Levéltári Szemle, 73. (2023)

Levéltári Szemle, 73. (2023) 4. szám - In memoriam - Dr. Kovács Ilona (Szendiné Orvos Erzsébet)

IN MEMORIAM Dr. Kovács Ilona 1974-2003 2023. október 23-án mély megrendüléssel értesültünk arról, hogy kolléganőnk, dr. Kovács Ilona főlevéltáros hosszú, gyógyíthatatlan betegség után elhunyt. Dr. Kovács Ilona - ahogy mi neveztük, kuka - 1974. április 24-én született Debre­cenben. Édesapja műszaki szakemberként, édesanyja iskolaigazgatóként dolgozott évti­zedeken át. Szülővárosának szeretetét leginkább nagyapjától, Kecskés Lászlótól örökölte, aki igazi lokálpatriótaként kutatta Debrecen történetét, s ismereteit szívesen átadta nem­csak tanárként, de­­ várostörténeti sétákat vezetve - idegenvezetőként is. Icuka 1992-ben a Tóth Árpád Gimnáziumban érettségizett, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem-politológia szakán diplomázott 1997-ben kiváló ered­ménnyel. Hogy ezután a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárba jelentkezett állásért, szintén nagyapjának köszönhető, hiszen ő ösztönözte erre, amikor későbbi kolléganőnk még gimnazistaként ellátogatott az intézménybe, s rácsodálkozott az itt található „kincsekre”. Kezdő levéltárosként, az anyaggal ismerkedve úgy látta, hogy sok olyan irat van a le­véltárban, amelyet csak jogászi tudással lehet és érdemes kutatni, ezért hamarosan beiratkozott a Szegedi Tudományegyetem (akkor még József Attila Tudományegyetem) jogi karára. Nem volt könnyű dolga, hiszen a munka melletti tanulás, a kecskeméti ki­helyezett tagozatra való utazás minden szabad idejét lefoglalta. Szívós akarattal azonban elvégezte ezt a feladatot is, így kaphatta meg a doktori címet. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Piac utcai kutatójában kezdett dolgozni. A levéltári munka rejtelmeibe közvetlen munkatársa, Uri Sándorné Anikó vezette be, akitől na­gyon sokat tanult. Az elmúlt 26 év alatt megismerte a levéltáros szakma minden területét: az ügyviteli tevékenységtől, a kutató- és ügyfélszolgálaton, a rendezésen, a könyvtári feladatokon át a tudományos munkáig. Az államigazgatás és jogszolgáltatás területi szerveinek gyűjtő területi referenseként az irattárak levéltári ellenőrzése során kiemelkedően szoros kapcsolatot alakított ki a felügyelete alá tartozó intézményekkel. Szakmai útmutatásainak köszönhetően több esetben sikerült javítani az iratok őrzési körülményein. Szervezte és irányította a levél­tár iratátvételeit, így jelentősen sikerült csökkentenie a még kint lévő, maradandó értékű iratok mennyiségét. Debrecen új- és legújabb kori történetének szenvedélyes kutatója volt. Gyűjtött min­den olyan szakkönyvet, amely a témával kapcsolatos. A nagyapjától örökölt könyvtárá­val együtt egy egész szobányi helytörténeti irodalommal rendelkezett. Debrecen levél­tári anyagának referenseként nagy szorgalommal és elkötelezettséggel tanulmányozta a várostörténeti iratanyagot, amelyet részben a kutatószolgálati, részben a tudomá­nyos és közművelődési munkában hasznosított. Kutatásai különféle aspektusait (építés-, 2023/4. ■ 109-112. 109

Next