Levéltári Szemle, 73. (2023)

Levéltári Szemle, 73. (2023) 2. szám - Műhelymunkák - Brunner Attila: Levéltári segédlet mint adatbázis Nagykőrös és Kiskunfélegyháza építési ügyiratainak elemzése

Brunner Attila Az építkezések városrészenkénti megoszlása Kiskunfélegyháza Mindkét ügyiratjegyzék segítségével szemléltethető az ügyiratok városrészenkénti (tize­denkénti, kerületenkénti) eloszlása is. Mivel Nagykőrösről csak 1926-ig vannak adatok, a kiskunfélegyháziakat is csak eddig dolgoztam fel. A közületi építkezéseket nem számítva Kiskunfélegyházán 1565 ügyiratnál lehet a városrészt pontosan azonosítani. Az I. tized a város délkeleti negyede, a II. tized a város délnyugati része, a III. tized a város északnyugati, a IV. tized pedig a város északkeleti része. (7. ábra) 1900 után a kerületek nagyjából megfeleltethetők a tizedeknek, az új V. kerület a III. tized északi részéből jött létre (Kossuthváros), a VI. kerület pedig a IV. tizedből (Petőfiváros, majd Bankfalu). Már a kerületek önállósodásából is le lehet olvasni, hogy Kiskunfélegyháza építkezéseinek többsége a III. tizedben történt. Az 1890-es években az összes építkezés majdnem fele ebben a városrészben történt, és ez az arány a tized két kerületre osztá­sakor sem változott meg. A többi városrész egyenletesen gyarapodott az 1890-es évektől 1926-ig. Kossuth város születését az ebben az időintervallumban készült térképek is jól szemléltetik. Mégis, ez a városrész az, amely Kiskunfélegyháza legkevésbé reprezenta­tív utcaképeivel rendelkezik. Az elit a 19. században egyértelműen az I. tized (kerület) lakója volt, a 20. század elejére a IV. kerület országaihoz közelebbi része is kedvelt épít­kezési hellyé lett (Oskola, Pázmány és Dr. Holló Lajos utca, illetve a Petőfi, Arany János és Szent Imre herceg utcák eleje). Ami az egyes tizedek gyarapodásának arányait illeti: az 1890-es évekhez képest az I. világháború kitörésének idejére az ügyiratok száma 2,69-szeresére nőtt, azaz - körülbelül­­ az új lakóház-építkezések száma a kétszerese lett. Kiskunfélegyházi ügyiratok számának eloszlása Tizedenként 1890-1900 I. tized II. tized III. tized IV tized Összesen 81 (19%) 199 (17,44%) 84 (20%) 204 (48%) Kerületenként 1900-1914 303 (19,7%) 213 (18,66%) 301 (19,6%) 55 (13%) 424 I. kerület II. kerület III. kerület IV kerület V kerület VI. kerület Összesen 274 (24,02%) Kerületenként 1900-1926 355 (23,2%) 190 (16,66%) 253 (16,5%) 265 (23,22%) ­1141 322 (20,9%) 2 (0,1%) 1536 40 Levéltári Szemle 73-évf.

Next