A Franklin kézi lexikona 1. A-Gátvíz (Budapest, 1911)
B - Bársony - Bársonyatka - Bársonyborsó - Bars vármegye - Barta Ödön - Bartakovics Béla - Bartal - Bartalus István - Bartay - Bártfa - Bartha - Barthélemy Jean Jacques
Bársony rövid bolyhái vannak. Ábrás B.-on csak helyenként vannak bolyhok, sajtolt B.-on az ábrákat nem a szövés, hanem a bolyhok részleges lenyomása okozza. Bársony J. István, író, a Budapesti Közlöny szerkesztője, a Kisfaludy- és Petőfi- Társ. tagja, szül. Keresztesen (Fejér) 1855. Művei novellák és rajzok, különösen a természet és a vadász-élet köréből. E körben mozog egy regénye is: A rab király szabadon. — 2. János, nőorvos, egyet, tanár Budapesten, István öcscse, szül. Nagy-Károlyban 1860. Kézmárszky tanár oldalán működött az I. sz. szülőklinikán, s 1903. az ő tanszékére nevezték ki. Bársonyatka (Trombidium holosericeum L.), vérvörös, 2—3 mm hosszú atka, mely növényi nedvekkel táplálkozik; lárvái pókokon élősködnek. Bársonyborsó (Tetragonolobus Scop.), a hüvelyesekhez tartozó takarmánynövény ; hazánk nedves, sós helyein gyakori. Keleten s Angliában ültetik s zölden v. szárítva élvezik. Bars vármegye, a Dunán innen, a Garam mindkét partján; területe 2724 km 2, 166,000. Hegyei: a Nagy-Fátrához tartozó Körmöczbányai és Újbányai hegység, a Prácsnik és Tribecs csoport. Folyói a Garam és Zsitva. Klímája északon hideg, délen enyhe. Lakói nagyrészt tótok, a kisebbség magyar és német; vallásra nézve túlnyomóan róm. katholikusok; foglalkozásuk a déli részeken földmívelés, az északin (Körmöczbánya, Vihnye, Jánoshegy stb.) bányászat. Székhelye Aranyosmarót. Barta Ödön, politikus, szül. 1852. Beregszászon ügyvédkedett s 1881. megalapította a beregmegyei függetlenségi pártot. 1896. óta orsz. képviselő. Bartakovics Béla, egri érsek, szül. Felső-Elefánton (Nyitra) 1792., megh. Egerben 1873. Tanulmányait a Pazmaneumban végezte. 1825. primási titkár, 1830. esztergomi kanonok, 1845. rozsnyói püspök, 1850. egri érsek lett. Egyházi, közművelődési és hazafias czélokra sokat áldozott. Bartal. Antal, klasszikus filológus, szül. Beszterczebányán 1829., megh. 1909. Egyetemi magántanár, a tanárképző intézet gyakorló főgimnáziumának igazgatója, a Tud. Akadémia lev. tagja volt; 1890. nyugalomba vonult; főműve Glossarium medice et infimae latinitatis. — 2. György (beleházi), közjogi író, a Tud. Akadémia tiszt tagja, szül. Füssön 1785., megh. 1865. Udvari tan., külügyminisztériumi osztályfő volt, de 1848 nov. állásáról leköszönt. Kiváló jogtörténeti és közjogi műveket írt, nagyrészt latinul. — 3. György (beleházi), 269 miniszter, az előbbi fia, szül. 1820., megh. 1875., 1848. és 1861. képviselő, majd a Mailáth-Sennyei-féle kormány alatt a helytartótanács alelnöke volt. A kiegyezés után a Deák-párthoz csatlakozott s 1874—75. a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi tárczát töltötte be. Bartalus István, zenetörténet-író és zeneszerző, szül. Bálványos-Váralján 1821., megh. Budapesten 1899. Lev. tagja volt a Tud. Akadémiának és tagja a Kisfaludy- Társaságnak. A régi magyar zene köréből való kutatásai mellett szépirodalommal is foglalkozott. Bartay J. András, zeneszerző, szül. Széplakon (Abauj) 1798., megh. Mainzban 1856. 1843. a Nemzeti Színház igazgatója lett, majd Párisban és Hamburgban élt. Művei: Aurélia, opera, mely a pesti német színházban került színre; Csel, az első magyar víg opera, A magyarok Nápolyban, dalmű; Magyar Apollo, zeneelméleti mű. — 2. Ede, zeneszerző, a Nemzeti Zenede igazgatója, szül. Budapesten 1825., megh. 1901. Zenekari é s zongoraműveket írt. Bártfa, Sárosmegyében a Topolya völgyében fekvő rendezett tanácsú város, 6100 lak. Van járásbírósága és algimnáziuma. Híres a 14. sz.-ból való csúcsíves, Sz. Egyedről nevezett temploma és 1506- ból való városháza. — Közelében fenyvesek közt a régi B. fürdő 15 forrással és vízgyógyintézettel. Bartha J. Béla, jogtudós, szül. Fülesden (Szatmár) 1861., 1891. a sárospataki, 1895. a debreczeni jogakadémia tanára. Főleg egyházpolitikával foglalkozik; írt magánjogi s közigazgatási jogi dolgozatokat is. — 2. Gábor, sebész, egyet, magántanár, szül. Técsőn, 1857. A budapesti Ferencz József kereskedelmi kórház főorvosa. — 3. János (Magyar), színész, szül. 1798., megh. 1852. Haláláig a Nemzeti Színház tagja volt, melynek első tagjai közé tartozott. Sok oldalú tehetségével tűnt ki, bár érczes hangja és erős temperamentuma leginkább a tragikai ábrázolásokra tette alkalmassá. — 4. Miklós, író és politikus, szül. Rugonfalván (Udvarhely) 1848., megh. 1906., 1873. óta egy cziklus kivételével haláláig előkelő tagja volt a képviselőház függetlenségi pártjának. 1880. megalapította a kolozsvári Ellenzék cz. napilapot, majd a Magyar Hírlap, később pedig a Magyarország vezérczikkírója lett. 1898. a Petőfi-Társ. tagja. Művei: Hangulatok, Kazár földön; A feleség cz. vígjátéka a Vígszínházban került színre 1902. Barthélemy, Jean Jacques, abbé, franczia archaeológus, szül. Cassis - ban 270 Barthélemy