Gutenberg Nagy Lexikon, 1. kötet. A - Aiolok (Budapest, 1931)

A - Ágostonfalva - Ágostonlak - Ágostonrendi kanonokok - Ágostonrendi szerzetesek - Ágostyán - Ágota - Ágota - Ágotha Imre - Ágotha János - Agoult, Marie Catherine Sophie

Bihar vm. kormánybiztosa lett. 1919-ben a Berinkey-kormányban belügyi államtitkár, a budapesti egyetem tanára, majd külügyi nép­biztoshelyettes, a fővárosi Munkás- és Katona­­tanács elnöke. 1919 júl. 31-én a Peidl-kormány külügyminisztere lett. 1919 nov. 15-én letartóz­tatták, 1920 dec. 18-án halálra ítélték, de 1922 februárjában mint cserefogoly Moszkvába ke­rült. 1924-től Londonban és Párisban élt. 1906 óta a Népszava, 1909 óta a Világ belső munka­társa, cikkei ezeken kívül számos folyóiratban jelentek meg. Munkái a magánjog, sztrájkjog köréből vannak, megírta a magyar világi nagy­birtok történetét. (Gulyás Pál: Magyar életrajzi lexikon). török p. Ágostonfalva, most Agostin néven Romániá­hoz tartozó község Nagy-Küküllő vm.-ben, Az Olt É-i kanyarodójánál. Juhtenyésztés, föld­művelés, erdőgazdaság. A község fölött a Monasztéria hegyen állt egy gazdag, szép kalu­­gyer kolostor, melyet Bukov tábornok rombolt le Mária Terézia idejében. p.­ormós I. Agostonlak, most Závodka néven Csehszlová­kiához tartozó község a régi Gömör-Kishont közig, egyesített vármegyében. Agostonrendi kanonokok. Szent Ágoston hip­­pói püspök papjaival együtt lakott és étkezett s azt követelte, hogy magánvagyonuk élvezetéről lemondjanak, de szerzetesi fogadalmat nem tétetett velük, úgy hogy ez az együttélés szer­zetesrendnek nem nevezhető ; a vandálok be­törése az együttélésnek is véget vetett. Az 1059-iki és 63-iki római zsinatok a kanonokok­nak az együttélést szigorú törvényként írja elő s komolyan inti őket a magánvagyonról való lemondásra. Azok a káptalanok, melyek ezt az életmódot elfogadták, ezt szent Ágoston rendszabályának nevezték, utóbb szerzetesi fo­gadalmat is tettek, így keletkezett a szent Ágostonról nevezett­­­anonok-rend. Ilyenek a lateráni kanonokok, a premontrei kanonokok, a klosterneuburgiak, huszár e. Ágostonrendi szerzetesek. A XII. sz.-ban a Szent Ágoston-rendi kanonokok szabályzatát több, egymástól függetlenül élő remete-társulat elfogadta, ezeket IV. Sándor 1256-ban mind egyesítette Szent Ágoston remetéinek rendje néven, bár az egyesítés után többé nem éltek remete életet. A Szent Ágoston rendi kanonokok tiltakoztak az elnevezés ellen, az erről való vitatkozást IV. Sixtus 1472-ben eltiltotta. Az Ágostonrendi szerzetesek koldulórend éi pedig kétfélék : sarusak és sarutlanok. A sarusak fekete csuhát hordanak bőrövvel s hegyes kapuciummal (csuklyával), házon kívül kala­pot és sarut. Ennek a rendnek az előjoga, hogy a pápa sekrestyése (felszentelt püspök) ebből a rendből vétetik. Az általános rendfőnököt a 12 évenként tartott káptalanon választják, a rend 4 tartományra (olasz, francia, német, spa­nyol) oszlik, az egyes rendházak élén a prior áll, a rendtagok részben papok, részben laikus frá­terek. Ehhez a rendhez tartozott Luther Márton is. A rendnek a XIV. sz.-ban Budán is volt Szent István első vértanúról elnevezett rend­háza, ez a török hódoltság alatt elpusztult . 1770-ben az Ország­úton ismét felépült, II. Jó­zsef alatt a ferencrendiek kapták meg. A ma is adományozni szokott c. prépostságok közt ágostonrendi volt a pápóci. A pécsi Szent Ágoston-plébánia és az esztergomvármegyei dághi plébánia is ágostonrendi kolostorok voltak. A sarutlanok szigorúbb rendszabálya 1588-ban Spanyolországban lépett életbe, 1626-ban épült a bécsi kolostor, amelynek a híres Abraham­a Santa Clara is tagja volt. A rendnek női ága, valamint harmadrendje is van, szentjei közül nevesebbek tolentinói Miklós, facundói János, villanovai Tamás, montefalconei Klára, lüttichi Julianna ; a rendből kikerült tudósok : Colonna Aegidius, Rocca Angelo stb., a wittenbergi egye­temet is ők alapították. huszár e. Ágostyán, kisk. Komárom vm. tatai j.-ában, 600 német lak. U. p. Baj, vasútállomás Tata- Tóváros. A XIV. sz.-ban már fennállt, 1446-ban a Rozgonyi családé. A törökök elpusztították s 1731-ben néptelen volt. Az Esterházyak birtoka. Ágota (gör.), női név, a. m. a jóságos. Napja: febr. 5. Ágota, állítólag Szent István leánya, akit a dánok inváziója elől Szent István esztergomi udvarába menekült angolszász hercegek egyike, Eduard vagy Edmund feleségül vett. takáts gy. Agotha Imre, festő és rajzoló, szül. 1860 aug. 8-án Déván. Rajztanár volt Kassán, majd Budapesten. A XIX. sz. utolsó negyedében megjelent illusztrált munkákban sűrűn talál­kozunk rajzaival. éber l. Agotha János, festő, szül. 1808 febr. 29-én Tordán, m­egh. 1880 ápr. 28-án Nagyszeben­ben. Életének nagy részét Nagyszebenben töl­tötte, ahol rajztanár volt és főleg arcképeket festett a kor átlagos stílusában. éber J. Agoult (ejtsd: águl) Marie Catherine Sophie Comtesse de De Flavigny vicomte leánya, írói álneve Daniel Stern. Szül. 1805 dec. 31-én Majna-Frankfurtban, megh. 1876 márc. 5-én Párisban. 1827-ben ment nőül D'Agoult gróf­hoz, de különösen akkor vált ismertté, mikor elhagyta férjét s életét Liszthez kötötte. Erről

Next