Levéltári Közlemények, 93. (2022)

Hétköznapi háború - Szepessyné Judik Dorottya: „Vajha az áldott béke mihamarabb elérkeznék…”. A Nagy Háború és a gyógypedagógiai intézetek

Vajha az áldott béke mihamarabb elérkeznék... az intézet a menekülő erdélyiek előtt megnyitotta kapuit, ennél fogva a gazdasági iskola működése megszűnt.52 A siketintézetbe járó, kolduló, kéregető siket gyermekek jelenléte országosan jellemző volt. A Szegeden működő siketintézet felhívást is intézett a kéregető siket gyermekek ügyében: „Tudomásunkra jutott, hogy városunkban lakó egyes siketné­ma gyermekek kéregetnek. Mivel intézetünk nem koldusokat, hanem jóravaló mun­kásokat kíván nevelni, és mivel az intézet különben is gondoskodik minden egyes siketnéma gyermekről, fölkérünk minden jóérzésű egyént, hogy ne adjanak a kérege­tő siketnémáknak sem pénzt, sem ennivalót. A gyermekek legtöbbje le tudja írni a nevét, és hálás köszönettel vesszük, hogy ha levelezőlapon vagy telefonon a kéregetők nevét az igazgatósággal közlik.”53 A Nagy Háború vége felé Sopronban a siketintézeti tanárok 1918 augusztusában szembesültek a hadikórház céljára átadott épületük állapotával. Szerintük az „a legsivárabb pusztulás képét mutatta. Nem volt az épületnek olyan része, amelyben kár nem esett volna. A pad­lózat minden teremben feltöredezve, a falak megrongálva, a bútorzat összetöredezve és se szeri, se száma a tört ablakoknak”.54 Kérésükre a katonaság próbálta helyreál­lítani a létesítményt, kevés sikerrel. Ugyan az ablakokat megcsinálták, felületesen lemeszelték a falakat, és rovarirtást végeztek az épületben. Csak szeptember végére tudták a feltétlenül szükséges helyiségeket valamelyest használható állapotba hozni. Októbertől indult a tanév, azonban a növendékek száma nem közelítette meg a „békeidők” létszámát. A csökkenés anyagi okokra vezethető vissza. Sem a nagy részben szerény jövedelemmel rendelkező szülők, sem az intézet nem tudtak olyan anyagi áldozatot hozni, hogy több gyermek felvétele lett volna biztosítható. Az eltartásért először havi 50 koronát, majd áprilistól havi 70 koronát kellett fizetni egy-egy tanuló után. A fegyelem is meglazult és egyik-másik gyermek, az iskolán kívül nem lévén szigorú felügyelet alatt, csavargásra adta magát. Az iskolai értesítő kiemelte azt is, hogyan „befolyásolta immár három év óta munkánk rendjét, mene­tét, eredményét a növendékek hiányos táplálkozása és sok esetben ruhahiánya is”. Kényszerű szünet volt 1918. október 11-től november 8-ig a spanyolnátha-járvány miatt, majd december 20-tól 1919. január 15-ig a szénhiány miatt. Végezetül „a tantestület a megbolygatott rend, a lázas, beteges közállapotok dacára igyekezett oktató-nevelő feladatát teljesíteni, de a sok nyugtalanító, a gyer­ 52 A háborúnak tanulsága - Iparossá legyen a siketnéma vagy művésszé? Siketnémák Közlönye, 1916. 1. sz. 2-3. 53 Kéregető siketnémák. Szeged és Vidéke, 1917. 11. sz. 1917. január 13. 4. 54 A Siketnémák sopronvármegyei és sopronvárosi államilag segélyezett intézetének értesítője az 1918-1919., 1919-1920., 1920-1921. iskolai évről. Közli: Völker József. Sopron, 1921, 3. OPKME 1656. 69

Next