A Franklin kézi lexikona 3. Niczky-Zsuzsok (Budapest, 1912)
P - Perbete - Per cassa - Percheron - Perchtolsdorf - Per contante - Percussio - Percy Thomas - Perczel család - Pereat - Perecseny - Pered - Pereg - Peregriny János - Perekop - Pére Lachaise - Peremptorius - Perényi család
Perbete (Hercules) hatásából keletkezett újabb szólás. Perbete, nagyközség Komárom m., 3400. Percassa a készpénzfizetésért. Percheron (persze), teherhúzásra alkalmas franczia lófajta, a melyet Perche vidékén, Orne és Eure-et-Loire département-okban tenyésztenek. Perchtoldsdorf, község Alsó-Ausztriában, a Wienerwald mellett, 6000 1. Per contante a készpénzfizetésért. Percussio kopogtatás, az orvostudományban alkalmazott módszer, melynek segítségével hang- és ellenállási különbségeket lehet konstatálni, az utóbbiakból pedig a kopogtatott hely alatti szervek fizikai állapotára lehet következtetni. Az orvos egy ujját v. egy elefántcsont-lemezt (plessimetert) tesz az illető helyre és egy másik ujjával vagy egy gummisüveggel ellátott műszerrel (P.-s kalapácsosai) megkopogtatja. (1761. találta fel Auenbrugger.) — A technikában a P. egy durranó anyagnak lökés vagy ütés által való meggyújtása. Percy (perszi), Thomas, angol író, dromore-i püspök (1729—1811.). Kiadta a Reliques of ancient English poetry cz. műben a régi angol és skót költészet emlékeit, melyek az európai népek költészetére (főleg a ballada-költészetre) nagy hatással voltak. Arany János balladáin is megérzik e hatás. Perczel (bonyhádi), német eredetű család, melynek ősei a 16. sz.-ban telepedtek meg hazánkban s a 17. sz. végén nemességet kaptak; birtokai Tolna- és Baranyamegyében vannak. Nevezetesebb tagjai: 1. Béla, politikus (1819—1888.). A hetvenes évektől fogva jelentős szerepet játszott közéletünkben. 1872—75. képviselőházi elnök volt, aztán 1878-ig igazságügyminiszter, majd kúriai másodelnök és 1884-től haláláig a Kúria elnöke. — 2. Dezső, politikus, szül. Szekszárdon 1848.; 1868—87. Tolnár, szolgálatában állott, 1887. a képviselőház tagja lett, mint a szabadelvű párt híve. 1895—99. b. Bánffy Dezső kabinetjében belügyminiszter, később 1899—1901. és 1903—5. a képviselőház elnöke volt. Ő elnökölt az 1904 nov. 18.-i képviselőházi ülésen, amelyen a házszabálymódosítás elleni obstrukcziót a többség el akarta fojtani; ezért erős támadásoknak volt kitéve és midőn az 1905.-i választásokon a koalíczió győzött, mandátumát azon a czímen, hogy kegydijat kap a királytól, megsemmisítették. 1910 jan. óta a nemzeti munkapárt elnöke.— 3. Miklós, 1848—49.-i honvédezredes (1812—1904.). Tagja volt az 1848.-i képviselőháznak, majd a honvédseregbe 211 lépett; harczolt Kassánál, majd a szerbek ellen, egy ideig Pétervárad parancsnoka is volt; a szabadságharcz után Törökországba menekült, megfordult Amerikában és Olaszországban ; részt vett az észak-amerikai polgárháborúban. 1867. hazatért s főispán, majd főrendiházi tag lett. — 4. Mór, 1848—49.-i honvédtábornok (1811—1899.). Tagja volt az 1839—40.-i országgyűlésnek, majd az 1848.-i képviselőháznak, ahol a radikális ellenzékhez tartozott. 1848 őszén a Zrinyi-csapatot szervezte s Görgeyvel együtt Ozoránál elfogta a horvát sereget (okt. 7.). Azután a Muraközbe nyomult, de visszahivatott és visszavonulása közben Moórnál (decz. 29.) Jellachich legyőzte. 1849 ápr.-máj. leverte a szerb felkelőket s egész Pancsováig nyomult elő. Később azonban vissza kellett vonulnia Jellachich elől s le is mondott a vezérségről. A szabadságharcz után mint emigráns Angliában és Jersey szigetén tartózkodott. 1867 után hazatért s tagja lett a képviselőháznak. Pereat ! veszszük ! halálra ! Perecseny, kisközség Ungm., 2500 1. Pered, nagyközség Pozsonym., 3400 1. Pereda 1. Antonio de, spanyol festő (1599—1669.). Főműve: Az élet álma, a madridi San Pernando-akadémiában. — 2. José Mária de, spanyol regényíró (1834—1906). Pereg, nagyközség Pestm., 200. Peregriny János, az országgyűlési gyorsiroda másodfőnöke, a Szépművészeti Múzeum titkára, szül. Hajdú-Böszörményben. 1853. 1883—1889. a Zeneakadémia titkára volt. A jogi irodalom terén is működött, főleg mint törvénygyűjtemények szerkesztője. Perekop, város Oroszország Tauria kormányzóságában, a P.-i földszoroson, a mely Krim-félszigetet a szárazfölddel összeköti, 5500. Pere Lachaise (peer laseez), Páris egyik temetője; nevét Lachaise jezsuitától (1624—1709.), XIV. Lajos gyóntatójától kapta, a kinek háza helye és kertje 1804 óta köztemetőül szolgál; sok művészi síremlék díszíti. Peremptorius megszüntető, döntő, végleges. Perényi, magyar bárói család, melynek nevezetesebb tagjai: 1. Imre, nádor, István zempléni főispán fia. 1504. lett nádor, 1505. aláírta a nemzeti királyságot sürgető rákosi határozatot, de 1515. mégis hozzájárult az Ulászló és Miksa császár közt kötött egyezséghez, mely a kölcsönös örökösödést biztosította ; ezért a császártól római birodalmi herczegi czímet kapott. Megh. 1519. — 2. Péter, kanczellár, az előbbi fia (1502—1548.). 1519. koronaőr lett, előbb 212 Perényi