Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Szálkai Tamás: Nagytúri Thury Ferenc armálisa a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár diplomagyűjteményéből: forrásközlés / 3–10. o.

— szintén damaszkolt — vörös kárpiton elhelyezett szimmetrikus tárcsapajzs, ebben látható a már említett lovas. Az igényesen megfestett címerkép a címerleírásnál jóval „beszédesebb," hiszen a festő igyekezett minden apró részletet élethűen visszaadni. Ez a „természetes" ábrázolás a magyar heraldika sajátossága, ami lehetővé teszi, hogy a címerképek alapján fontos művelődéstörténeti tanulságokat vonjunk le.10 Igaz ez a viselettörténetre" és konkrétan a hadi viseletekre is."2 A Thury armális jelentősége is éppen ebben a részletgazdagságban rejlik, valamint abban, hogy más címerképek gyakran csak egy-egy fegyvert 13 vagy a viselet egy darab­ját 14 mutatják be, míg a teljes alakos ábrázolások a képek mérete miatt nem olyan aprólé­kos kidolgozásúak,15 — bár ellenpélda is akad.16 A címerképen a 16. század második fe­lének jellegzetes magyar könnyűlovasa tűnik fel. A ló gazdagon díszített, aranyveretes kantárzatot, szügy-boglárt, fején aranygombos kócsagtol­l-díszt — mely a sisakdíszben is megismétlődik — szintén vörös farmatringot visel, melynek egy szalagja a ló farkfonatán is végigfut. Hátán aranyszínű takaró és meg­emelt első kápájú nyereg látható. A vitéz lemezes félvértet visel, karját sodronying borítja, kézfeje szabadon látszik. Öltözetét vörös fegyverderék, lila nadrág és aranyszínű (sárga) csizma — ezüstszínű ta­rajos sarkantyúval — egészíti ki. Fején orrvédő vassal ellátott vassisak, melyet fekete tollbokréta díszít, mely egészen hasonlít a sajói co/ec/f-címerben látotthoz.17 A sisak alakja a korabeli huszársisakok formáját követi.18 Ez a viselet erőteljesen emlékeztet Nicolaus Nellinek a szigetvári hős Zrínyi Miklósról készült ismert ábrázolására.19 A cí­merképen látható lovas felemelt jobbjában aranygombos, hajlított markolatú, aranyszínű keresztvassal ellátott, enyhén görbített pengéjű szablyát tart.20 korábban vélhetően ezzel vágva le a ló lábainál látható vörös turbános, bajuszos török fejét. Az armális alábbiakban közölt szövegében dőlt betű jelzi az arannyal kiemelt részeket. A latin szöveg szóvégi rövidítéseit és a nagy kezdőbetűket — amelyek indokolatlanul ne- 10 R. Kiss ISTVÁN: Természetes ábrázolás az 1526. előtti magyar czímerekben. Turul, 1903. 4. 171. 11 A címerképek viselettörténeti jelentőségét eleinte SZENDREI JÁNOS: Magyar viseletképek czímeres­leveleinkben. Budapest, 1892. és NAGY GÉZA: A magyar viseletek története. Budapest, 1905. hangsúlyozta, újabban NYULÁSZINÉ STRAUB ÉVA: Öt évszázad címerei. Szekszárd, 1997. és BERTÉNYI IVÁN: Magyar címertan. Budapest, 2003. említi. 12 Legutóbb SZÁLKAI TAMÁS: Hadi viselet és fegyverzet ábrázolása magyar címereslevelekben a 16. század végéig. Turul, 2005. 3-4. 86-95. 13 Tipikus magyar példa a kardot tartó kar ábrázolása. Részletesen ld. CSOMA JÓZSEF: Kar a magyar heraldikában. Turul. 1898. 1. 14-19. 14 Nyíllal átlőtt sisakot ábrázol pl. sajói Kotech András címere 1560-ból. SZENDREI: Magyar viseletképek. 18. 15 A cimerfestmény minősége kétségkívül a kiállításra szánt összegtől is függött. Ld. HOLUB JÓZSEF: Czímereslevél taxája 1572-ből. Turul. 1910. 4. 178. és részletesebben KÓTA PÉTER: A címereslevél ára. In: Mágnások, birtokosok, címerlevelesek. Rendi társadalom-polgári társadalom 9. Szerk.: ODOR IMRE-PÁLMÁNY BÉLA-TAKÁCS PÉTER. 149-156. 14 Pl. Dombay-címer Ld. GHYCZY PÁL: Ivánczfalvi Dombay János deák czímerlevele 1506. évből. Turul. 1891. 3. 130-133. Valamint: Radák Balázs élethű, ún. Jelenetes" címerábrázolását. A Magyar Országos Levéltár címereslevelei. Szerk.: KOLLEGA TARSOLY ISTVÁN-NYULÁSZINÉ STRAUB ÉVA: CD-ROM. Budapest, 2000. 17 Ld. 14. jegyzet. 18 A Szendrei János által magyaros huszársisakként definiált hegyes csúcsba futó gerezdes, hátul általában nyakvédő vassal ellátott török eredetű sisak. SZENDREI JÁNOS: Magyar hadtörténeti emlékek az ezredéves országos kiállításon. Budapest, 1896. 815., 817., 823. sz.­­* SZENDREI JÁNOS: A magyar viselet történeti fejlődése. Bp., 1905. 54. 20 Ugyanilyen látható Kutron Miklós 1578. évi címerében is. MOL címereslevelei. Kutron Miklós. 4

Next