A Franklin kézi lexikona 3. Niczky-Zsuzsok (Budapest, 1912)
W - Wieliczka - Wien - Wien Wilhelm - Wiener Wald - Wienlawski Henri - Wienlawski Josef - Wiesbaden - Wight - Wilamowitz-Möllendorf Ulrich - Wilbrandt Adolf - Wilczek Johann - Wildbad - Wilde Oskar O'Flahertie Wills - Wildenbruch Ernst - Wildungen - Wilhelmshaven - Wilhelmshöhe - Winckelmann Johann Joachim - Windelband Wilhelm - Windhuk - Windisgraetz család
Wieliczka művészi, könnyed nyelv és kitűnő verselés jellemzi. Egy ideig érzéki, ledér hangon írt, de ez irányával hamar szakított. Mint műfordító egyike volt a legjobbaknak, folyóiratai is (Teutscher Merkur, Neuer Teutscher Merkur) nagy hatással voltak korukra. Wieliczka, 1. Wielicska, Wien, 1. Bécs. Wien, Wilhelm, német fizikus, szül. Gaffkenben 1864. Röntgen utóda a würzburgi egyetemen. Nevezetesek a hydrodynamikáról szóló könyve, munkálatai a sugárzás elméletéről, a fényelhajlásról és az optika számos más problémájáról. 1912. Nobel-díjat kapott. Wiener Wald (Bécsi erdő), az osztrák Mészkő-Alpesek északkeleti nyúlványát alkotó középhegység Alsó-Ausztriában. Bécsnél végződik, a Kahlenbergben. **Stv. * Wieniawski 1. Henri, lengyel hegedűművész (1835—1880.). Híres hangversenydarabokat szerzett. — 2. Josef, az előbbi öcscse, zongoraművész, szül 1837. Számos zongoradarabot szerzett. Wiesbaden, város Poroszország Hessen-Nassau tartományában, közel a Rajnához a Taunus-hegy tövében, 109,000. Sós hőforrásai miatt világhírű fürdőhely. 1866-ig a nassaui fejedelmek székhelye volt. Wight (vájt), az angol Hampshire grófsághoz tartozó sziget a La Manchecsatornában, területe 378 km 2, 83,000. Enyhe éghajlata miatt kedvelt tengeri fürdő; főhelye Newport. Wilamowitz-Möllendorf, Ulrich, báró, német filológus, a berlini egyetem tanára, szül. Markowitzban 1849. Főművei : Einleitung in die attische Tragödie; Homerische Untersuchungen; Aristoteles und Athen. írt görög irodalomtörténetet, fordított görög tragédiákat stb. Wilbrandt, Adolf, német drámaíró (1837—1911.); 1881—87. a bécsi Burgszínház igazgatója volt. Jelesebb művei : Anna und Messalina, Der Meister von Palmyra, Die Tochter des Herrn Fabricius. " Wilczek, Johann, gróf, szűk 1837. Ő fedezte 1872. a Payer-Weyprecht expedíczió költségeit s róla nevezték el a Ferencz József-föld egy részét. Wildbach, város Württemberg királyságban, 4000. Hőforrásai rheuma ellen használnak. Wilde (vájld), Oskar O’Flahertie Wills, angol költő, szül. Dublinben 1856., megh. Párisban 1900., 1895. a közerkölcsiségbe ütköző vétség miatt két évi börtönre ítélték. Munkáiban szerette a különczködő témákat, de fényes stílusa és kivált drámáinak csillogó és elmés dialógusa nagy 925 közönséget szereztek neki. Főművei: The happy prince and other tales, elbeszélésgyűjtemény; The picture of Dorian Uray, regény, legkiválóbb alkotása; Lady Windermere’s fan, A woman of no importance, Salome, drámák stb. De Profundis, önéletrajzi vallomások. Mint lírikus is számottevő és The Ballad of Reading Goal cz. verse méltán lett híressé. Wildenbruch, Ernst, német költő (1845—1909.). Katonatiszt, majd hivatalnok volt a német külügyminisztériumban. Nagyszámú, nagyobbrészt történeti drámát, vígjátékot, lírai verset, balladát, novellát, humoreszket stb. írt. Wildlingen, város Waldeck fejedelemségben, 4000. Vasas forrásai hólyagbajok ellen használnak. Wilhelmshaven, város Poroszország Hannover tartományában az Északi-tenger Jade-öble mellett, 35,000 t. Megerősített kikötője az észak-tengeri német flotta főállomása. Wilhelmshöhe, királyi várkastély Casseltól négy km-nyire, remek parkkal és vízesésekkel Előbb a hesseni fejedelmek nyaralója volt, 1870 szept 5—1871 márcz. 19. H. Napóleon itt volt fogságban. Winckelmann, Johann Joachim, német archeológus (1717—1768.). 1755-től fogva Rómában tartózkodott, hol a kath. hitre tért és a műemlékek felügyelője lett. Egy utazása alkalmával Triesztben rablógyilkosság áldozata lett. Főműve: Geschichte der Kunst des Altertums, melynek igen nagy része volt abban, hogy a múlt század második felében a művészek ismét az antik művészet alkotásait kezdték utánozni. Windelband, Wilhelm, német filozófus, szü. Potsdamban 1848. Egyetemi tanár volt Zürichben, Freiburgban, Strassburgban, 1903 óta Heidelbergben. Főleg etnikával és filozófiatörténettel foglalkozik. Windhuk (Windhoek), Német Délnyugat-Afrika fővárosa, a császári kormányzó székhelye. Windischgraetz, ősi stájer eredetű főúri család, mely 1804. herczegi czímet kapott. Nevezetesebb tagjai: 1. Alfred, herczeg, osztrák tábornagy (1787—1862.). Részt vett az 1813—14.-i háborúban. 1848 jún. leverte a prágai felkelést, majd 1848 okt. a bécsi forradalmat. 1848 decz. ő lett a hazánk ellen induló osztrák sereg fővezére. 1849 jan. ellenállás nélkül vonult be Pestre s onnan csak febr. végén távozott Kápolnánál visszaszorította a magyar sereget a Tisza mögé. A honvédsereg áprilisi győzelmei után visszahívták a fővezérségtől. — 2. Alfred, az előbbi unokája, szül. 1851. a W.család jelenlegi feje. 1893—95. 926 Windischefraetz