Gutenberg Nagy Lexikon, 1. kötet. A - Aiolok (Budapest, 1931)

A - Acheni béke - Aacheni kongresszus - Aacheni magyar kápolna és kincsek - Aachs - Aadalself - Aadorf - Aagesen - Aagesen, Svend - Aakjaer, Jeppe - Aakrefjord - A, al, all', alla

AACHENI BÉKE — A, AL, ALL’, ALLA főleg Tintoretto voltak ideáljai. Fénykora 1601-től kezdődik, midőn II. Rudolf császár szol­gálatába lép. Igen termékeny mester volt, aki­nek vallásos tárgyú festményein és képmásain kívül főleg erősen olaszos jellegű, sokszor ero­tikus mitológiai képei feleltek meg a császári udvar és általában a kor ízlésének. éber l. Aacheni béke, az első 1668 máj. 2-án XIV. Lajosnak Spanyolország ellen viselt háború­ját, az ú. n. devolúciós­ háborút, a második 1748 okt. 18. az osztrák örökösödési háborút fejezte be hat havi tárgyalás után. Az aláíró hatalmak elismerik a pragmatica sanctiót, Poroszország jogát Szilézia és Glatz birtoká­hoz, megújítják az 1713-i asiento-szerződés ér­vényét és Angliában a protestáns dinasztia elismerését. Fülöp spanyol herceg megkapja Parmát, Piacenzát és Guastallát. Aacheni kongresszus, 1818 szept. 30—nov. 21-ig, a Szent Szövetség első kongresszusa, ame­lyen Franciaország csatlakozása fejében elérte, hogy a szövetségesek visszavonták csapataikat Franciaország területéről és a még fizetendő hadi­sarcot 265 millió frankra csökkentették, Orosz­ország, Ausztria, Poroszország és Anglia pedig titkos j­egyzőköny­vben egymás támogatására kö­telezték magukat új francia forradalom esetére. Aacheni magyar kápolna és kincsek. Aachen a középkor egyik legnépszerűbb búcsújáró helye, ahova különösen a XIII—XIV. században a magyarok is nagy számban özönlöttek; volt év, amikor hazánkból ötezer zarán­dok kereste fel. Ezért Nagy Lajos király 1364—1367 között a székesegyház mellé Sz. László tiszteletére pompás kápolnát építtetett, nagyszerűen felsze­relte, fenntartására s papjai fizetésére jelentékeny alapítvá­nyokat tett. Különösen értéke­sek voltak a kápolna ötvöstár­gyai s díszes egyházi öltözetei. A kápolna már eltűnt , helyére a XVIII. században újat építet­tek, ellenben még megvan a Nagy Lajos címeréről felismer­hető ezüsttárgyak egy része : három gótikus ereklyetartó (Szt. István, Imre és László ereklyéi számára), két gyer­tyatartó, két pár címeres palást­csat, két igen díszes, nagy övcsat és három szentkép, zománcos ezüst háttérrel, hasonló keretekben. Mind e műtárgyak a XIV. századi virágzó magyar Nagy Lajos ereklyetartója Aachenban ötvösség számottevő alkotásai és beletartoznak az ezüstműveknek Nagy Lajos király udvará­val kapcsolatban álló csoportjába. Egy darab kivételével már valamennyi többször ki volt állítva Budapesten, legutóbb az ezredéves ki­állítás alkalmából. Az 1930-ban Budapesten tartott nagy Szent Imre-ünnep alkalmával Sz. Imre-ereklyéket hozott vissza az aacheni apát (fsz. püspök) Székesfehérvár és a Budapesten építendő ciszt. Szent Imre-templom kincséül. Irodalom. A magij. történeti ötvösműkiáll. lajstroma (1884. II. ter.). — Hampel J., Ötvösművek N. Lajos korából. (Arch. Ért., új f. VIII. k.). — Kárász L., Az aacheni magyar kápolna ötvösművei. U. o., új f. XII.). — Bock, Fr. Die Geschenke Ludwigs d. Grossen zu Aachen. (Mitteilungen der Centralcommission, 1862.) — Kettel, Die Heiligthümer der Stiftskirche z. Aachen. (1874.) — Reumont, Die ungar. Metall­werke im Aachener Münsterschatz. (1881.) varjúé. Aachs (Aáts), lásd : Ács Mihály. Aadalself (ejtsd: ódálself), délnorvégiai folyó. A számtalan vízeséssel és rohanóval futó fo­­lyónak 45.000 lóerőnyi vízierejéből eddig ipari célokra 21.500 lóerőt használnak ki. kéz n. Andorf, svájci falu Thurgau kantonban, a st.­­gallen—winterthuri vasútvonal mellett, (1920) 3000 lak. Jelentékeny gyapotipara van. Aagesen (ejtsd : agesen) Andreas, dán jogtu­dós, szül. 1826-ban, meghalt 1879-ben. Magán-, kereskedelmi és tengerjogi műveket írt. Aagesen Svend, latin nevén Sveno Agonis, a legrégibb dán krónikaíró, a XII. század végén. Dánia történetét Kr. u. 300-tól 1185-ig írta meg Compendiosa historia regum Daniae a Skidldo ad Canutum VI. című krónikájában, latin nyelven. Aakjaer (ejtsd : akjer) Jeppe, dán költő és író, szül. 1866 szept. 10-én Aakjaer-tanyán, Horsens mellett, Jütlandban, megh. u. o. 1930 ápr. 22-én. Szülőföldje paraszti népének életét festi eredeti, tősgyökeres, zamatos nyelven és biztos, éles vo­násokkal. Legszebb prózai művei közül megem­­lítendők a Vadmelsfolk (Darócos emberek, 1900), Frandboer (A franciak, 1901), Vredens Born (A harag gyermekei, 1904), Hvor Bonder bor (Ahol parasztok laknak, 1908), Arbejdets Glaede (A munka öröme,1914), Hvor der ergjaerende Kraef­­ter (Ahol az erők erjedeznek, 1916). Verses kö­tetei közül : Fri Felt (Szabad mező, 1905), Rü­gens Lange (A rozs dalai, 1906), Den Sommer og den Eng (A nyár és a mező, 1910). Színpadi munkái : Livet van Hegnsgaard (Az élet H.-on, 1907) és Naar Bonder elsker (Parasztszerelem, 1911). Összegyűjtött műveit 1928-ban adták ki Kopenhágában. mezey d. Aakrefjord, lásd : Hardangerfjord. A, al, all’, alla (olasz), zenei kifejezésekben : a due: ketten, a tempo: az eredeti időmérték szerint, al fine : végig, alla marcia : induló­­szerűen ... stb. siklós a. 1*­ 6

Next