A Franklin kézi lexikona 1. A-Gátvíz (Budapest, 1911)

C - Csontdaganat - Csontfa - Csonfenésedés - Csontgyulladás - Csonthamú - Csonthártyagyulladás - Csontház - Csonthéjas gyümölcs - Csontlágyulás - Csontliszt - Csontok - Csontolaj - Csontosi János - Csontszén - Csontszú - Csonttörés - Csonttrágya - Csonttuberkulózis - Csontvarrat - Csontváz

Csontdaganat állatok és emberek csontjai találhatók, leggyakoribbak a barlangi medve, barlangi hiéna, szarvas, oroszlán, farkas, őstulok, stb. csontjai. Hazánkban a Bihar-hegység C­s. -j­ai a legnevezetesebbek (Oncsásza, Igricz). Csontdaganat, a csont szövetéből ki­induló daganat, mely a környezetre gyako­rolt nyomás v. rosszindulatú elfajulása ál­tal (sarkoma stb.) válhatik veszélyessé. Csontfa, 1. loncz. Csontfenésedés, a csontszövet elha­lása táplálékhiány következtében. Oka le­het értösülés, gennyes csonthártyagyulla­dás, csontvelőgyulladás, bujakór. Az elhalt részt sequesternek nevezik s ezt operá­­czióval kell eltávolítani. Gyufagyárban dol­gozóknál gyakori a foszforos csontfene. Csontgyulladás. Van akut és idült, amaz csonthártya- v. csontvelőgyulladás kíséretében lép fel, emez különösen csúz v. bujakór folyamán mutatkozik s a csont­szövet burjánzására v. sorvadására vezet. Csonthamú, levegőn égetett csont, mely főleg foszforsavas mészből áll. Fosz­forsav, foszfor, tejüreg előállítására szol­gál. Igen jó trágya. Csonthártyagyuladás, a csontot fedő hártya lobosodása sérülés után v­­idült fertőző megbetegedések (gümő-, görvély-, bujakór) következtében. A megbetegedett helyen lobos duzzanat, majd tályog kelet­kezik, láz és fájdalom kíséretében. Csontház, középkori temetőkben emelt kis kápolnaszerű ház, melybe a sírok ásása alkalmával talált régi csontokat hányták. Ha templom van a temetőben, a mellett van a Cs. Csonthéjas gyümölcs, húsos, fel nem nyíló, egyszerű termés , hártyás külső, húsos középső s keménycsontos belső ré­tegből áll. Ilyen gyümölcse van a szilvá­nak, mandolának, baraczknak, cseresznyé­nek stb. Csontlágyulás, a csontszövet ellágyu­­lása, majd felszívódása, minek következ­tében a csontok hajlékonyakká lesznek. Javarészt terhes nőknél jelentkezik nagy fájdalmak kíséretében. Csontliszt, megőrölt nyers v. előbb kigőzölt állati csont. Kitűnő trágya. Szuper­foszfát előállítására szolgál. Csontok 1. csontváz. Csontolaj, (szarvasszarvolaj), állati olaj, nitrogéntartalmú organikus anyagok (csont, bőr stb.) száraz lepárlása útján elő­állítható, sötétszínű, kátránysűrű folyadék, mely igen sok vegyület elegye s melynek kellemetlen szagát,a pyridin- és chinolin­­basisok okozzák. Állatok bőrbetegségeinél használják orvosságul. Csontosi János, bibliographus, a Tud. 599 Akadémia lev. tagja, szül. Eperjesen 1846. Bibliographiai s történeti monographiá­­kat írt. Csontszén (spodium), levegő kizárása mellett a szerves részek teljes megszene­­sedéséig hevített csont. Főleg szenet és foszforsavas calciumot tartalmaz. Hasz­nálják a czukorrépalé tisztítására, hulla­dékát pedig trágyának, fekete festéknek. Csontszú, a csontnak csont- v. csont­hártya-láb után beálló szétesése, elgenye­­dése, majd elüszkösödése. A szuvas csont a szú­ette fához hasonlít. Létrejö genye­­dést okozó hasadó gombák (genycoccusok) bevándorlása folytán, továbbá gümő-, gör­­vély- és bujakór folyamán. Csonttörés, a csontok folytonosságá­nak erőszakos megszakítása. Lehet teljes, midőn a csont két részre válik, v. nem teljes, midőn csupán bereped. Megkülön­böztetünk egyszerű Cs.-t, ha csak a csont törött el, és komplikált törést, ha a tört csontvég az izmokat és a bőrt átszakítja. Csonttrágya, állatcsontokból nyert kitűnő trágya, melyet különféle alakban használnak. A szuperfoszfátgyártás kiindu­lási anyaga. Csonttuberkulózis, a csont szöveté­nek szétesésére vezető gümős gyulladás. Tünetei: fájdalom, duzzanat s a geny át­törése után sipolyjáratok. Hasonló folya­matok jelentkeznek görvély- és bujakór folyamán is. Csontvarrat, mozdulatlan csontössze­növés, melynél a csontok apró szálkás nyúlványai fogódznak egymásba, így nő össze pl. a homlokcsont a falcsontokkal és az utóbbiak egymással. Idősebb korban a csontok még jobban összeforrnak és a varrat többé-kevésbé eltűnik. Csontváz, a gerinczes állatoknak az a kemény váza, melyre az izmok tapadnak, mely testük támasza és egyúttal belső szer­veik védője. Az ember Cs.-a a fogak nélkül 213 csontból áll, melyek hengeresek, la­posak v. sokszögűek. A csontot a csont­hártya nevű, erős, rostos kötőszövet bo­rítja ; ebben vannak azok a vér­edények, melyek a csontszövetben levő finom csator­­nácskákba jutva táplálják a csontot. A csont külső része, a csontkéreg, igen tömött, belső része, a csontbél, laza, szivacsos. A hengeres csontokban velőcsatorna van, melyet a csontvelő tölt ki. A felnőtt ember csontjában 65% csontföld és 35% csont­­porczogó van, a gyermek csontjában jóval kevesebb a csontföld, és a csontosodás, azaz a csontok tökéletes kifejlődése, csak a 20— 25. életév közt fejeződik be.­­— Az emberi Cs. csontjai: 1. a törzsei: a gerinczoszlop, a bordák s a mellcsont; 2. a fejéi: a 600 (A mely czímszók a C alatt nincsenek meg, a K alatt keresendők.) Csontváz

Next