Gutenberg Nagy Lexikon, 8. kötet. Combes - Depó (Budapest, 1932)
C - Csoma - Csoma vagy csuma - Csoma József, Ragyolczi és tolcsvai - Csoma Sándor - Csomád - Csomagolás - Csomagoló gépek - Csomakörös - Csombárd - Csombord - Csomó
393 CSOMA 2282 lak. Barnaszénbányája van. Postaállomás, u. t. Dorog, p. ormós. Csorna, kisközség Somogy vm. igali j.-ában, (1920) 598 lak. Vasútállomása, posta- és távíróhivatala van. Csorna vagy csoma eredeti jelentése kelés, tályog, golyva, mivel a pestisnek leggyakoribb tünetei éppen ezek, a szlávok és törökök csornának nevezték a pestist, később a kolerát is. A magyar nyelvbe egyesek szerint a szlávoktól szivárgott át. A «vigyen el a csorna» szólásformából arra következtethetünk, hogy a Csorna személyesített alakja, mítoszi betegségdémonja a pestisnek , az oláhok ijesztő asszonyszemélynek, a magyarok (olyan vagy, mint a Csorna lova ) lovon száguldó pestis démonnak tartják. bányt nagy. Csorna József (Ragyolczi és Tolcsvai), szül. 1848 jún. 27-én, megh. 1917 márc.1-én, abaújvármegyei földbirtokos, kiváló heraldikai és genealógiai szakíró, akit címertani munkásságáért a M. Tudományos Akadémia is tagjai sorába választott. Önálló művei közül a legkiválóbbak : Alte Grabdenkmäler aus Ungarn (1890), Az olasz renaissance a magyar heraldikában (1893), Zsigmond király címerlevelei (1896), Abaúj-Torna vármegye nemes családai (1898), A nemzetségi címerek tanulmánya (Akadémiai székfoglaló, 1901), Magyar nemzetségi címerek (1904) és magyar heraldika korszakai (1913). Jelentékeny része volt a Siebmacher's Wappenbuch utolsó kiadásában megjelent magyar rész létrejöttében is. varjú e. Csorna Sándor, magyar utazó, lásd : Körösi Csorna Sándor. Csornád, nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. váci j.-ában, (1920) 857 lak. Vasútállomása, postai ügynöksége van, u. t. Veresegyháza. Csomagolás a postán. A levélpostai küldemények közül a kedvezményes díjúakat úgy kell csomagolni, hogy könnyen meg lehessen vizsgálni, vájjon nem tartalmaznak-e meg nem engedett közleményt. Csomagoknál a burkolatnak alkalmazkodnia kell a tartalom minőségéhez, természetéhez, súlyához, a szállítási eszközökhöz és a megteendő út hosszához. Nagyobb értékeket tartalmazó csomagokat azonban ládába, hordóba vagy viaszkos vászonba kell burkolni. paps. Csomagoló gépek, arra szolgálnak, hogy a kész gyártmányokat burkolattal lássák el vagy a tartójukba berakják. A göngyölítő gépek (pl. cukorkák csomagolásakor) legtöbbnyire a töltést is végzik. Pl. szemcsés, lisztes áruknál a gép az egyik végén nyitott papírzacskót megtölti, a nyílt végén a papírt ráhajtja, beragasztja és a fölösleges végét levágja. A folyékony és pépes anyagokat (paszta stb.) szintén a gép önti vagy szorítja az általa készített tubusokba. Vannak olyan gépek is, melyek a burkolást és zsinegelést is végzik. Újságok összerakását és csomagolását is gépekkel végzik. Hordók, zsákok töltésére különleges gépek szolgálnak. Nyaláboló gépek szolgálnak pl. levelek, ceruzák, cigaretták stb. csomagolására. Az áruk egy sajtóléba kerülnek, ott egyesítik őket és szilárdan megfogják, míg a körülzsinegelés megtörtént. Ezt az utóbbi műveletet egy fogószerű markoló végzi, mely egy zsineget, drótot vagy papírszalagot a nyaláb körül köt és a végeket összeköti. Némely esetben ez a markoló is szilárdan áll és a sajtókészüléket forgatják. Az árukra való felírásokat, cégjelzéseket stb. szintén a csomagoló gép illeszti a csomagra. pálf a. Csomakörös, most Chiurus néven Romániához tartozó község a régi Háromszék vm.-ben. Körösi Csoma Sándor híres utazó és nyelvész szülőhelye. p. ormós j. Csombord. kisközség Somogy vm. kaposvári j.-ában, (1920) 467 lak. U. p. és u. t. Hetes. Csombord. most Csumbrud néven Romániához tartozó község a régi Alsó-Fehér vm.-ben. A báró Kemény-család ősi fészke. Bortermelő hely (csombordi rizling). Csomó (lat. nodus), a növényi szárnak az a helye, ahol a levél ered belőle. A két csomó közti szárrész a szártag vagy íz (internodium), mely a csomók sűrű vagy ritka elhelyezése szerint lehet hosszú vagy rövid. rigler. A tengerhajózásban sebességmértéket jelent. Menetközben, dacára a különféle sebességmérőgépeknek, a hajónak sebességét még most is egy hosszú vékony kötéllel mérik, amelynek végén egy ólommal nehezített körcikk alakú deszka van, a kötélen pedig meghatározott távolságokban csomók. A sebességmérő tengerész egy homokórával mellette álló tengerész vezényszavára bedobja a deszkát a tengerbe és hangosan számolja a kezén átcsiszó csomók számát mindaddig, amíg a homokóra lefutott. Ha a mérőkötélen a csomók egymástóli távolsága 308667 m volna, akkor az egy perc alatt lefutott csomóknak száma adná a hajónak óránkénti sebességét tengeri mérföldekben (1852 m). De hogy a mérőkötél ne legyen túl hosszú, megelégszenek félperces méréssel és ekkor a csomótávolságoknak 154334 m kellene lennie. De hogy kiküszöböltessenek azok a hibák, melyek a vezényszó elhangzása és a munka végrehajtása. CSOMO 394