Levéltári Szemle, 73. (2023)
Levéltári Szemle, 73. (2023) 2. szám - Műhelymunkák - Brunner Attila: Levéltári segédlet mint adatbázis Nagykőrös és Kiskunfélegyháza építési ügyiratainak elemzése
Brunner Attila Az építkezések városrészenkénti megoszlása Kiskunfélegyháza Mindkét ügyiratjegyzék segítségével szemléltethető az ügyiratok városrészenkénti (tizedenkénti, kerületenkénti) eloszlása is. Mivel Nagykőrösről csak 1926-ig vannak adatok, a kiskunfélegyháziakat is csak eddig dolgoztam fel. A közületi építkezéseket nem számítva Kiskunfélegyházán 1565 ügyiratnál lehet a városrészt pontosan azonosítani. Az I. tized a város délkeleti negyede, a II. tized a város délnyugati része, a III. tized a város északnyugati, a IV. tized pedig a város északkeleti része. (7. ábra) 1900 után a kerületek nagyjából megfeleltethetők a tizedeknek, az új V. kerület a III. tized északi részéből jött létre (Kossuthváros), a VI. kerület pedig a IV. tizedből (Petőfiváros, majd Bankfalu). Már a kerületek önállósodásából is le lehet olvasni, hogy Kiskunfélegyháza építkezéseinek többsége a III. tizedben történt. Az 1890-es években az összes építkezés majdnem fele ebben a városrészben történt, és ez az arány a tized két kerületre osztásakor sem változott meg. A többi városrész egyenletesen gyarapodott az 1890-es évektől 1926-ig. Kossuth város születését az ebben az időintervallumban készült térképek is jól szemléltetik. Mégis, ez a városrész az, amely Kiskunfélegyháza legkevésbé reprezentatív utcaképeivel rendelkezik. Az elit a 19. században egyértelműen az I. tized (kerület) lakója volt, a 20. század elejére a IV. kerület országaihoz közelebbi része is kedvelt építkezési hellyé lett (Oskola, Pázmány és Dr. Holló Lajos utca, illetve a Petőfi, Arany János és Szent Imre herceg utcák eleje). Ami az egyes tizedek gyarapodásának arányait illeti: az 1890-es évekhez képest az I. világháború kitörésének idejére az ügyiratok száma 2,69-szeresére nőtt, azaz - körülbelül az új lakóház-építkezések száma a kétszerese lett. Kiskunfélegyházi ügyiratok számának eloszlása Tizedenként 1890-1900 I. tized II. tized III. tized IV tized Összesen 81 (19%) 199 (17,44%) 84 (20%) 204 (48%) Kerületenként 1900-1914 303 (19,7%) 213 (18,66%) 301 (19,6%) 55 (13%) 424 I. kerület II. kerület III. kerület IV kerület V kerület VI. kerület Összesen 274 (24,02%) Kerületenként 1900-1926 355 (23,2%) 190 (16,66%) 253 (16,5%) 265 (23,22%) 1141 322 (20,9%) 2 (0,1%) 1536 40 Levéltári Szemle 73-évf.