Gutenberg Nagy Lexikon, 5. kötet. Babilonia vallása - Bern (Budapest, 1931)

B - Bacher Simon - Bach-huszárok - Bach-korszak - Bachmann Károly - Bachmut - Bachnea - Bachó István, dezséri - Bachofen, Johann Jakob - Bachtiarok - Bachur

27 BACHER — BACHUR Szegeden volt segédrabbi, a boszniai okku­­páció alatt tábori lelkész, majd az 1877-ben megnyílt Országos Rabbiképző Intézeten lett tanár, 1907 óta igazgató, hol 36 évig működött. A héber és arab tudományok egyik legjelesebb művelője és kiváló bibliatudós volt. Irodalmi munkássága igen nagy. 65 önálló művet írt, 751 közleményt tett közzé; a Magyar Zsidó Szemlének megalapítója és első szerkesztője volt. FRIEDMAN D. Bacher Simon, héber író, szül. 1853 febr. 1-én Liptószentmiklóson, megh. 1891 nov. 9-én Budapesten. Hitközségi jegyző és iskolaigaz­gató volt szülővárosában, végül a pesti hitköz­ség pénztárnoka. Héberre fordította Kölcsey, Petőfi, Vörösmarty, Eötvös­ és Arany verseit, Lessing Bölcs Nátánját. Összegyűjtött mű­veit fia, Bacher Vilmos adta ki három kötet­ben. FRIEDMAN D. Bach-huszárok, nálunk a Bach-korszakban (1850—1859) hazánkban szolgáló cseh és német beamtereknek gúnyneve volt, akik felsőbb ren­deletre 1852-től fogva ünnepélyes alkalmakkor magyar ruhában tartoztak járni, takáts gy. Bach-korszak, az 1850-től 1859-ig terjedő időszak hazánkban, így nevezzük az elnyoma­tásnak ezt a korszakát báró Bach Alexander osztrák belügyminiszterről, aki arra vállalko­zott, hogy az egységes osztrák császári biro­dalmat az 1849 márc. 4-iki császári rendeletnek megfelelően abszolutisztikus hatalommal fogja megszervezni. Ez a kormányzati rendszer együtt járt Magyarország teljes beolvasztásá­val. Magyarországot feldarabolták, tőle Er­délyt, a Temesvidéket és Horvátországot el­szakították s ez utóbbival a szintén elszakított Pozsega, Verőce és Szerém megyéket s a Mura­közt egyesítették ; a megcsonkított Magyar­­országot öt kormánykerületre (Pest-Buda, Pozsony, Sopron, Kassa, Nagyvárad) osztották. Behozták a dohánymonopóliumot, a fogyasz­tási adókat és a bélyegilletéket. Magyarország és Ausztria között a vámvonalat megszüntet­ték. A demokrácia ürügye alatt az alsóbb osztályokat a felsőbbekkel szemben pártolták. A jobbágyok felszabadítását, az ősiség eltör­lését, a közteherviselést s a törvény előtti egyen­lőséget életbeléptették. A magyar magánjogot hatályon kívül helyezték s az osztrák polgári törvénykönyvet hozták be. Az önkormányzat megszűnt. Minthogy Bach rendszere ellen a konzervatívok is állást foglaltak, Bach 1850- ben engedélyt adott báró Kemény Zsigmond­­nak a Pesti Napló szerkesztésére, abban a reményben, hogy a lap a kormányzat eszméit az arisztokrácia körében megismerteti. A kül­föld és főképpen Anglia megnyugtatása céljá­ból íratta Bach 1857-ben a Rückblick auf die jüngste Entwicklungsperiode Ungarns c. köny­vet (kék­ könyv), melyben a valót elferdítve, dicsekedve sorolja fel kormányzatának Ma­gyarországra gyakorolt jótékony hatását. A ma­gyarság passzív reszisztenciája, a külpolitikai vereségek (1854—56-iki krimi háború, 1859-iki olasz háború, Lombardia elvesztése). Széchenyi válasza (Blick auf den anonymen Rückblick), melyben a Bach-rendszer fonákságait az egész világ előtt nevetségessé tette , megpecsételték Bach bukását. Kitűnt, hogy a népek elnyomá­sára alapított kormányrendszer nem lehet alkalmas a birodalom erőinek összefogására. Az uralkodó 1859 aug. 21-én elbocsátotta Bachot s az egységes birodalmat alkotmányos alapon kísérelte meg fentartani. Irodalom. Id. Szinnyei József: Bach-korszak 1849— 1851. (1908—1909); U. a.: Naplójegyzetek 1853 márc. 1-től ápr. 30-ig (1913) ; Wertheimer Ede: Gróf Andrássy Gyula élete és kora (I. k. 4. fej., 1910) ; Berzeviczy Albert: Az abszolutizmus kora Magyar­­országon (I. és II. k.). TAKÁTS GY. Bachmann Károly, magyar festő, szül. Budapesten 1874 jún. 8-án, megh. 1924 dec. 20-án Újpesten. Szülővárosában és Párisban végezte tanulmányait, azután Újpesten le­telepedve, főleg aprólékos gonddal megfes­tett kisméretű csendéletképekkel tette nevét ismertté. szentiványi gy. Bachmut, Artemovszk ukrajnai város régi neve, lásd : Artemovszk. Bachnea, a most Romániához tartozó Bonyh­a régi kiskükü­llővm.-i község mai neve. Bachó István (Dezséri), festő, szül. 1890 nov. 15-én Örményben. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadarnak volt tanít­ványa. Az utóbbi években sűrűn szerepel a Műcsarnok tárlatain. éber l. Bachofen Johann Jakob, német jogtörténész, szül. 1815 dec. 22-én Baselban, megh. 1887 nov. 25-én u. o. Das Mutterrecht, Stuttgartban megjelent legjelentősebb könyvében az össze­hasonlító jogtudomány alapját vetette meg és új szempontból, az anyai jogok, a nőnek, mint a család fejének figyelembevételével tárgyalta a társadalom fejlődésének történetét. Megjelen­tek még különböző római jogi és művelődés­­történeti munkái. sándorfi d. Bachtiarok, perzsa hegyi nép Keletturisztán felföldjén, északra Kuzisztántól, mohammedá­­nok, az újperzsával rokon kurd nyelvet beszé­lik, félnomádok, állattenyésztők és élénk keres­kedést űznek dohánnyal és más termékekkel. Vendégszeretők, de rablók és kegyetlenek ; a vérbosszú még általános köztük: haász­i. Bac­ur, héber szó, ifjút jelent, nőtlen em- 28

Next