A Franklin kézi lexikona 1. A-Gátvíz (Budapest, 1911)
F - Fra Angelico - Fra Castoro Geronimo - Fra Diavolo - Fragonard Jena Honoré - Fraknói Vilmos - Fraknóváralja - France Anatole - Francesca di Rimini - Franceschi Piero degli - Franche-Comté - Franchetti Alberto - Francia Francesco - Franciabigio - Francis Philipp, Sir - Franck César - Francken - Franco Joao - Franczia bank - Franczia gyarmatok
Fra Fra Angelico, 1. Fiesole. Fra Castoro, Geronimo, olasz természettudós, mathematikus és filozófus, szül. és megh. Veronában (1483—1553.). II. Pál pápa orvosa volt. Copernicus heliocentrikus világrendszerét ő ismertette Olaszországban. Sokan neki tulajdonítják a távcső feltalálását. Fra Diavoloo (dia, ördög testvér), valódi nevén Michele Pezza, olasz rabló (1771—1806.). Lázadást szított a francziák ellen s ezért bitófára került. Fragonard (fragonár), Jean Honoré, franczia festő és rézkarczoló (1732—1806.), Boucher tanítványa. Mint tipikus rokokófestő, kivált a ledér tárgyakat szerette, melyeket sok művészi finomsággal festett meg. Fraknói Vilmos, történetíró, czimz. püspök, szül. Ürményben 1843. , 1870. az Akadémia lev., 1873. r. 1907. tiszteleti tagja, 1879—89. főtitkára, 1889—92. másodelnöke. 1878. nagyváradi kanonok lett, később arbei püspök, 1903. a Kisfaludy-Társ. tagja. Főművei: Pázmány Péter és kora, Martinovics összeesküvése, Hunyadi Mátyás király élete stb. Megindította a Monumenta Vaticana-t, a pápai és magyar udvarok összeköttetéseinek levéltárát, s Rómában magyar történeti intézetet alapított. Fraknóváralja, sopronmegyei kisközség 1100 német lak. Hatalmas vára 1622 óta az Esterházy-család birtoka; jelenleg rendkívül becses kép-, fegyver- és régiséggyűjtemény van benne. Fi ■ance (frász), Anatole, (igazi nevén Anatole-Francois Thibault), franczia költő és műbíráló, szül. Parisban 1844. A szenátus könyvtárosa, a franczia akadémia tagja. Széleskörű irodalmi működésének legkiválóbb termékei regényei és novellái, melyeket mély humor, finom irónia, művészi nyelv jellemeznek. Leghíresebbek: Le crime de Sylvestre Bonnard, Le livre de mon ami, Thais, Le Lys Rouge, La Rotisserie de la Reine Pédatque, L’ile des pingouins. Irt irodalmi kritikákat, jellemrajzokat, költeményeket, drámákat is. Francesca da Rimini (francseszka da rimini), Guido da Polenta, ravennai kényúr leánya, Gianciotto Malatesta da Rimini neje, ki férjének mostohatestvérével, Paoloval elkövetett házasságtörése miatt életével lakott. Sorsát Dante örökítette meg (Pokol, V. ének), utána többen megénekelték. Franceschi (csészki), Piero degli, v. Piero della Francesca, olasz festő (1420— 1492.). Különösen kivált a színezésben és a távlati rövidülések alkalmazásában. Fő963 művei az arezzói S. Francesco templom szentélyében levő freskók. Franche-Comté (írái közé), Francziaországban a Doubs, Haute-Saône és Jura départementokra kiterjedő vidék. A középkorban Burgundia grófság nevet viseli, 1678 óta franczia tartomány. Fővárosa Besamjon. Franchetti (ketti), Alberto, olasz zeneszerző, szül. Turinban 1853. Több operát szerzett (Asrael), melyekben Wagnert követi. Francia (csa), Francesco, tulajdonkép Francesco Raibolini, olasz festő, szül. Bolognában 1453 előtt, megh. u. o. 1517. Eleinte ötvös volt. Mint festő a régi helyi mesterek és a Bolognában dolgozó ferraraiak művein képezte magát. Nyugodt, harmonikus ábrázolásait mély vallásos érzés tünteti ki. Fiai, Giacomo és Giulio szintén festők voltak. Franciabigio (franciabídzso), tulajdonkép Francesco di Cristofano Bigi, firenzei festő (1483—1525.), Andrea del Sarto segédje és követője. Francis (franszisz), Sir Philipp, angol politikus (1740—1818.). Sokan neki tulajdonítják Junius leveleit (1. ezt). Franck, César, franczia zeneszerző, szül. Liégeben (Belgium) 1822., megh. Párisban 1890. Az új franczia irány úttörője. Művei: oratóriumok (Ruth, Les beatitudes), operák, szimfóniák stb. Francken, belga festőcsalád, melyből a 16. és 17. sz.-ban mintegy 30 művész származott. A legjelesbek id. Jérômé (1540— 1610.) és ifj. Franz (1581—1642.). Franco, Joao, portugál államférfi, szül. Lisszabonban 1855. Mint miniszterelnök 1907. feloszlatta a cortezt és diktátorképen kormányzott. Ezzel nagy részben előmozdította a portugáliai zavarokat, melyek 1908 febr. 1. Károly király meggyilkolására vezettek. 1910. a portugál köztársasági kormány elfogatta. Franczia bank. I. Napóleon létesítette, az első konzulátus idejében. A bankjegy-kibocsátási szabadalmat 1803. kapta meg. 1848 óta e szabadalom kizárólagos és 30 évenkint újíttatik meg. Részvénytársasági formája van, de kormányzóját és alkormányzóját az állam nevezi ki. Csak öt milliárd frank bankjegyet adhat ki. Franczia gyarmatok. A francziák a 18. sz. végén elvesztették majdnem összes amerikai és kelet-indiai gyarmataikat az angolokkal szemben. 1830-tól kezdve aztán új gyarmat-politikát kezdtek, amelynek eredménye az, hogy Afrikában és Ázsiában óriási, az anyaország területét 13-szorosan felülmúló gyarma 964 Franczia