Gutenberg Nagy Lexikon, 1. kötet. A - Aiolok (Budapest, 1931)
A - Acheni béke - Aacheni kongresszus - Aacheni magyar kápolna és kincsek - Aachs - Aadalself - Aadorf - Aagesen - Aagesen, Svend - Aakjaer, Jeppe - Aakrefjord - A, al, all', alla
AACHENI BÉKE — A, AL, ALL’, ALLA főleg Tintoretto voltak ideáljai. Fénykora 1601-től kezdődik, midőn II. Rudolf császár szolgálatába lép. Igen termékeny mester volt, akinek vallásos tárgyú festményein és képmásain kívül főleg erősen olaszos jellegű, sokszor erotikus mitológiai képei feleltek meg a császári udvar és általában a kor ízlésének. éber l. Aacheni béke, az első 1668 máj. 2-án XIV. Lajosnak Spanyolország ellen viselt háborúját, az ú. n. devolúciós háborút, a második 1748 okt. 18. az osztrák örökösödési háborút fejezte be hat havi tárgyalás után. Az aláíró hatalmak elismerik a pragmatica sanctiót, Poroszország jogát Szilézia és Glatz birtokához, megújítják az 1713-i asiento-szerződés érvényét és Angliában a protestáns dinasztia elismerését. Fülöp spanyol herceg megkapja Parmát, Piacenzát és Guastallát. Aacheni kongresszus, 1818 szept. 30—nov. 21-ig, a Szent Szövetség első kongresszusa, amelyen Franciaország csatlakozása fejében elérte, hogy a szövetségesek visszavonták csapataikat Franciaország területéről és a még fizetendő hadisarcot 265 millió frankra csökkentették, Oroszország, Ausztria, Poroszország és Anglia pedig titkos jegyzőkönyvben egymás támogatására kötelezték magukat új francia forradalom esetére. Aacheni magyar kápolna és kincsek. Aachen a középkor egyik legnépszerűbb búcsújáró helye, ahova különösen a XIII—XIV. században a magyarok is nagy számban özönlöttek; volt év, amikor hazánkból ötezer zarándok kereste fel. Ezért Nagy Lajos király 1364—1367 között a székesegyház mellé Sz. László tiszteletére pompás kápolnát építtetett, nagyszerűen felszerelte, fenntartására s papjai fizetésére jelentékeny alapítványokat tett. Különösen értékesek voltak a kápolna ötvöstárgyai s díszes egyházi öltözetei. A kápolna már eltűnt , helyére a XVIII. században újat építettek, ellenben még megvan a Nagy Lajos címeréről felismerhető ezüsttárgyak egy része : három gótikus ereklyetartó (Szt. István, Imre és László ereklyéi számára), két gyertyatartó, két pár címeres palástcsat, két igen díszes, nagy övcsat és három szentkép, zománcos ezüst háttérrel, hasonló keretekben. Mind e műtárgyak a XIV. századi virágzó magyar Nagy Lajos ereklyetartója Aachenban ötvösség számottevő alkotásai és beletartoznak az ezüstműveknek Nagy Lajos király udvarával kapcsolatban álló csoportjába. Egy darab kivételével már valamennyi többször ki volt állítva Budapesten, legutóbb az ezredéves kiállítás alkalmából. Az 1930-ban Budapesten tartott nagy Szent Imre-ünnep alkalmával Sz. Imre-ereklyéket hozott vissza az aacheni apát (fsz. püspök) Székesfehérvár és a Budapesten építendő ciszt. Szent Imre-templom kincséül. Irodalom. A magij. történeti ötvösműkiáll. lajstroma (1884. II. ter.). — Hampel J., Ötvösművek N. Lajos korából. (Arch. Ért., új f. VIII. k.). — Kárász L., Az aacheni magyar kápolna ötvösművei. U. o., új f. XII.). — Bock, Fr. Die Geschenke Ludwigs d. Grossen zu Aachen. (Mitteilungen der Centralcommission, 1862.) — Kettel, Die Heiligthümer der Stiftskirche z. Aachen. (1874.) — Reumont, Die ungar. Metallwerke im Aachener Münsterschatz. (1881.) varjúé. Aachs (Aáts), lásd : Ács Mihály. Aadalself (ejtsd: ódálself), délnorvégiai folyó. A számtalan vízeséssel és rohanóval futó folyónak 45.000 lóerőnyi vízierejéből eddig ipari célokra 21.500 lóerőt használnak ki. kéz n. Andorf, svájci falu Thurgau kantonban, a st.gallen—winterthuri vasútvonal mellett, (1920) 3000 lak. Jelentékeny gyapotipara van. Aagesen (ejtsd : agesen) Andreas, dán jogtudós, szül. 1826-ban, meghalt 1879-ben. Magán-, kereskedelmi és tengerjogi műveket írt. Aagesen Svend, latin nevén Sveno Agonis, a legrégibb dán krónikaíró, a XII. század végén. Dánia történetét Kr. u. 300-tól 1185-ig írta meg Compendiosa historia regum Daniae a Skidldo ad Canutum VI. című krónikájában, latin nyelven. Aakjaer (ejtsd : akjer) Jeppe, dán költő és író, szül. 1866 szept. 10-én Aakjaer-tanyán, Horsens mellett, Jütlandban, megh. u. o. 1930 ápr. 22-én. Szülőföldje paraszti népének életét festi eredeti, tősgyökeres, zamatos nyelven és biztos, éles vonásokkal. Legszebb prózai művei közül megemlítendők a Vadmelsfolk (Darócos emberek, 1900), Frandboer (A franciak, 1901), Vredens Born (A harag gyermekei, 1904), Hvor Bonder bor (Ahol parasztok laknak, 1908), Arbejdets Glaede (A munka öröme,1914), Hvor der ergjaerende Kraefter (Ahol az erők erjedeznek, 1916). Verses kötetei közül : Fri Felt (Szabad mező, 1905), Rügens Lange (A rozs dalai, 1906), Den Sommer og den Eng (A nyár és a mező, 1910). Színpadi munkái : Livet van Hegnsgaard (Az élet H.-on, 1907) és Naar Bonder elsker (Parasztszerelem, 1911). Összegyűjtött műveit 1928-ban adták ki Kopenhágában. mezey d. Aakrefjord, lásd : Hardangerfjord. A, al, all’, alla (olasz), zenei kifejezésekben : a due: ketten, a tempo: az eredeti időmérték szerint, al fine : végig, alla marcia : indulószerűen ... stb. siklós a. 1* 6