A Franklin kézi lexikona 3. Niczky-Zsuzsok (Budapest, 1912)
Sz - Szantorin - Szany - Szápáry család - Szapáryliget - Szaploncza - Szapolyai család - Szappan
Szantorin Szantorin (az ókori Thera), a Cykladok egyike, területe Therasia szigettel együtt 91 km 2, 15,000. Földje vulkanikus, körülötte, történeti időkben is (utoljára 1866—70.) több kisebb vulkáni sziget keletkezett. Szany, nagyközség Sopron m., 3200 1. Szápáry (muraszombati, szécsyszigeti és szápári), magyar grófi család. A család tekintélyének megalapítója Sz. Péter volt, ki négy évig sínylődött török rabságban s 1690. bárói czímet kapott. Fiai 1722. a grófi czímet szerezték meg. A család nevezetesebb tagjai: 1. Géza, fő udvarmester (1828—1898.). Részt vett a szabadságharczban, 1861. és 1865. Deákhoz csatlakozott, 1873—83. Fiume kormányzója volt — 2. Gyula, államférfi (1832—1905.). 1861. kezdte politikai pályafutását s a Deák-párt híve volt; Szlávy és Bittó kabinetjében 1873—75. belügyminiszter, Tisza Kálmán alatt pedig előbb pénzügyminiszter (1878— 87.), majd földmívelésügyi miniszter (1889— 90.) volt. Tisza visszalépése után miniszterelnök és belügyminiszter lett 1890.; 1892. lemondott. — 3. László, Sz. Géza fia, politikus, szül. Perkátán 1864.; 1903. rövid ideig Fiume kormányzója volt. — 4. Pál, az előbbi öcscse, szül. Budapesten 1873. Rövid ideig (1905 okt.—1906 márcz.) fiumei kormányzó volt; 1909. az újonnan alakult és csakhamar megszűnt keresztényszoczialista párt elnöke lett. Szapáryliget, nagyközség Arad m., 2800 . Szaploncza 1. a Tisza baloldali mellékvize , az Avas-hegységben ered és Sz. község mellett ömlik a Tiszába. — 2. nagyközség Máramaros m., 3500 1. Szapolyai (Zápolya), magyar főúri család, melynek tagjai már az Anjouk alatt országos szerepet játszottak, de óriási gazdagságukat és emelkedésüket Mátyás királynak köszönhették. Nevezetesebb tagjai: 1. György, szepesi gróf, János öcscse, ki a mohácsi csatában mint a magyar sereg egyik fővezére esett el. — 2. Imre, megh. 1487. Mátyás király gazdagon jutalmazta őt szolgálataiért; szepesi gróffá, Bosznia kormányzójává tette ; végül nádor volt (1485—87.). — 3. István, megh. 1499. Mátyás kiváló hadvezére volt s annak halálakor Ausztria kormányzója. Nagy része volt II. Ulászló megválasztatásában. 1492— 99. nádor volt. Egyik leánya, Borbála, Zsigmond lengyel király felesége lett. — 4. János, 1. János. — 5. János Zsigmond, 1. János Zsigmond. Szappan. Általánosságban így hívják az összes zsírsavas sókat, szűkebb értelemben pedig csak az olajsavnak, a palmitinsavnak és a stearinsavnak ismert oldható kálium- és nátriumsóit nevezzük Sz.-oknak. A káliumsók (káliszappanok) lágyak, mert ezek a zsírsavakban lévő glycerint is magukba zárják; ilyenféle, ú. n. kenő szappanokat jobbára csak orvosi czélokra szoktak használni. Ha ehhez a Sz.-hoz konyhasót adunk hozzá (kisózzuk), a káli- Sz.-ból nátron-Sz. lesz. A mosásra és mosdásra használt Sz.-ok mind a zsírsavaknak nátriummal való vegyületei. A Sz.-főzéshez régebben az iparos maga készítette a szükséges kálilúgot, még pedig úgy, hogy a fahamut égetett mészszel v. mésztejjel keverte és vízzel kilúgozta. A híres debreczeni és szegedi Sz.-hoz való nátriumot az Alföld egyes szikes területein lévő sziksóból nyerték. Ma már a Sz.-főzéshez való szódát és maró nátront gyárilag állítják elő. A Sz. hatása azon alapszik, hogy híg oldatban elbomlik és az alkali szabaddá lesz ; ez az alkali pedig leoldja a zsírokat s a piszkot a nélkül, hogy abban a híg oldatban a bőrt v. a tisztítandó szövetet, kelmét stb. megtámadná. A zsírsavas sók körülburkolják a feloldott zsír- és piszokrészecskéket, úgyhogy azok nem csapódhatnak újra le a rostokra. A mosáshoz lágy vizet kell használni, mert a vízben lévő mész-, magnesia- és vas-vegyületek a zsírsavakkal vegyülnek s oldhatatlan csapadékot képeznek ; ezért az ilyen ú. n. kemény vizet mosás előtt szódával, felforralással v. más úton előbb tisztítani, lágyítani kell. — Oldható szappanok előállítására az összes glyceridek alkalmasak. A belföldi nyersanyagok közül leginkább a faggyút használják Sz.-gyártásra, a külföldiek közül főkép a gyapotmag-, pálma-, kókusz-, dió- és pálmamag-olajat. A faggyút s más zsírokat mintegy öt órán át kell a lúggal főzni; már a gyártás ez első fokozatában is kevernek bizonyos pótlékokat az alapanyagokhoz, kivált fenyőgyantákat, melyekkel a Sz.-t tetszetősebbé, keményebbé teszik. A kisózás, azaz a konyhasóval való kezelés után előáll a szilárd, szinte kristályos színszappan ; ezt kevés vízben, néha alkoholban újra feloldják, az oldatot pedig mindaddig bepárologtatják, míg lehűlve megmerevedik. Minthogy ez lassan következik be, e közben csekély mennyiségű illatos anyagot, festéket, ásványolajat, glycerint stb. kevernek hozzá, gyakran csak azzal a czéllal, hogy a Sz. keménységét és súlyát e töltőanyagokkal növeljék. 100 kg. zsírból 135—145 kg. kemény szemcsés Sz. készül, de ily töltőanyagok túlságos hozzáadása által 150—165 kg. is. kpipere-Sz.-okat a legtisztább faggyúból és pálmamag-zsírból készítik, még pedig úgy, hogy 5—8% víznél többet ne tartalmazzanak. 577 (Idegen szavak, melyek nincsenek meg Sz alatt, S alatt keresendők.) IH 19 578 Szappan