Gutenberg Nagy Lexikon, 6. kötet. Bernád - Buber (Budapest, 1932)
B - Blaschke János - Blaschnek Sámuel Benjamin - Blasco Ibánez, Vicente - Blaşfalăul de jos - Blaşalăul de sus - Balsius, Johann Heinrich - Blaskó Mária - Blaskovics László
245 BLASCHKE — BLASKOVICS 246 1492 ápr. 4-én Konstanzban, megh. 1564 dec. 6-án Winterthurban. Még mint az alpisbachi bencés kolostor priorja, megismerkedett Luther irataival. 1525-ben konstanzi lelkésszé lett, majd Ulm, Esslingen, Augsburg, Lindau stb. ev. gyülekezeteit szervezte. Az egyháztörténelemben mint «Württemberg reformátora» ismeretes. rohoska J. Blaschke ,János, rézmetsző, szül. 1770 dec. 12-én Pozsonyban, megh. 1833 ápr. 11-én Bécsben. Igen nagy számmal készített illusztrációi közül kiemelendők a Hormayer Oesterreichischer Plutarchia számára készített rézmetszetű portréi, a Schiller, Wieland és Goethe műveit díszítő metszetek, valamint a magyar Hébé és Aurora zsebkönyvekben megjelent illusztrációi. éber L. Blaschnek Sámuel Benjamin, földmérő, szül éve ismeretlen, megh. 1854 nov. 21-én Pesten. Schediusszal együtt készített nevezetes térképe: Magyarország és részei új földabrosza 1:469.472 (Pest, 1832). Más munkái közül említendő : Buda-Pest tervrajza (1846), áll. térképészet Blasco Ibánez (ejtsd : iványeíd) Vicente, spanyol regényíró, szül. 1867 jan. 29-én Valenciában, megh. 1928 jan. 28-án Mentonban. Iránya naturalisztikus, szocialista és antiklerikális, mely radikális politikai célzattal egyesül. Antimonarchista érzülete miatt többször fogházba került és száműzték. Ententebarát irodalmi tevékenysége a háború alatt (Az apokalipszis négy lovasa 1916) nemcsak hírhez, de vagyonhoz is juttatta. Természeti táj- és jellemképeivel keltett először feltűnést : Arroz y tartam, Flor de Mayo (1905) és főleg a La Barraca (1898). Követték ezeket regényei, köztük a Zola hatására valló La Catedral (1903), a jezsuitaellenes El intruso. A felekezeti válaszfalakat ostromolják a Los muertos mandan és a Luna Benamor címűek. A német fordítások után magyarul is megjelentek : A vérző aréna és Az apokalipszis négy lovasa (ismert mozidarabok is). Körösi a Blaçfalaul de jós, a most Romániához tartozó Alsóbalázsfalva régi beszterce-naszódvm.-i község mai neve. Blasfalául de sus, a most Romániához tartozó Felsőbalázsfalva régi beszterce-naszódvm.-i község mai neve. Blasius Johann Heinrich, német természetvizsgáló, szül. 1809 okt. 7-én Eckerbachban, megh. 1870 máj. 26-án Braunschweigben, ahol 1836 óta a Carolinum természetrajztanára volt; később a botanikus kert és a természetrajzi gyűjtemény igazgatója. Nevezetesebb munkái : Fauna der Wirbeltiere Deutschlands (1857) és Die Wirbeltiere Europas (1840) ; ez utóbbit Kayserling gróffal együtt írta. Mind akettő alapvető klasszikus munka. Könyveinek szisztematikai és biológiai részét saját megfigyelései és vizsgálatai alapján írta meg. éltik gy. Blaskó Mária, írónő, szül. 1891 szept. 20-án Lugoson. A Szív c. újság munkatársa és kedvelt ifjúsági elbeszélő. Regényei: Országúton, A szeretet útja; ifjúsági elbeszélései : Két királyfi, Királyi sarj, Magyar Misi a vörös világban, Pedro, Pityu, Építsünk együtt stb. Blaskovics László, orvos, egyetemi tanár, szül. 1869-ben Rózsahegyen. 1905-ben magántanári képesítést nyert a szemészeti műtéttanból, 1907-ben az állami szemkórház igazgató-főorvosa lett. 1912 rendkívüli tanári címet kapott, 1921—25-ben a debreceni egyetemen a szemészeti tanszék vezetésével volt megbízva, 1928-ban a budapesti egyetemen a szemészet nyilvános rendes tanára lett. Számos tudományos dolgozata jelent meg, melyekben mintegy 20 új szemműtéti módszert ismer Blasco Ibánez Az «Aurora» címlapja. Blaschke János metszete