A Franklin kézi lexikona 1. A-Gátvíz (Budapest, 1911)
C - Csokonai Vitéz Mihály - Csokonya - Csoma - Csoma-codex - Csomaköz - Csomor - Csomorika, gyilkos Cs. - Csónak - Csongrád - Csongrád vármegye - Csonka bég - Csonka parlament - Csonka torony - Csonoplya - Csontbarlang
Csokonai zsiradékkal pótolják, felszaporítják keményítővel, sőt liszttel is, a drága fűszereket pedig olcsóbb illatosító anyagokkal pótolják. Csokonai Vitéz Mihály, költő, szül. Debreczenben 1773 nov. 17., megh. u. o. 1805 jan. 20. Élete a hányatásoknak és szenvedéseknek lánczolata. A debreczeni kollégiumban tanult és tanított, majd bebarangolta az országot. Járt Patakon, Pozsonyban, hol az országgyűlés alkalmával lapot szerkesztett (Diaetai Magyar Múzsa), Komáromban. Mikor itt Vajda Juliánná, akit verseiben Lilla néven dicsőített, visszaküldte jegygyűrűjét, a Dunántúl tartózkodott, részint úri házaknál mint vendég, részint a csurgói gimnáziumban tanitóskodva. 1800. elkészülve Dorottya cz. eposzával, visszatért Debreczenbe édes anyjához s állás nélkül, költeményei összegyűjtésével, kiadásával foglalkozott. Cs. mint lirikus nem annyira eredeti költő, mint inkább kiváló művésze a nyelvnek és a versformának. Dorottya ez. komikus eposza idegen motívumokat használ ugyan, de ép oly jóízű, mint magyaros s fölülmúlja mintáját is, Pope Fürtrablását. Drámái, és vígjátékai (Tempefői, Gerson du Malheureux, Az özvegy Karnyóné), kevésbbé sikerültek, de az utóbbiakban van pár jó típus. Csokonya, község, Somogy m., 2100 . Csorna J. József (ragyolezi), czímertani író, a Tud. Akadémia lev. tagja, szül. 1848. Számos czímertani és genealógiai értekezést, történeti monographiát írt. — 2. Körösi Cs. Sándor, híres magyar utazó, a Tudományos Akadémia lev. tagja, szül. Körösön (Háromszék m.) 1784 ápr. 4., megh. Dardsilingban 1842 ápr. 11. Előbb az enyedi kollégiumban, 1816. a göttingai egyetemen tanult. A magyarok őshazájának fölkutatására 1819. Ázsiába indult, s teljesen saját erejére utalva, leírhatatlan viszontagságok után 1820. Perzsiába ért, honnan 1822. Bokharán át Lahoréba ment. 1820 óta angol segélylyel foglatta tudományos útját, 1823—24. Tibetben egy buddhista zárdában. 1825. Pak dalban telepedett meg. 1831. visszatért Kalkuttába s 1834. angol támogatással adta ki tibeti szótárát és nyelvtanát. 1836. ismét a Himalája aljában tartózkodott. Dardsilingi sírját az Asiatic Society síremlékkel, a Tud. Akadémia pedig 1910. emléktáblával jelölte meg. Csoma-codex, kéziratos énekgyűjtemény a 18. sz. közepéről a Magy. Tud. Akadémia birtokában. Legnevezetesebb darabjai : Szilágyi és Hajmási és Rusztán császár históriája. Csomaköz, kisközség Szatmár megyében, 2300. Csömör, facsomor, beteges képződ 597 ménye a fának, mely úgy támad, hogy a fa törzsén különféle nagyságú csomós kinövések támadnak. Csomorika, gyilkos Cs. (Cicuta virosa L.), állandó mocsarakban és vizenyős helyeken termő ernyős virágzatú mérges növény. Hatóanyaga, a Cicutin, rendkívül erős méreg. A legelő marhája is veszedelmes. Nálunk csak szórványosan terem. Németországban irtását a törvény parancsolja. (L. a Mérges növények tábláját.) — A Cs.- v. csomorszőlő a tokaji fehér szőlőhöz hasonló szőlőfajta. Csónak, hajóalakú, kis vízi járómű, melynek nincs fedélzete. A Cs. evező-, vitorla-, újabban gőz-, benzin- v. villamos motorhajtásra épül. Két jellemző alakban készítik. A folyókon általában lapos fenekű, a tengeren éles szánkóval ellátott Cs.-ot használnak. Az előbbi könnyebben felfordul, de nem merül oly mélyre, mint az utóbbi. Csongrád, nagyközség Csongrád m., a Körösnek a Tiszába való torkolatánál, 26,300 magyar lak. (1910). Csongrád vármegye, a Tiszántúl, területe 3143 km 2, 296,000. Mélyen fekvő, nagy rónaság. Közepét a Tisza szeli, melybe Szentesen felül a Kőrös, Szegednél pedig a Maros torkollik. Talaja kitűnő s főként jó búzát terem. A homokos részeken virágzik a szőlőtermelés is; ezenkívül sok dinnyét is kivisz a megye. Ipara és kereskedelme főkép a nagyobb városokban erős fejlődésnek indult. Székhelye: Szentes. Csonka bég, 1686. Buda ostrománál a török védősereg alvezére, kit félkeze elvesztése miatt hívtak így. Elfogatván, 1696. keresztény hitre tért és Zungenberg Lipót nevet kapott. I. Lipót alatt 1704. harczolt a franczia harcztéren, 1706. a francziák elfogták és a törököknek kiszolgáltatták, kik zsákba varrva, a Bosporusba dobatták. Fia osztrák báróságot kapott. Csonka parlament (angolul Rumpparliament). Így nevezték a hosszú parlamentet (1640— 1653.) 1648 óta, mikor a királypárti tagokat kizárták belőle. A Cs. ítélte halálra 1649. I. Károly angol királyt. 1653. Cromwell fegyveres erővel kergette szét még együtt levő tagjait. Csonka torony, Buda várának a dunai oldalra néző és IV. Béla király által épített tornya, amely nem készült el teljesen; innen a neve. A török világban fogháznak használták. Csonoplya, nagyközség Bács Bodrog m. 4900. Csontbarlang, többnyire mészhegyekben levő, víz által kivájt barlang, melynek talajában v. a talaj fölött szétszórva emlős 598 (A mely czímszók a C alatt nincsenek meg, a K alatt keresendők.) Csontbarlangi