztérium kérésére a VKM hozzájárult a tervezet 25. § (1) olyan módosításához, hogy a törvényhatóság nem az utóbbi, hanem az előbbi hozzájárulásával szüntetheti meg levéltárát és adhatja be 30 évnél régebbi iratait az állami kerületi levéltárba. Érdekes, hogy az Országos Levéltár szorgalmazta annak kimondását, hogy a törvényhatósági levéltárak fogalmazói minőségű alkalmazottait (pályázat és a levéltárak országos főfelügyelőjének jelölése alapján) ne a törvényhatósági bizottság válassza, hanem a belügyminiszter nevezze ki. A Belügyminisztérium végül megfontolandónak tartotta, hogy a tervezet 20. §-a kibővíteni igyekszik a törvényhatósági levéltárak által átveendő iratok körét, holott a törvényhatóságok nehéz anyagi helyzete ezt aligha teszi lehetővé. Az Országos Levéltár azonban megvédte álláspontját: ezek az iratok fontos forrásanyagot képeznek és nem egész terjedelmükben, hanem selejtezés után kerülnek be a levéltárba, így e teher, amit a levéltárak magukra vállalnak, korántsem olyan súlyos, mint amilyennek első pillanatra látszik. (E szövegrész tehát változtatás nélkül került be a törvénybe.)4z 1947. január 17-én a Belügyminisztérium törvényelőkészítő osztályán tartottak értekezletet a törvényjavaslatról, amelyen a VKM részéről Nagydiósi Géza min. osztálytanácsos, az Országos Levéltárból Jánossy Dénes, Kossányi Béla és Sinkovics István vettek részt. Az értekezleten véglegesítették a 40. § szövegét olyan értelemben, hogy a vármegyei, továbbá tj. városi, megyei városi és községi levéltárak felett a szakirányú felügyeletet — a belügyminiszter intézkedési jogának sérelme nélkül — a vallás- és közoktatásügyi miniszter gyakorolja. A VKM és az Országos Levéltár képviselői kifejtették, hogy a szakirányú felügyelet pontosabb meghatározását a törvényjavaslat indokolásába is felveszik. (A „szakirányú felügyelet "sokkal kifejezőbb, mint az 1929. évi XI. tc. 29. §-ában szereplő „történelmi jelentőségű anyagok tekintetében'' kitétel.) A résztvevők megállapodtak a törvényhatósági levéltárak fogalmazói minőségű alkalmazottainak kinevezéséről (24. §. 1. bek.): a szóban forgó 46 MOL, K 726., 501/1946. 47 A 27.425/1946. II. 1. BM sz. megtalálható a MOL, Y 7., 232. doboz.