Egyetemes Magyar Encyclopaedia 7. Codrington-Ercylla y Zuniga (Pest, 1869)
C - Csoma (Körösi) Sándor - Csonakda - Csonka gula - Csontliszt
175 CSOMA KÖRÖSI SÁNDOR. — CSONTLISZT. 176 Igére sietett, hol „Diétás magyar múzsa“ czim alatt költői hetilapot indított meg, melyet többnyire kész verseiből egy maga állított ki, s az országgyűlés végéig folytatott. Olvasták, dicsérték, de a remélt maecenások nem jelentkeztek. Az országgyűlés befejeztével Komáromba vonult, hol Fábián Juliánná, akkor ismeretes magyar költőnő házánál ismerkedett meg Vajda Juliannával, kit Lilla név alatt oly szépen énekelt meg költeményeiben. Később a Festetics György által állított csurgói ref. gymnasiumnál keresett és talált alkalmazást, honnan azonban két év múlva, mint látszik gyakori mulasztásai miatt támadt ízetlenségek miatt, távozni kényszerülvén 1800. májusban öt évi távollét után visszatért szülői házához. Csurgói lakása idejében készült „Dorottya“ cziműt furcsa eposa, több vígjátéka, szép nép- és anakreoni dalai. Most összes műveit kívánta közrebocsátani, hogy azon túl, — mint maga írja — „halála napjáig azon heroica epopoeián dolgozhassák, melyet Árpádtól a maradék számára Homér nyomán kívánt készíteni.“ Művei kiadása alkalmával sok baja volt a censurával s azért hol Váradon, hol Komáromban, Pesten találjuk őt, míg gondok s gyengélkedés által elkeseredve tüdősorvadásból 1805-ben január 20-án anyja karjai közt meghalálozott élte harminczkettedik évében. Művei Toldy Ferencz szerkesztése mellett többször adattak ki, nem számítva ide a régibb kiadásokat. K. A. Csorna (Körösi) Sándor.Korunk keleti utazói között első helyet foglal Körösi Csorna Sándor, született Erdélyben, Kőrösön a székely orbaji székben, (mások szerint Eger patakon, Sepsiszékben) születése évét nem tudni. Tanult Enyeden, hol 1799 ben jelent meg, s kenyerét mint iskolai szolga kérése. 1815-ben Göttingenben találjuk őt, hol két évig főleg nyelv- és történeti tanulmányokkal foglalkozott, előkészítvén magát ázsiai útjára, melyet nemzete régi lakhelyének kinyomozására tenni szándékozott. 1819-ben csakugyan elindult Kelet felé Oláh-, Bolgárország- és Rumelián keresztül. Kenderessy Mihály kormányszéki tanácsos segítette főleg útjában. Enosnál hajóra ülvén Alexandriában szállt ki, innét Palaestinába ment, és Aleppón, Bagdadon keresztül többnyire gyalogolva 1820-ban octoberben Teheránba jutott. Itt az angol főconsulban, valamint utóbbi vándorlásai alatt Moorcroft angol utazóban tanács- és pénzzel egyaránt segítő pártfogóra talált.Perzsián, Afghanisztán s az Induson át nyugati Tibethonba nyomult elő, hol kilencz évet töltött a tibeti nyelv és irodalom tanulásában, melyben nem csak a magyar nép legrégibb székeire nézve, melyeket ekkor már a Himaláján túl, a sinai Tatárország belsejében hitt lenni, hanem annak ősi történeteire nézve is teljes felvilágosodást reménylett. Calcuttába viszszatérvén s ott tibet nyelvtanát és szótárát kiadván : 1) „A grammar of the tibetan language in englishh Calcutta 1834. — 2) „Essay towardt a dictionary tibetan and english.“ Calcutta 1834.) valamint a bengáli és londoni ázsiai társaságok folyóirataiban is becses dolgozatokat közölvén a tibet nyelv, történetek és vallásról, neve a világ legjelesb tudományos utazói s nyelvtudósai sorában emlittetik. Munkáiból huszonöt hazai könyvtárnak küldött példányokat, a számára segélyül Magyarországon gyűjtött pénzből pedig — miután helyzete az angolok által biztosítva volt — kétszáz aranyat a magyar akadémia tőkéjének nevelésére adott, s érdemei némi méltánylásául 1833-ban a magyar akadémia tagjává választatott. 1842-dik elején második útjára, keleti Tibetbe indult, melynek fővárosában Lassaban, a tibet tudományosság főszékén, élte czélját végkép elérni reménytette. De útközben egy ott otthonos gonosz láz áldozatává lett, anélkül, hogy kedves hazáját még egyszer láthatta volna. Öszszes irodalmi készületeit, húsz s néhány évi fáradozásainak gyümölcsét, az indiai angol kormánynak hagyta, melynek folytonos jótéteményeiért hálára volt kötelezve. K. A. Csonakda. Többnyire két hajóteknyőre épült pajtaszerü tetőzetü s csinosan kiállított épület, melyben a csónakász-egyletek csónakaikat s egyéb szükséges eszközeiket tartják. — A tető gerendázatán csiga szerkezetek vannak alkalmazva, melyekkel a csónakok felvonhatók, hogy használaton kivül ne rohadjanak a vizben. A csónakdában vannak öltözőtermek, melyekben minden tagnak külön szekrénye van, öltönye őrzésére. Pestnek két ily csónakdája van, s csinosságánál fogva, mindkettő a partnak dísze. Csonka gúla. A gúla csonkának akkor mondatik, hogy ha a csúcsa felé eső rész, az alappal párhuzamos sikkel elmetszetik. A két párhuzamos lapnak egymástóli távola, a gúla magasságának neveztetik. A csonka gúlának tömörsége ezen képlet szerint határozható meg: T -f ? +- ^ Q ? )-j-, ahol T a gúlának keresett tömörsége, Q és q az alsó és felső alaplapoknak területei, h pedig a csonka gúlának magassága. Csontliszt: A csontoknak többé kevésbbé finom pora, mely különös gépek segítségével azon czélból állítatik elő, hogy a csontokat trágyázás végett egyenletesen elosztani lehessen. A csont alkotásában szervetlen és szerves testek vesznek részt, a szervetlen rész vilanysavas rész s némely más nevetlen só, a szerves rész pedig enyv (vagyis inkább oly anyag, mely vizzeli főzés által enyvvé lesz, mely légeny tartalmú és zsír, mely légenyt nem tartalmaz. Ezeken alapszik a csontlisztek kitűnő hatása mint trágya ; minden növénynek életére ugyanis, de különösen a magvak képzésére más szervetlen testeken kivül vilanysav kívántatik, mely nélkül a föld terméketlen, de a csontok szerves alkatrészei is termékenyítik a földet s azért a nyers csontokból készült liszt jobb mint a kiégetett, vagy mely már igen régi; miután a közönséges trágyánál is a szervetlen alkatrészek (a humus) sokkal fon-