Gutenberg Nagy Lexikon, 4. kötet. Anyai örökség - Babilonia (Budapest, 1931)
A - Argenteus codex - Argenti Döme - Argenti, Giovanni - Argentina
257 ARGENTEUS CODEX — ARGENTINA 258 partján, vasút mellett, (1921) 32.173 lak. Bort és főzeléket termel, fémáru- és óragyára van. 656-ban kolostort alapítottak a város helyén, amelyből ma csak a XIII. században épült templom áll fönn. p.ormós. Argenteus codex (ezüst kézirat) az upsalai könyvtár bíborszínű pergamentre írt híres kézirata, amely végig ezüsttel van írva és gazdagon aranyozott iniciálékkal díszítve. Tartalmazza lílfilas gót bibliafordításának jelentékeny töredékét. A kézirat 187 levél, eredetileg mintegy 330 levélnyi lehetett. Kora az V—VI. századra tehető. A XVI. században bukkan fel a Ruhr melletti Werden bencés kolostorában. Innen kerül a 30 éves háború alatt Prágába, majd 1648-ban Stockholmba. 1653-ban Hollandiába kerülvén, De la Gardie svéd gróf megveszi, ezüsttáblákba kötteti és Krisztina svéd királynőnek ajándékozza. Krisztina adta végül is a kéziratot az upsalai egyetem könyvtárának. ASZTALOS M. Argenti Döme, homeopata orvos, szül. 1809- ben Vácott, megh. 1893-ban ugyanott. Orvosi oklevelét a budapesti egyetemen nyerte. Mint Hahnemann buzgó híve, megalapítója volt hazánkban a hasonszenvi gyógykezelésnek. Kiválóbb munkái : Különféle betegségek hasonszenvi gyógyítása (1847), Hasonszenvi gyógymód (1877-ben 7. kiad., németül is megj. 1860), Hasonszenvi utitárs (1863), antal J. Argenti (ejtsd : ardzsenti) Giovanni, modenai születésű jezsuita, 1583-ban lépett a rendbe és 1601-ben főnöke lett az osztrák tartománynak, majd a lengyel provincia vezetését vette át, így sokat érintkezvén magyarokkal, alaposan megismerte a magyar egyházi viszonyokat, amelyekről több jeles munkát is írt. Igen becses az a levele, amelyet 1603 nyarán a kolozsvári Báthory-egyetemnek az unitáriusok által való lerombolásáról s a jezsuiták kiűzéséről írt, vezesse. Argentina (Republica Argentina), délamerikai köztársaság. Területe 2,790.000 km 2. Felszíne: Argentina az Andok, a Patagoniai magasföld, a pampák, a Sierra de Cordoba és a Braziliai magasföld nyúlványain fekszik. A 3315 km hosszú Argentínai Andoknak a 38°—32° déli szélesség között, a határon a Tinguirica (4778 m), Maipu (5834 m), San José (5532 m), Tupungato (6710 m), Juncal (6208 m) a legmagasabb csúcsai ; teljesen Argentína területén fekszik a 7039 m magas Aconcagua. A 32° déli szélességtől északra vannak a Cerro del Mercedario (Lingua 6800 m), a Llullaillaco (6600 m) és a Locompa (6080 m) vulkánok. Az Aconcaguától északra az Eleandok meridionálisan elágaznak. Közöttük és a főlánc között fekszik a törmelékkel borított Juca síkság (3200 m). A déli szélesség 24°-ától észak felé a sivatagos, sógazdag Puna de Atacama következik. A pampákból emelkednek ki az ú. n. pampai Sierrák és pedig keleten az Eleandokhoz csatlakozva a Sierra Aconquija (4650 m), az ércben gazdag Sierra Famatina (6020 m), Sierra Huerta (2500 m) stb., távolabb a Sierra de Cordoba és a Sierra de San Luis rendszere. Ezután kelet felé a pampák, az Argentinára legjobban jellemző felszín következik. Átlag 100—400 m magasságban fekvő löszös, agyagos sztyep, eltűnő és földalatti vízfolyásokkal, sós és édesvízű mocsarakkal. A pampákhoz északnak csatlakozó Chaco bokros-erdős vidéke pampatalaj, amelyet az elborító folyóhordalékok fekete földdé változtattak. Argentína északkeleti részét a Brazíliai magasföld nyúlványai (Sierra Misiones) borítják, előttük Entre Rios és Corrientes tartományokban . Az ezüstbiblia egy lapja kisebbítve IV. kötet