Ballagi Mór (szerk.): A magyar nyelv teljes szótára 1., A, a - K. Kar (Budapest, 1867)
B
Ref 81 Beg ablakon,észt, cs. vmit függő helyzetben vhová beakaszt. Refill, k. (személyt.) fűtés által átmelegszik; a kemence, a szoba befűlt. Befürészel, cs. vmit fürészszel bemetsz,bevág; a fát félig befűrészelni. * Refürmnül, cs. a kaput, az ajtót rúddal, ráfordított pecekkel becsinálja. befüstöl, A) es. 1) vmely testre, helyre füstöt ereszt; cukorral befüstölni a szobát; 2) füsttel bemocskol; befüstölni a falakat; B) k. 1. Fingik. Innen: Befüstölés, f. -üslik, füsttel bepiszkolódik, befeketedik, -ög. 1. Befüstösödik. Befüstösít, es. 1) füsttel vmit befeketít; 2) vmit füst szagúvá tesz. -ötlik, k. füsttel befeketedik , füstszagúvá lesz. Befűszerez, cs. ételt, italt fűszerrel behint. Befűt, A) cs. vmely zárt helyet tűz által meleggé tesz (pl. szobát); B) k. 1) fűtés által meleget csinál \ fűts be; 2) á. é. (nak, nek) megtorol, meglakoltat vkit, majd befűtenek neki. Innen: Befűtés, fn. Befüttyül, k. 1) fütyülését vmely nyilason keresztül a belső oldalra hallatja; az ablakon keresztül a szobába befütyülni; 2) á. é. (nak, nek) vkinek bajt okoz, bead, befizet. Befüvesedik, k. füvet benő, a fü belepi, -it, cs. 1) eszközli, hogy vmely tér fűvel nőjön be; 2) 1. Befüvez. -ül. 1. Befüvesedik. Befüvez, cs. lekaszált, v. kitépett fűvel behint. Befűz, cs. 1) a derekat az úgynevezett vállal karcsúbbá alakítja, a ruha derekát szalaggal öszszehúzza; 2) vmely kis likba fűvel cérnát, szalagot húz. Innen: Befűzés, mn. Befűzött, mn. Befűzes, cs. bizonyos tért fűzfákkal ültet be. Bég, 1. Bég. Begarádot, cs. amely tért sövénynyel, garáddal körülkerít. Begárgyáz, cs. kávával körülkerit (pl. kutat.) Begátol, cs. gátféle töltéssel körülvesz, megerősít; gáttal ellát. Innen: Begázolt, mn. Begazol, cs. vmit gazzal, szeméttel behint. Begázol, cs. cs. k. vizbe gázolva bemegy. Begazosit, 1. Begazol. Begenyed, k. genyedséggel behúzódik. Innen: Begenyedés, mn. Begereblyét, A) cs. 1) vmit gereblyével behúz; a garmadát a pajtába begereblyélni; 2) a felásott földet gereblyével egyengeti; 3) k. a gereblyélést bevégzi. Begerendáz, cs. gerendákkal ellát, befed (a háztetejét). Béget, k. bekegő hangot ad; béget a juh, a bárány; bekeg a kecske. Innen: Bégetés, mn. Begipszel, Begipszer, cs. gipszkovászszal beragaszt, befehérít. Begombol, A) cs. az öltöny, ruha szét álló részeit gombbal összeakasztja, begombolni az atillát; B) vh. 1. Begombolkozik,kozik, k. öltönyét végig begombolja. Begöngyöl, cs. vmit papirossal stb., hengeralakba összeszorit, göngyöl. Innen: Begöngyölés, fn.get, cs. 1) vmit vigyázva több takaróba göngyöl; 2) több darabból álló holmit göngyöl be. Innen: Begöngyölgetés, fn. Begörbed, 1. Begörbül. Begörbit, cs. nyomás által befelé görbít,ül, k. befelé hajlik, befelé görbül. V. ö. Görbül. Innen: Begörbülés, fn. Begördít, cs. vmit vhova gördítve behajt,ül. k. begurul, vhova gördülve bemegy; a dinnye begördült a szobába. Begörget, cs. vmit több ideig, v. több tárgyat egymás után gördít be vhova. Bégre, 1. Bögre. Begy, fn. 1) a madarak nyelcsöje alatt levő börzacskó, melyben a lenyelt magok megpuhulnak, mielőtt a zúzába átmennek; teli, üres begy; 2) á. é. emberi gyomor; teli szedni, hányni, tömni a begyét; ördög bújék a begyébe; v. tályog dőtse el a begyét; (szój.) hegyibe szedni vmit, megsértést emlékezetébe vésni; hegyibe vette, haragot tart ellene; hegyiben van, a megsértés emlékezetében van; 3) * ujj begye, az ujj hegyének húsos része, a melylyel tapintunk; ha csak ujja begyét rátette, már azt hiszi, hogy bírja; 4)((vad.) a szarvas nyaka. Begyük, cs. és k. bebők, beszúr. V. ö. Gyakorás, cs. és k. többször begyük. Begyakorlás, m. vmely működésnek, tudománynak többszöri ismétlés általi elsajátítása. Begyakorol, cs. vkit bizonyos működésbe gyakorlás által beleoktat. Begyalogol, A) cs. vmely tért gyalog bejár; B) k. vhova gyalog bemegy. Begyalul, cs. 1) gyalúval bemetsz; 2) a gyalulást bevégzi; begyalulni a télre való káposztát. Begyautároz, cs. vmit gyantáral beken. Begyantáz, cs. vmit gyantárral beken. * Begyek, mn. némely edények has alakú ürege; a korsó begyeke. Innen: Begyékes, mn. Begyepes, cs. gyepes földdel betakar; begyepelni a sírhantot. Begyepesedik , k. egészen gyepessé lesz, gyeppel benő; á. é. begyepesedett az esze, elparlagosodott, eszét nem gyakorolván, elszokott a gondolkodástól, -tt. 1. Begyepes. Begyepesül, 1. Begyepesedik. Begyepül, Begyepüz, cs. vmit sövénynyel körül-kerii. Innen: Begyepüzés, m. Begyer, tt.-t; 1) a férfi nemző-résznek merev állapota; 2) (állati.) forró földövi gyikfaj, melynek teste porrá törve a vizelést elősegíti (Strncus marinus), -dag, fn. (kert.) a férfi nemző-részének nyavalyája, midőn az folytonosan merev állapotban van; máskép: görbe kankó. -edik, k. (személyt.) merevvé leszen, feláll (a férfi nemzőrésze). Innen: Begyeredés, fn. -ékeny, mn. nemi ösztöntől gerjedve, hamar felálló, merevedő. Innen: Begyerékenység, fn. -ö, fn. férfi nemzőrész. Begyer, mn. 1) begygyei biró, különösen nagy begyü; 2) á. é. a) nagy csecsü, nagy mellű, hegyes leány, menyecske; b) hasas öblű, hegyes korsó; c) rátartós, negédes. Innen: hegyesen, id. -kedés, m. á. é. rátartós, negédes magaviselet, -kedik, k. 1) (vad.) hegyével a szélnek, esőnek fordul (a madár); 2) á. é. rátartóan viseli magát, negédeskedik. -kedő, mn. á. é. rátarti, negédeskedő. Begyez, cs. (b.) a kő megfúrását megelőzőleg a fúró beállítása végett festékkel kis mélyedést csinál. Begyke, 1. Hegyke. Begylapát, m. (msz.) lapátot képző deszka a vizi malmok külső kerekein. Hall ági szótár.6