Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - MÁRFI ATTILA: Vörös Vince irathagyatékának vázlatos ismertetése

MÁRFI ATTILA VÖRÖS VINCE IRATHAGYATÉKÁNAK VÁZLATOS ISMERTETÉSE A 2001-ben elhunyt jeles kisgazda politikus, évtizedekig tartó háttérbe szorítása ellenére is rendkívül tartalmas politikai és publicisztikai tevékenységet folytatott: a II. világhábo­rút megelőző gazdamozgalmaknak, a koalíciós időszak kisgazdapárti reformjainak, az 1956-os nemzeti felkelés és a rendszerváltozás egyik aktív politikusa volt. Ezt a gazdag életutat még életében dokumentumfilm, önálló kötet és számos tanulmány is megörökí­tette, főleg arra a forrásanyagra támaszkodva, amelynek felvázolására vállalkozom.­ En­nek ismertetése előtt viszont fontosnak tartom e politikusi pálya rövid ismertetését. Vörös Vince rövid pályaképe Vörös Vince a Baranya megyei Kisbicsérden született 1911. február 23-án, kisparaszti családból. Szülei Vörös Kálmán és Tóth Mária. Iskoláit Kisbicsérden járta, majd a Szent­lőrinci Téli Gazdasági Iskolában végzett, mely intézmény később a kalászos gazdamoz­galmak kiinduló bázisa lett." Igen korán, már az 1930-as évek elején jelentkezett a pa­raszti társadalmat érintő írásaival. Közéleti pályafutásának kezdete is erre az időszakra tehető. 1935-ben kezdődött politikusi működése, amikor belépett az akkori kormányzat ellenzékét képviselő Független Kisgazdapártba. Közéleti publicistaként három művére is fel kell hívni a figyelmet: Gyertyagyújtás (1937), Beszélnek a barázdák (1939), Dűlő­úton (1940). Mégis elsősorban a Baranyából kiinduló Kalászos gazdamozgalmak és a Magyar Parasztszövetségben végzett munkája tette nevét országosan is ismertté. Ez utóbbi szervezetnek Kovács Béla lemondása után főtitkára is volt. 1944 decemberében a Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlés jegyzője és tagja lett. 1945 nyarától a Független Kisgazdapárt főtitkárhelyettese, s politikusként a korszak meghatározó köz­életi személyiségeivel tartott kapcsolatot, elsősorban Nagy Ferenc, Illyés Gyula, Szabó Pál, Veres Péter és Kovács Béla nevét fontos megemlítenünk.­ Politikai pályafutását a Nagy Ferenc ellen 1947 tavaszán indított támadás törte ketté. Köztársaság elleni összees­küvés címén elítélték. 1949-ben végleg háttérbe szorult, s visszatért Bakonyára, ahol földjeit államosították, majd a kitelepítés is utolérte. 1956 októberének végén Kovács Bélával együtt részt vett a Független Kisgazdapárt újjáalakításában. Egykori politikus társai közbenjárására nem történt ellene eljárás, de sokáig nem kapott Baranya megyé­ben munkalehetőséget. Ekkor a Komárom megyéhez tartozó kenyérmezei Országos Ser­téshizlaló Vállat brigádvezetője, majd Baranyába visszatérve, először a XIV. sz. Autója­vító Vállalat lakatosa, később a Vörös Szikla TSZ magtárosa, végül 1978-tól 1988-ig a Pécsi Vízművek portása volt. 1970-es években felvette a kapcsolatot az Egyesült Álla­mokba emigrált Nagy Ferenccel, s komolyan kezdett foglalkozni a kisgazdapárt történe­tének megírásával, illetve a fennmaradt dokumentumok összegyűjtésével. A rendszervált­ t Itt köszönöm meg Erdmann Gyulának a Békés Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatójának, hogy a szemé­lyi hagyatékról készült segédlet lektoraként észrevételeivel, szakmai tanácsaival segítette munkámat.­­ VÖRÖS VINCE: Politikai utam. Pécs, 1995.­­ MÁRKI ATTILA: XIV. 66. Vörös Vince (1911-2001) kisgazda politikus a magyar országgyűlés alelnöke iratha­gyatéka 1867-2001. Ismertető Leltár, kézirat. (Megjelenés alatt.) 2-3.

Next