Levéltári Szemle, 73. (2023)

Levéltári Szemle, 73. (2023) 2. szám - Műhelymunkák - Brunner Attila: Levéltári segédlet mint adatbázis Nagykőrös és Kiskunfélegyháza építési ügyiratainak elemzése

Brunner Attila válás 1924 és 1930 közé tehető. Ekkor épültek Speyer-kölcsönből 14 a még a háború előtt tervezett közberuházások (például a vágóhíd). Ebben az időszakban jöttek létre a Tiszt­viselőtelep, Rokkanttelep és Kertváros városrészek tömeges kislakásépítési akcióval. Ez városléptékű és minőségi reformot jelentett a lakóházépítészetben. (Soha korábban nem jutottak a félegyháziak ennyi szociális lakáshoz. Az 1912-től létrejött mezőgazda­sági munkástelep 12 épülete a háború előtti egyetlen kísérlet volt, eredetileg kétszáz ház építését tervezték.) Az építkezési ügyek száma a legkiegyensúlyozottabb időszakokban (1894-1914; 1935-1943) sem haladta meg az évi 100-at. 1895-1914 között átlagosan évi 84 építkezés történt, 1935 és 1943 között pedig átlagosan évi 99. Azaz úgy tűnik, mint­ha a város építőtevékenysége nem tudta volna ezt a felső korlátot átlépni - hasonlóan ahhoz, ahogyan a helyben kiadott építőtevékenységre vonatkozó iparengedélyek szá­ma is stagnált.15 (1-2. ábra) A lakócélú épületek és ezek telkein található, belterületi gazdasági melléképületek száma megközelítően azonos volt a korszakban. 1904 előtt jellemzően több lakóépület épült, 1904 után pedig több melléképület. A melléképületek és átalakítások számát ös­­­szeadva egyértelműen kirajzolódik, hogy az 1900-as évet követően az új lakóépületek aránya kevesebb lett, mint a kisebb építési költséggel járó munkálatoké. Vagyis 1900 tájáig a meglévő épületállományt nagyobb arányban gyarapíthatták az új polgárházak, a 20. századba lépve azonban már a kisebb építési költségű épületek kerültek előtérbe. A melléképületek és átalakítások építési költsége magától értetődően kisebb volt, mint egy teljesen új épület emeléséé, de azt is számításba kell venni, hogy 1900 után új lakás­típusok is megjelentek, amelyek kisebbek voltak a korábbi nagy polgárházaknál, így az 1910-et követő építési hullámot - a számok alapján - mindenképpen költséghatéko­nyabb korszakként lehet meghatározni, mint az előzőeket. Az új lakóépületek száma az 1899-es és 1904-es csúcsok után csak 1907-től kezdett egyenletesen emelkedni. Korábban is jellemezték a görbét visszaesések, de a zuhanás a belpolitikai válság évei alatt a korábbiaknál jelentősebb mértékű volt.16 Az építkezési kedv csökkenése vélhetően összefüggésbe hozható a válsággal, a lakosság kiváró állás­pontjával, hiszen a városi elit köztudottan erős 48-as érzelmű volt. 1907 a helyi közélet stabilizálódásának éve is. Molnár Béla - aki helyettes polgármesterként került a város élére - tőkeigényes intézkedései, a tervezett beruházások száma az építtetői kedv jelen­tős mértékű emelkedésével korrelálnak. A város építészetében ez a cezúra stilárisan is érvényesül: 1907 az első helyi szecessziós házak megépülésének dátuma. Az 1910-1914-es évek beruházási kedvére utal a kőműves iparengedélyek számá­nak határozott emelkedése is. Kiskunfélegyházán a vizsgált fél évszázados periódusban nem történt évi 100 építkezésnél több (az ügyiratok száma alapján), és ugyanebben a fél évszázados periódusban a város nem tudott egyszerre eltartani 16 építő- vagy kőmű­vesmesternél többet. Mindezt az építési ügyiratoknak az érvényes és az újonnan kiadott 14 Az 1925. évi XXII. törvénycikk engedélyezte a városoknak a külföldi kölcsön felvételét, amelyet a Speyer-bankház folyósított és infrastrukturális fejlesztésekre fordítottak. 15 Brunner, 2020: 16 Ugyanez történt Pécsen is a kiadott építési engedélyek számával. Pilkhoffer, 2004: 114. 34 Levéltári Szemle 73.évf.

Next