Levéltári Szemle, 69. (2019)

Levéltári Szemle, 69. (2019) 2. szám - Forrás és érték - Györgyi Csaba: Őrszemek, regösök, garabonciások: az Őrszemcsapatok és az Úttörőegyüttes Ifjúságmozgalmi alternatívák az államszocializmus idején

Györgyi Csaba A tagok belépése önkéntes, ezt három hónap próbaidő követi. Az önkéntesség,27 és a hozzá kapcsolódó próbarendszer 28 az őrszemmozgalom esetében tehát kulcs­fontossággal bírt, hiszen az őrszemcsapat-munkát a szervezők nagyrészt a kötelező, négyszintű, ún. újonc, fokozatos, őrsvezetői és tiszti próbák rendszerére építették fel: „a próbákra való felkészülés alapot ad az őrsök munkájának, kirándulásainak, köz­érdekű, hasznos munkájának, a csapatok táborainak.”29 A kötelező próbákon kívül különpróbákat is bevezettek a gyerekek sokoldalú érdeklődésének kielégítésére.30 Az úttörőszövetség módszereivel ellentétben fontos különbség volt az is, hogy a szabályzatban nyoma sem volt politikai deklarációnak,31 lehetőség volt viszont or­szágos szakvezetés alá sorolt, speciális őrszemcsapatok szervezésére munkaterületi, vagy más néven szakági alapon (pl. regös, ezermester, vízi, honismereti, galambász, hímző, szakács stb.).32 Mivel az őrszemmozgalom szervezése az 1956-os forradalom alatt, illetve az annak leverését követő két hónapban zajlott, több szempontból is magán viselte a kiforrat­lanság és az instabilitás jeleit. P. Miklós Tamás cikke már a címével (A cserkészet és az úttörőmozgalom között) is utal az Őrszemcsapatok Szövetsége átmeneti állapotára.33 Gulyás András, tovább árnyalva az előbbi kifejezést, így ír az őrszemcsapat-tervről: „tétova átmenet volt ez a cserkészek meg az úttörők közt.”34 Jól jellemzi a korabeli helyzet bizonytalanságát az egyik akkori szervező, Bakó József visszaemlékezése is: „amikor 1956-ban megszűnt az úttörőmozgalom, és helyette a Magyar Őrszemcsapa­tok Szövetsége alakult meg, akkor is egy toborzót írtam, és én mondtam el a rádióban. Már este a rendőrségen találtam magam, mert a Kossuth Rádió közvetítette.”35 November közepére, mivel a Titkárság kereteit a kommunista párt szűknek találta, Földes László elnökletével létrehozták az Ifjúsági Bizottságot, amely aztán az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága 1956. december 5-i ülésén már egy teljes ifjúságpolitikai koncepcióval állt elő.36 27 Az önkéntesség a szervezőbizottsági iratokban arra is vonatkozott, hogy a parancsnokok önkéntes alapon, minden anyagi juttatás nélkül végezték a munkájukat. Feljegyzés az új serdülőkorú gyermek­szervezet megalakulásáról (1956. november 26.), 3. BFL X. 9. a. 28 A próbák, vagyis a próbáztatás természetesen az úttörőélet, így a később említésre kerülő Úttörőegyüttes életének a részét is képezte, de ott nem a közösségbe történő felvétel feltételeként. Révész–Bárdos, 2018. BFL X. 9. c. 1. 29 Feljegyzés az új serdülőkorú gyermekszervezet megalakulásáról (1956. november 26.), 3. BFL X. 9. a. 30 Feljegyzés az új serdülőkorú gyermekszervezet megalakulásáról (1956. november 27.), 3. BFL X. 9. a. 31 Trencsényi, 2011: 7. 32 Az őrszemcsapatok szervezési szabályzata (Ideiglenes kiadás). Bp., 1956. december 10. 10. 33 P. Miklós, 1990: 8. 34 Gulyás, 2016., 19.: „Rá kell mutatni, hogy ez nem cserkészet és nem úttörőmozgalom, de felhasz­nálja mind a kettő pozitív vonásait, elsősorban nevelési tapasztalatait.” A Magyar Őrszemcsapatok Szövetség Vezetőképzésének tervéről (é. n.), 3. BFL X. 9. a. 35 Bakó, 2016: 6–7. 36 P. Miklós, 1990: 8. 36 Levéltári Szemle 69. évf.

Next