Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 2. szám - MÉRLEG - Bereczné Huszár Éva: Sugár István: A Közép-Tisza vidék két kéziratos térképe (1790, 1845). Eger, 1989. / 91–93. o.

SUGÁR ISTVÁN A Közép-Tisza vidék két kéziratos térképe (1790, 1845) Tiszai Téka 1. Kiad.: Dobó István Vármúzeum Eger, 1989. Sugár István • A Közép-Tisza vidék két kéziratos térképe című munkáját a Bor­sod-Abaúj-Zemplén, a Hajdú-Bihar, a Heves és Szolnok megyei múzeumok együttműködése­­keretében a Dobó István Vármúzeum adta ki. A Közép-Tisza vidék­i kutatására létrejött együttműködés eredménye a Tiszai Téka első köte­téne­k megjelenése, amely a további kutatásokat ösztönözheti. A Dobó István Vármúzeum olyan munka kiadására vállalkozott, melyben a szerző a Heves Megyei Levéltár térképgyűjteményének talán legértékesebb kéziratos térkép­műveit, illetve azok készítésének körülményeit ismerteti. Az ismertetésre kerülő térképek: Ideal-Charte des Theiss-Stroms und der Schiffahrts gegenstande in der He­vescher Gespanschaft. Készítője: Litzner János Heves megyei mérnök (6 szel­vény) és Sándor József adjunctus geometria (30 szelvény). Készítési ideje: nem jelzett. Méretaránya: 100 bécsi és 1 26 mm (1 szelvény), méretarány nélküli 35 szelvény. Jelzete: T 117 Theiss Fluss Charte von der Csongráder Gespanschaft angefangen. Készí­tője: Litzner János Heves megye mérnöke és Sándor József mérnöksége­. Ké­szítési éve: 1784—1790. Méretarány nélküli: 82 szelvény (első-, másod-, har­madpéldányok; egy sorozat rajzilag teljes). Jelzete: T 118. A Tisza folyó és árhatárának térképe, Heves-Szolnok megyében. Készítette: a Királyi Építési Főigazgatóság (Lányi Sámuel). Készítési éve: 1833—1844. Mé­retaránya: 100 bécsi és 1 33 mm (16 szelvény). Jelzete: T 119 A fél évszázad különbséggel felvett Közép-Tisza -szakasz térképezési mun­kálatait két fejezetre­­bontva ismerteti a szerző. A Tisza -szabályozás már a 18. század negyvenes éveiben felmerült, mert a folyóban zátonyok, fatörzsek, vízimalmok akadályozták a hajózást, áradásai­val pedig óriási területeket öntött el, mindkét parton veszélyeztetve a mező­gazdasági termelést, akadályozva a közlekedést, a seregek vonulását, a sószál­lítást. Mária Terézia,­­majd II. József ösztönözték a magyarországi víziutak fej­lesztését. A munkáik irányítása a Helytartótanács feladata volt. 1751-ben ren­delet született a vízimalmok elbontására, melyek a víz szabad folyását akadá­lyozták. Az első tervek a Tisza­­megtisztítását, hajózhatóvá tételét irányozták elő, de végső cél a szabályozás volt, amely végleg megszüntetné az évenkénti áradásokkal együtt járó gondokat. 1774-től dr. Orczy Lőrinc volt a Folyamsza­bályozási Bizottság elnöke. A vízügyi munkálatok irányítója a Hajózási Igaz­gatóság, hajózási felügyelője Walcher, majd Krieger Sámuel. A tervek 1776-ban időlegesen megfeneklettek Grossinger Ferenc (a Folyamszabályozási Bi­zottság akkori titkára) a tényeket eltorzító véleménye miatt. 1780-ban a Helytartótanács Krieger Sámuelt nevezte ki Heves és Külső-

Next