Gutenberg Nagy Lexikon, 8. kötet. Combes - Depó (Budapest, 1932)

C - Csoma - Csoma vagy csuma - Csoma József, Ragyolczi és tolcsvai - Csoma Sándor - Csomád - Csomagolás - Csomagoló gépek - Csomakörös - Csombárd - Csombord - Csomó

393 CSOMA 2282 lak. Barnaszénbányája van. Postaállo­más, u. t. Dorog, p. ormós­­. Csorna, kisközség Somogy vm. igali j.-ában, (1920) 598 lak. Vasútállomása, posta- és táv­íróhivatala van. Csorna vagy csoma eredeti jelentése kelés, tályog, golyva, mivel a pestisnek leggyakoribb tünetei éppen ezek, a szlávok és törökök cso­rnának nevezték a pestist, később a kolerát is. A magyar nyelvbe egyesek szerint a szlá­­voktól szivárgott át. A «vigyen el a csorna» szólásformából arra következtethetünk, hogy a Csorna személyesített alakja, mítoszi beteg­ségdémonja a pestisnek , az oláhok ijesztő asszonyszemélynek, a magyarok (­olyan vagy, mint a Csorna lova ) lovon száguldó pestis dé­monnak tartják. bányt nagy­­. Csorna József (Ragyolczi és Tolcsvai), szül. 1848 jún. 27-én, megh. 1917 márc­.1-én, abaúj­­vármegyei földbirtokos, kiváló heraldikai és genealógiai szakíró, akit címertani mun­kásságáért a M. Tudományos Akadémia is tagjai sorába választott. Önálló művei közül a legkiválóbbak : Alte Grabdenkmäler aus Ungarn (1890), Az olasz renaissance a magyar heraldiká­ban (1893), Zsigmond király címerlevelei (1896), Abaúj-Torna vármegye nemes családai (1898), A nemzetségi címerek tanulmánya (Akadémiai székfoglaló, 1901), Magyar nemzetségi címerek (1904) és­­­ magyar heraldika korszakai (1913). Jelentékeny része volt a Siebmacher's Wappen­­buch utolsó kiadásában megjelent magyar rész létrejöttében is. varjú e. Csorna Sándor, magyar utazó, lásd : Körösi Csorna Sándor. Csornád, nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. váci j.-ában, (1920) 857 lak. Vasútállo­mása, postai ügynöksége van, u. t. Veresegy­háza. Csomagolás a postán. A levélpostai külde­mények közül a kedvezményes díjúakat úgy kell csomagolni, hogy könnyen meg lehessen vizsgálni, vájjon nem tartalmaznak-e meg nem engedett közleményt. Csomagoknál a burko­latnak alkalmazkodnia kell a tartalom minő­ségéhez, természetéhez, súlyához, a szállítási eszközökhöz és a megteendő út hosszához. Na­gyobb értékeket tartalmazó csomagokat azon­ban ládába, hordóba vagy viaszkos vászonba kell burkolni. pap­s. Csomagoló gépek, arra szolgálnak, hogy a kész gyártmányokat burkolattal lássák el vagy a tartójukba berakják. A göngyölítő gépek (pl. cukorkák csomagolásakor) legtöbbnyire a töltést is végzik. Pl. szemcsés, lisztes áruk­nál a gép az egyik végén nyitott papírzacskót megtölti, a nyílt végén a papírt ráhajtja, be­ragasztja és a fölösleges végét levágja. A folyé­kony és pépes anyagokat (paszta stb.) szintén a gép önti vagy szorítja az általa készített tubusokba. Vannak olyan gépek is, melyek a burkolást és zsinegelést is végzik. Újságok összerakását és csomagolását is gépekkel vég­zik. Hordók, zsákok töltésére különleges gépek szolgálnak. Nyaláboló gépek szolgálnak pl. levelek, ceruzák, cigaretták stb. csomagolá­sára. Az áruk egy sajtóléba kerülnek, ott egye­sítik őket és szilárdan megfogják, míg a körül­­zsinegelés megtörtént. Ezt az utóbbi művele­tet egy fogószerű markoló végzi, mely egy zsineget, drótot vagy papírszalagot a nyaláb körül köt és a végeket összeköti. Némely eset­ben ez a markoló is szilárdan áll és a sajtó­készüléket forgatják. Az árukra való felírá­sokat, cégjelzéseket stb. szintén a csomagoló gép illeszti a csomagra. pálf a. Csomakörös, most Chiurus néven Romániá­hoz tartozó község a régi Háromszék vm.-ben. Körösi Csom­a Sándor híres utazó és nyelvész szülőhelye. p. ormós j. Csombord. kisközség Somogy vm. kaposvári j.-ában, (1920) 467 lak. U. p. és u. t. Hetes. Csombord. most Csumbrud néven Romániá­hoz tartozó község a régi Alsó-Fehér vm.-ben. A báró Kemény-család ősi fészke. Bortermelő hely (csombordi rizling). Csomó (lat. nodus), a növényi szárnak az a helye, ahol a levél ered belőle. A két csomó közti szárrész a szártag vagy íz (internodium), mely a csomók sűrű vagy ritka elhelyezése szerint lehet hosszú vagy rövid. rigler­­. A tengerhajózásban sebességmértéket je­lent. Menetközben, dacára a különféle sebes­ségmérőgépeknek, a hajónak sebességét még most is egy hosszú vékony kötéllel mérik, amelynek végén egy ólommal nehezített kör­cikk alakú deszka van, a kötélen pedig meg­határozott távolságokban csomók. A sebesség­­mérő tengerész egy homokórával mellette álló tengerész vezényszavára bedobja a deszkát a tengerbe és hangosan számolja a kezén át­­cs­iszó csomók számát mindaddig, amíg a homokóra lefutott. Ha a mérőkötélen a cso­mók egymástóli távolsága 30­8667 m volna, akkor az egy perc alatt lefutott csomóknak száma adná a hajónak óránkénti sebességét tengeri mérföldekben (1852 m). De hogy a mérőkötél ne legyen túl hosszú, megelégsze­nek félperces méréssel és ekkor a csomótávol­ságoknak 15­4334 m kellene lennie. De hogy kiküszöböltessenek azok a hibák, melyek a vezényszó elhangzása és a munka végrehajtása. CSOMO 394

Next