Levéltári Szemle, 73. (2023)

Levéltári Szemle, 73. (2023) 1. szám - Haraszti Viktor: A selejtezés jogi szabályozása Magyarországon II. A szabályrendeletektől a törvényi szintű szabályozásig

A selejtezés jogi szabályozása Magyarországon II. iratainak selejtezése tárgyában 1948 áprilisában közzétett hirdetményből 113 megállapít­ható, hogy kiselejtezték az 1900-1921 közti bűnügyi iratok, az 1908-1921 közt kelet­kezett jogegységi iratok, és ami talán a legmeglepőbb, az 1900-1936 közt keletkezett elnöki iratok teljes sorozatát.114 A fővárosi levéltárnál polgármesteri rendelettel 115 szabályozták az iratselejtezést, a korábban kiadott rendelkezések figyelembevételével. Az eljárás ez esetben nagyobb részt az 1938-ban keletkezett és befejezett ügyiratokra terjedt ki. A selejtezés előtt az ira­tok rendezését, a téves helyen lévő iratok reponálását is elrendelték. „A történeti szem­pontból számba jövő dokumentumokat meg kell őrizni” - áll a rendeletben, ám ezek körét pontosabban nem határozta meg. A kiselejtezendő iratokról részletes kimutatás elkészítését írta elő, meghatározta a főlevéltáros felügyeleti jogkörét mindazon iratok tekintetében, amelyeket a levéltár vesz majd át. A folyamat szabályozása ez esetben a levéltári törvény előírásaival összhangban állt, a hivatal részéről a selejtezésért a segéd­hivatali főigazgató felelt,116 a selejtezést végzők és a főlevéltáros együttműködése a ren­deleti szabályozás szintjén biztosított volt. Eközben a szabályozatlan selejtezések a Levéltárak Országos Felügyelőjének állandó tiltakozását vonták maguk után, kisebb-nagyobb sikerekkel. Mérei Gyula 117 magánle­vélben fordult Kardos Lászlóhoz,118 amelyben leírta, hogy az egyes minisztériumok irat­tárának selejtezése közben fontos iratanyag megy veszendőbe. A VKM a levél hatására 1950 januárjában felszólította a társminisztériumokat, hogy az iratanyag selejtezéséhez levéltári szakértőt vegyenek igénybe. Az igazságügyminiszter a VKM hatására 1950 feb­ruárjában felszólította a bíróságokat, „hogy a jövőben az iratanyag selejtezéséhez min­den esetben levéltári szakértőt vonjanak be, akinek ellenőrzése alatt folyjék a selejtezési munka”. Szakértőt a Levéltárak Országos Felügyelőjétől kellett kérni, kiküldésének költ­ségei a felügyelőt terhelték. A rendelkezés a VKM közlése alapján az új levéltári törvény hatályba lépéséig maradt érvényben.119 A LOF közreműködésével több családi irattárat sikerült az Országos Levéltárba be­menteni. A Pénzintézeti Központ selejtezése elől menekítették meg a Hangya, a Futura és más szövetkezetek anyagát, elérve, hogy a 40 vagonnyi iratanyagot levéltári szakértő felügyelete alatt selejtezzék. A Pénzügyminisztériumban végzett durva selejtezésből 136 csomónyi iratot sikerült kimenteni,120 szintúgy megakadályozták a Földművelésügyi 113 Fővárosi Közlöny LIX. évf., 14. sz., 1948. április 3., 106. 114 A Koronaügyészség levéltárba került iratainak másik, jelentős része az 1956-os tűzvészben sem­misült meg. 115 BFL IV.1409.C. 6220/1949.i. 116 Novotny Sándor 117 Mérei Gyula (1911-2002): történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1979), 1948-1951 között a Magyar Országos Levéltár munkatársa, 1949. szeptember 12-től 1950. július 19-ig a levéltárak országos felügyelője. 118 Kardos László (1898-1987): József Attila- és Kossuth-díjas irodalomtörténész, kritikus, műfordító, 1947-1950-ben a VKM minisztériumi osztályfőnökeként dolgozott. 119MNL OL XIX.LI.h. 1612-4/1950. VKM sz. 120A Pénzügyminisztérium - mely iratainak egy része már a világháborúban elpusztult - 1949-ig 2023/1.­5-30. 25

Next