Gutenberg Nagy Lexikon, 5. kötet. Babilonia vallása - Bern (Budapest, 1931)
B - Bacher Simon - Bach-huszárok - Bach-korszak - Bachmann Károly - Bachmut - Bachnea - Bachó István, dezséri - Bachofen, Johann Jakob - Bachtiarok - Bachur
27 BACHER — BACHUR Szegeden volt segédrabbi, a boszniai okkupáció alatt tábori lelkész, majd az 1877-ben megnyílt Országos Rabbiképző Intézeten lett tanár, 1907 óta igazgató, hol 36 évig működött. A héber és arab tudományok egyik legjelesebb művelője és kiváló bibliatudós volt. Irodalmi munkássága igen nagy. 65 önálló művet írt, 751 közleményt tett közzé; a Magyar Zsidó Szemlének megalapítója és első szerkesztője volt. FRIEDMAN D. Bacher Simon, héber író, szül. 1853 febr. 1-én Liptószentmiklóson, megh. 1891 nov. 9-én Budapesten. Hitközségi jegyző és iskolaigazgató volt szülővárosában, végül a pesti hitközség pénztárnoka. Héberre fordította Kölcsey, Petőfi, Vörösmarty, Eötvös és Arany verseit, Lessing Bölcs Nátánját. Összegyűjtött műveit fia, Bacher Vilmos adta ki három kötetben. FRIEDMAN D. Bach-huszárok, nálunk a Bach-korszakban (1850—1859) hazánkban szolgáló cseh és német beamtereknek gúnyneve volt, akik felsőbb rendeletre 1852-től fogva ünnepélyes alkalmakkor magyar ruhában tartoztak járni, takáts gy. Bach-korszak, az 1850-től 1859-ig terjedő időszak hazánkban, így nevezzük az elnyomatásnak ezt a korszakát báró Bach Alexander osztrák belügyminiszterről, aki arra vállalkozott, hogy az egységes osztrák császári birodalmat az 1849 márc. 4-iki császári rendeletnek megfelelően abszolutisztikus hatalommal fogja megszervezni. Ez a kormányzati rendszer együtt járt Magyarország teljes beolvasztásával. Magyarországot feldarabolták, tőle Erdélyt, a Temesvidéket és Horvátországot elszakították s ez utóbbival a szintén elszakított Pozsega, Verőce és Szerém megyéket s a Muraközt egyesítették ; a megcsonkított Magyarországot öt kormánykerületre (Pest-Buda, Pozsony, Sopron, Kassa, Nagyvárad) osztották. Behozták a dohánymonopóliumot, a fogyasztási adókat és a bélyegilletéket. Magyarország és Ausztria között a vámvonalat megszüntették. A demokrácia ürügye alatt az alsóbb osztályokat a felsőbbekkel szemben pártolták. A jobbágyok felszabadítását, az ősiség eltörlését, a közteherviselést s a törvény előtti egyenlőséget életbeléptették. A magyar magánjogot hatályon kívül helyezték s az osztrák polgári törvénykönyvet hozták be. Az önkormányzat megszűnt. Minthogy Bach rendszere ellen a konzervatívok is állást foglaltak, Bach 1850- ben engedélyt adott báró Kemény Zsigmondnak a Pesti Napló szerkesztésére, abban a reményben, hogy a lap a kormányzat eszméit az arisztokrácia körében megismerteti. A külföld és főképpen Anglia megnyugtatása céljából íratta Bach 1857-ben a Rückblick auf die jüngste Entwicklungsperiode Ungarns c. könyvet (kék könyv), melyben a valót elferdítve, dicsekedve sorolja fel kormányzatának Magyarországra gyakorolt jótékony hatását. A magyarság passzív reszisztenciája, a külpolitikai vereségek (1854—56-iki krimi háború, 1859-iki olasz háború, Lombardia elvesztése). Széchenyi válasza (Blick auf den anonymen Rückblick), melyben a Bach-rendszer fonákságait az egész világ előtt nevetségessé tette , megpecsételték Bach bukását. Kitűnt, hogy a népek elnyomására alapított kormányrendszer nem lehet alkalmas a birodalom erőinek összefogására. Az uralkodó 1859 aug. 21-én elbocsátotta Bachot s az egységes birodalmat alkotmányos alapon kísérelte meg fentartani. Irodalom. Id. Szinnyei József: Bach-korszak 1849— 1851. (1908—1909); U. a.: Naplójegyzetek 1853 márc. 1-től ápr. 30-ig (1913) ; Wertheimer Ede: Gróf Andrássy Gyula élete és kora (I. k. 4. fej., 1910) ; Berzeviczy Albert: Az abszolutizmus kora Magyarországon (I. és II. k.). TAKÁTS GY. Bachmann Károly, magyar festő, szül. Budapesten 1874 jún. 8-án, megh. 1924 dec. 20-án Újpesten. Szülővárosában és Párisban végezte tanulmányait, azután Újpesten letelepedve, főleg aprólékos gonddal megfestett kisméretű csendéletképekkel tette nevét ismertté. szentiványi gy. Bachmut, Artemovszk ukrajnai város régi neve, lásd : Artemovszk. Bachnea, a most Romániához tartozó Bonyha régi kisküküllővm.-i község mai neve. Bachó István (Dezséri), festő, szül. 1890 nov. 15-én Örményben. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadarnak volt tanítványa. Az utóbbi években sűrűn szerepel a Műcsarnok tárlatain. éber l. Bachofen Johann Jakob, német jogtörténész, szül. 1815 dec. 22-én Baselban, megh. 1887 nov. 25-én u. o. Das Mutterrecht, Stuttgartban megjelent legjelentősebb könyvében az összehasonlító jogtudomány alapját vetette meg és új szempontból, az anyai jogok, a nőnek, mint a család fejének figyelembevételével tárgyalta a társadalom fejlődésének történetét. Megjelentek még különböző római jogi és művelődéstörténeti munkái. sándorfi d. Bachtiarok, perzsa hegyi nép Keletturisztán felföldjén, északra Kuzisztántól, mohammedánok, az újperzsával rokon kurd nyelvet beszélik, félnomádok, állattenyésztők és élénk kereskedést űznek dohánnyal és más termékekkel. Vendégszeretők, de rablók és kegyetlenek ; a vérbosszú még általános köztük: haászi. Bacur, héber szó, ifjút jelent, nőtlen em- 28