Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - IRODALOM - Árpád Von Klimó: Ungarn seit 1945. Göttingen, 2006. (Ism.: Szabó Csaba) / 303–307. o.

ÁRPÁD VON KLIMÓ UNGARN SEIT 1945 Göttingen, Vanderhoeck & Ruprecht, 2006. 256 o. Az 1956. évi forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójára számos ki­advány jelent meg idehaza és külföldön egyaránt. Klimó Árpád munkája azon­ban nem csupán egy 1956-os történeti összefoglaló. A szerző nem kisebb feladat­ra vállalkozott, mint az 1945 utáni magyar politika-, társadalom- és gazdaságtör­ténet átfogó tudományos igényű, ugyanakkor a szélesebb közvélemény számára is érdekfeszítő bemutatására. Mindezt európai perspektívából, ugyanakkor érez­hető empátiával teszi. A szerző habilitált egyetemi tanár, a rangos potsdami Zentrum für Zeithistorische Forschung tudományos főmunkatársa. Nemcsak a magyar és nemzetközi szakirodalmat ismeri jól, de évekig kutatott Magyaror­szágon is a különböző levéltárakban. Eddigi eredményeit számos magyar és idegen nyelvű publikációban tette közzé. Klimó Árpád könyvének értékét emeli, hogy részben szakít a hagyományos politikatörténeti megközelítéssel, azon túlmenően olyan, még idehaza is csak felszínesen feldolgozott témákat állít kutatása középpontjába, amelyek külföld­ön nagy érdeklődésre tartanak számot. A szerző éppen ezért szenteli kötetének felét a társadalomtörténeti elemzéseknek. Tudatosan igyekszik leszámolni bizo­nyos sematizmusokkal, vagy legalábbis árnyalni próbálja a „gulyáskommuniz­musról" és a „legvidámabb barakkról" kialakult hamis képeket. Ugyanakkor szélesíteni akarja a német olvasóközönség ismereteit. Jellemző, ha Németor­szágban a negyvenesnél idősebb korosztályból bárkit megkérdezünk Magyaror­szágról, biztosan megemlíti Puskás Ferenc nevét, az 1956. évi forradalmat, a Debreziner-t (debreceni) és a Fischsuppe-t (hah­é, halászlé), esetleg az 1989. évi határnyitást. A kötet világos, tagolt szerkezeti felépítése segíti az olvasót Magyarország 1945 utáni történelmének tanulmányozásában. A bevezetőben a szerző elhelyezi Magyarországot az európai keretek közt. Ismerteti az ország földrajzát, vallási és etnikai összetételét. Külön alfejezetet szentel a szomszédos államok bemutatásának, a 19. század közepétől bekövet­kezett területi változások leírásának. Összegzésül: Magyarország második vi­lágháborút követő sajátosságainak feltárásához négy központi kérdést vet fel Klimó: a magyar állam, államiság kontinuitását; a magyar társadalom speciális fejlődését; a magyar kultúra egyediségét; a magyar történelem ismeretének eu­rópai perspektívából levonható tanulságait. Ezt követően Klimó Árpád 10 feje­zetben tárgyalja Magyarország 1945 utáni történetét. Az első részt 1956 rövid bemutatásának szenteli. Azonban nem az évfordu­lónak köszönhető fokozott érdeklődés miatt, hanem abból a felismerésből kiin­dulva, hogy mit is jelentett 1956 három évtizeddel később, 1989-ben, a rendszer­váltó Magyarország számára. 1989 bizonyos szempontból 1956 lezárása­­az „el-

Next