Levéltári Szemle, 73. (2023)
Levéltári Szemle, 73. (2023) 2. szám - Műhelymunkák - Brunner Attila: Levéltári segédlet mint adatbázis Nagykőrös és Kiskunfélegyháza építési ügyiratainak elemzése
Brunner Attila válás 1924 és 1930 közé tehető. Ekkor épültek Speyer-kölcsönből 14 a még a háború előtt tervezett közberuházások (például a vágóhíd). Ebben az időszakban jöttek létre a Tisztviselőtelep, Rokkanttelep és Kertváros városrészek tömeges kislakásépítési akcióval. Ez városléptékű és minőségi reformot jelentett a lakóházépítészetben. (Soha korábban nem jutottak a félegyháziak ennyi szociális lakáshoz. Az 1912-től létrejött mezőgazdasági munkástelep 12 épülete a háború előtti egyetlen kísérlet volt, eredetileg kétszáz ház építését tervezték.) Az építkezési ügyek száma a legkiegyensúlyozottabb időszakokban (1894-1914; 1935-1943) sem haladta meg az évi 100-at. 1895-1914 között átlagosan évi 84 építkezés történt, 1935 és 1943 között pedig átlagosan évi 99. Azaz úgy tűnik, mintha a város építőtevékenysége nem tudta volna ezt a felső korlátot átlépni - hasonlóan ahhoz, ahogyan a helyben kiadott építőtevékenységre vonatkozó iparengedélyek száma is stagnált.15 (1-2. ábra) A lakócélú épületek és ezek telkein található, belterületi gazdasági melléképületek száma megközelítően azonos volt a korszakban. 1904 előtt jellemzően több lakóépület épült, 1904 után pedig több melléképület. A melléképületek és átalakítások számát összeadva egyértelműen kirajzolódik, hogy az 1900-as évet követően az új lakóépületek aránya kevesebb lett, mint a kisebb építési költséggel járó munkálatoké. Vagyis 1900 tájáig a meglévő épületállományt nagyobb arányban gyarapíthatták az új polgárházak, a 20. századba lépve azonban már a kisebb építési költségű épületek kerültek előtérbe. A melléképületek és átalakítások építési költsége magától értetődően kisebb volt, mint egy teljesen új épület emeléséé, de azt is számításba kell venni, hogy 1900 után új lakástípusok is megjelentek, amelyek kisebbek voltak a korábbi nagy polgárházaknál, így az 1910-et követő építési hullámot - a számok alapján - mindenképpen költséghatékonyabb korszakként lehet meghatározni, mint az előzőeket. Az új lakóépületek száma az 1899-es és 1904-es csúcsok után csak 1907-től kezdett egyenletesen emelkedni. Korábban is jellemezték a görbét visszaesések, de a zuhanás a belpolitikai válság évei alatt a korábbiaknál jelentősebb mértékű volt.16 Az építkezési kedv csökkenése vélhetően összefüggésbe hozható a válsággal, a lakosság kiváró álláspontjával, hiszen a városi elit köztudottan erős 48-as érzelmű volt. 1907 a helyi közélet stabilizálódásának éve is. Molnár Béla - aki helyettes polgármesterként került a város élére - tőkeigényes intézkedései, a tervezett beruházások száma az építtetői kedv jelentős mértékű emelkedésével korrelálnak. A város építészetében ez a cezúra stilárisan is érvényesül: 1907 az első helyi szecessziós házak megépülésének dátuma. Az 1910-1914-es évek beruházási kedvére utal a kőműves iparengedélyek számának határozott emelkedése is. Kiskunfélegyházán a vizsgált fél évszázados periódusban nem történt évi 100 építkezésnél több (az ügyiratok száma alapján), és ugyanebben a fél évszázados periódusban a város nem tudott egyszerre eltartani 16 építő- vagy kőművesmesternél többet. Mindezt az építési ügyiratoknak az érvényes és az újonnan kiadott 14 Az 1925. évi XXII. törvénycikk engedélyezte a városoknak a külföldi kölcsön felvételét, amelyet a Speyer-bankház folyósított és infrastrukturális fejlesztésekre fordítottak. 15 Brunner, 2020: 16 Ugyanez történt Pécsen is a kiadott építési engedélyek számával. Pilkhoffer, 2004: 114. 34 Levéltári Szemle 73.évf.