Gutenberg Nagy Lexikon, 7. kötet. Bubics - Combe-Capelle-i ősember (Budapest, 1932)
C - Ceglédbercel - Cégvezető - Céhbárca - Céhek - Cehul Silvaniei - Ceiba Gärtn. - Ceica - Cejador y Franca, Julio
Ceglédbercel, nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. monori.-ában, (1920) 3660 lak. Vasútállomása, postája, távírója van. Cégvezető, az a nő vagy férfi, aki a kereskedelmi üzlet főnökétől egyenesen cégvezetési meghatalmazást nyer, vagy akit határozottan annak nyilvánít, vagy arra hatalmaz fel, hogy cégét per procurat jegyezhesse. Jogköre ingatlanok elidegenítésére és megterhelésére külön felhatalmazás nélkül nem terjed ki. A cégvezetőt a cégjegyzékbe be kell jegyeztetni. SÁNDORFI D. Céhbárca, készpénz helyettesítésére szolgáló, a céhhel vonatkozásban levő alakban és anyagból készült fizetési eszköz segédek stb. számára, amelyet a céh később pénzre váltott be, így pl. még 1848-ban Szakolcán a kalapossegédek fekete selyemfilcből készített háromszögletes kalap alakú céhbárcákat kaptak a céh vörös viaszba préselt pecsétjével. palóczi e. Céhek (Zunft, Inning, Gild, Bruderschaft), a középkorban fennálló védelmi és vallásos emberbaráti egyesületekből keletkeztek, később ipari szakmánként tagolódtak , megteremtették, irányították, vezették a kézműipart és a kereskedelmet, ezeknek képviselői voltak és a külfölddel a kapcsolatot tartották. Közhatósági jellegüket és autonóm szervezetüket a céhlevél biztosította, ez szabályozta jogaikat és kötelességüket is. Később bizonyos mértékben országos, illetőleg városi intézménnyé fejlődtek. Élükön a céhmester, az atyamester állott, közösen végezték az anyagbeszerzést, közös eladóhelyeket létesítettek, védekeztek a hatóságokkal szemben, ellenőrizték a kézműiparosokat és vigyáztak a fogyasztóközönség érdekeire. Korlátozták és megállapították a mestereknél alkalmazható segédek és inasok számát, ellenőrizték a segédek fölvételét, vándorlását. Hazai céheinkről hiteles adatok a XIV. századból maradtak reánk: 1307-ben a kassai szűcsök céhének kiváltságlevele, szabályzata. A céhintézményt leginkább a német jövevény és letelepedő iparosok hozták hozzánk. Említésre méltó az erdélyi szászok «Hét céhének» céhszabályzata. Ugyancsak nevezetes volt a pozsonyi városi szabók 1411-ből való céhlevele, valamint Zsigmond király idejéből a kassai városi takácslegényeknek 1429-ből eredő céhszabályzata. Nagy Lajos király 1376- ban rendezi és szabályozza a céheket. Zsigmond is kiváltságleveleket adományozott számukra. Mátyás király alatt felvirágoznak a céhek és a magyar kézművesség. A török hódoltság és az utána következő osztrák politika idejében a céhek mentik meg tulajdonképpen a magyar ipart, intézik az iparfejlesztést, végzik a vezetést és az árak meghatározását. A XVI. században a céhintézményben beáll a változás : az iparosok szaporodásával szemben korlátozták a céhbe való felvételt, ezzel korlátozták az ipar szabad fejlődését ; az árakat gyakran emelték, működésükben túltengésbe estek, mindezekkel szemben az országos és városi hatóságok közbeléptek, ellenük fordultak, beavatkoztak a céhek működésébe. Az 1860-ban életbelépő császári pátens alapján «az Iparrend» már korlátozza a céhek működését, majd az 1872. évi VIII. t.-c., az első legitim ipartörvény 83. §-a kimondja a céhek megszüntetését. A céhek utódai az ipartársulatok, majd később az ipartestületek. A kézműipar sokat köszönhet hazánkban a céhintézmények 600 éves működésének. Az ipari céhek mellett megemlítendők a «kalmárcéhek», amelyek a kereskedelem szolgálatában állottak; ezek ott fejlődtek, ahol túlnyomó volt a kereskedelem, nagyobb (kikötő) városokban (Anglia, Norvégia, Németország, Dánia). Szabályzatuk azonos az ipari céhekével. Hazánkban inkább a tranzitóvárosokban, különösen Felsőmagyarországon a XIII. és XIV. században fejlődtek a kaliárcéhek. Budán, Pesten és Székesfehérvárott is voltak kalmárcéhek. A Székesfehérvári Kereskedelmi Társulatnak 1714-ben kiadott céhlevele tételesen magában foglalja a kereskedelmi céhek szabályzatát. A kalmárcéheknek az 1840. évi XVI. t.-c., a kereskedelmi törvény vetett véget. PUREBL GY. lehul Silvaniei, a most Romániához tartozó Szilágycseh régi szilágyvármegyei község mai neve. Ceiba Garb., a Bombacaceae család génusza, 20 faja a tropikus tájakon honos. Ujjasan összetett levelű, hatalmas fák, nagy, többnyire kívül fehéren gyapjas virágokkal. Az ötkopácscsal nyíló toktermésben a magvak gyapotszerű anyagba vannak beágyazva. A Ceiba percandra Gart. párnatölteléknek alkalmas gyapotot (kapok) szolgáltat. palik p. Ceica, a most Romániához tartozó Magyarcséke régi biharvármegyei község mai neve. Cejador y Franca (ejtsd: thekádor) Julio, spanyol író, szül. 1864-ben, megh. 1926-ban C alatt nem talált idegen szavak alatt keresendők. A besztercebányai asztalos- és kovácscéh pecsétje